Languages

Search form

    Gyógyír lehet a cica

  • Helyszín: Búzásbesenyő, Gyergyószentmiklós
    2016. December 3.
    Címkék: 
    0 hozzászólás
    Néhány hónapja már, hogy a búzásbesenyői Gondviselés Háza Idősek Otthona lakóinak napjait színesíti egy új jövevény. Hópehelynek, az elegáns, szép és pihe-puha kiscicának stabil munkahelye és komoly feladata van: az Otthon lakóinak mosolyra derítése nap, mint nap. Fizetése a jól megérdemelt legfinomabb falatok, melyekkel a lakók kényeztetik őt, cserébe pedig olyan mosolyokat tud kicsalni ki, melyek másként nem születnének meg. Ugyanígy deríti fel a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Idősek Otthona lakóit öt apró, selymes szőrcsomó és édesanyjuk.

    A két otthonban a macskák mellett kutyák is rendelkezésre állnak, ha valakinek simogatásra vagy játékra akad kedve, a nagytestű kutyusokkal találkozni viszont csak az udvaron van lehetőség. A cicáknak viszont szabad bejárásuk van az otthonok foglalkoztatótermeibe, és egyértelműen nagy sikerük van az idősek körében, hiszen a szeretetadás és -kapás vágya átkíséri az embert élete folyamán, az idősotthonba került nagyszülőknek pedig a szőrös négylábúak nemcsak örömforrásként szolgálnak, de a szeretet legkézenfekvőbb befogadói is.

    Az állatterápiáról felmerült kérdésekre és arra, hogy a cica milyen szereppel bír egy idősotthonban, Szigyártó Adrienn, a Gyulafehérvári Caritas pszichológusa válaszolt.

    Mit jelent az állatterápia?

    Az állatterápiát egyrészt azon emberek esetében alkalmazzák, akik nehezebben nyílnak meg a többi ember fele. Egy állat jelenlétében könnyebben lehet ezen emberekkel érzésekről beszélgetni, tehát jégtörő szerepűek az állatok. Idősek esetében is például autistákat így könnyebben lehet megszólítani és szóra bírni, hiszen egy állat puszta jelenléte is pozitívan tud hatni egy személy kedélyállapotára.

    Volt régen egy kísérlet, mely az árvaházban és a normális családi környezetben felnövő gyerek kötődésmintázatát vizsgálta. A kísérletet majmok körében végezték, arra a kérdésre keresve a választ, hogy mi fontosabb: az, hogy etesd, élelmet biztosíts neki, vagy hogy öleld, szeresd a gyereket? A kísérlet napjainkban már etikátlan, de ez régen történt. Készítettek egy majom formájú vázat drótból, és egyet puha szőrből. A drótmajomtól kapták a majmok az ételt, és a szőrmajomtól kapták a szeretetet. És inkább a szeretet vonzotta őket, mint az étel.

    A cica esetében konkrétan a puha tapintás és a szeretetadás-kapás az, ami az idősek számára terápiás lehet, emellett az érzés egy állatról gondoskodni. A cicát simogatod, dédelgeted, szeretgeted, ő pedig nyugalmat sugároz, sündörög, dörgölőzik, simul. Ha valaki elfogad feltétel nélkül, az az állat. Ez számít az időseknek, ez a terápia.

    Az állatok segítenek a depresszió leküzdésében is?

    Mindenképp, igen. A depresszión mindenféle mozgás segít. Ha eléred az egyénnél, hogy ne csak befele forduljon, hanem kicsit is kifele, ami például egy állat gondozását jelentené, az már egy előrelépés. Ha egy depresszióst rá tudsz venni arra, hogy kimenjen a házból, akár az állatot megsétáltatni, akkor már sokat értél el vele. Amúgy a depresszió súlyos betegség, többnyire öngyilkosság általi halállal végződik.

    Az időskori depresszió viszont eltér a többitől. Ez akkor következik be, amikor az idős nehezen tud mebírkózni mindazzal, amit elvesztett az élete során. És erre ott van a cica, aki valamilyen szinten pótolja az űrt.

    Van-e az állatterápiának kockázata? Lehet-e állatot bevinni otthonba?

    Mindenképp olyan állatot lehet csak bevinni az idősotthonba, amelynek a papírjai rendben vannak, rendszeresen megvizsgálja egy állatorvos, megkapja a kötelező oltásokat – mert vannak bizonyos betegségek, melyeket kifejezetten ők hordozhatnak. De ha egy állatorvos ugyanolyan rendszeresen ellátja az állatot, mint az időseket a saját orvosuk, akkor kockázata nincs.

    Hallhatunk olyan személyről, aki nem szereti az állatokat. Mivel magyarázható ez?

    Megtörténik, hogy valaki nem szereti az állatokat, ez főleg a vidéki emberek esetében fordulhat elő. A falun élő emberek körében az állatot általában nem azért tartották, mert az szeretetet tudott adni. Régebb a józan paraszti ész szerint a cica arra való volt, hogy megfogja az egereket a ház körül.

    Ha egy idős ember egész életében nem szerette a háziállatokat, akkor időskorára nem fog egy cicával megváltozni az egész világa. Az állat meg, ha érzi, hogy nem fogadják el, akkor akár ellenségessé is válhat. Az ilyeneket lehet, hogy nem tudjuk megváltoztatni. De attól a perctől kezdve, hogy az idős egy otthonban van, kiszolgáltatottá válik, nem tud tenni-venni szabadon, nincsen más elfoglaltsága, ilyenkor lehet, hogy ezek az elvek felülíródnak.

    Az otthonba került emberek nagyon sok mindent vesztettek. Vannak, akik nem önszántukból kerülnek otthonba, hanem a hozzátartozók választják azt, hogy otthonba teszik őket, ezekre a sebekre akár gyógyír lehet a cica.

    Az állatokat a világ minden táján számos területen használják gyógyításra, lelki problémák feloldására, fejlesztésre. Egy négylábú feltétlen szeretetet ad és fogad el, meghallgat, megnyugtat, nem ítélkezik és nem haragszik meg, ezért a mindennapi testi és lelki egészséghez hozzájárulhat.

    (Márton Kinga Izabella)

    SZÓLJON HOZZÁ

    0 Hozzászólás