A remény útján - Gyulafehérvári Caritas

Languages

Search form

    A remény útján

  • 2019. Július 26.
    0 hozzászólás

    „Ugyanolyan hosszú az út a gyógyulásig, mint a megbetegedésig volt...” ez lehetne az üzenete, annak a kétnapos kirándulásnak, amelyen daganatos betegek vettek részt az Együtt a remény útján elnevezésű projekt keretében.
    A Jóreménység csoport 2011 óta működik a Gyulafehérvári Caritas keretein belül, amelynek célja a daganatos betegek támogatása. A krónikus betegség olyan pszichológiai stresszor, amely a testképet, az önbecsülést, a családi- és szociális kapcsolatokat, a munkára való képességet egyaránt érinti, az életminőséget befolyásolja. A projekt célja a daganatos betegek, csoporttagok életminőségének – kapcsolati, lelki jóléti, fizikai aktivitási dimenzióinak – pozitív irányú befolyásolása.

    A két nap során meglátogatták Gyulafehérvárat, Torockót, a tordai sóbányát. Az éjszakát Szentmihályon töltötték, a kirándulás méltó befejezésére pedig Marosvásárhelyen, egy szentmise keretében került sor. Az alábbiakban a résztvevők beszámolói következnek:

    • A nagy különbség számomra az, hogy szinte teljesen elfelejtettem az együtt töltött idő alatt, hogy ez daganatos betegek csoportja.
    • Ez a kirándulás számomra csodálatos volt, még közelebb kerültem csoporttársaimhoz. Felszabadultnak és boldognak éreztem magam, elfeledve gondolataimat a betegségről.
    • Tegnap, mikor egyik kedves ismerősöm megkérdezte, kikkel voltam kirándulni, egy másodperc hezitálás után rávágtam: egy szuper csapattal! Semmi olyasmi, hogy daganatos betegek önsegítő csoportja stb. Mert így is éreztem magam, egy jó kis csapat, akikkel mindent kipipáltunk: nótázás, mókázás, nevetgélés, játék, beszélgetés lazán vagy akár komoly dolgokról, és nem utolsó sorban egy kis borozgatás. Számomra ez volt az eddigi legnagyszerűbb kirándulás, és pontosan azért, mert többnaposra szervezték. Jó volt az első nap élményeit este feleleveníteni, megbeszélni azokkal, akikkel megéltük azokat. A szombati lelki levezetés nagy élmény volt számomra, ott értettem meg, miért nem jut nekünk eszünkbe a daganat, csak olyan módon, hogy “Hoppá, elfelejtettem bevenni a gyógyszert…”.  Lényeges, hogy mi már egyenként mindannyian megálltunk. Megálltunk, mert meg lettünk állítva. Feltettük kérdéseinket, miértjeinket, és odaálltunk a "koporsó" elé. Én hiszem, hogy a Jóisten mindannyiunknak megmutatta a helyes irányt a gyógyulás felé. Ezt az irányt követjük, és ezen az úton járunk más-más tempóban, különböző sebességgel, de a cél a gyógyulás! És gyógyulni akár egy életen át is lehet.  

    Az Együtt a remény útján projekt keretén belül októberben egy nyílt nap megszervezésére kerül sor, amikor az érdeklődők betekintést nyerhetnek a csoport életébe. A projektet Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatja.

    Lőrincz Réka

    SZÓLJON HOZZÁ

    0 Hozzászólás