Languages

Search form

    Demens betegek személyközpontú gondozása

  • 0 hozzászólás
    Demens betegek személyközpontú gondozása

    A III. Alzheimer Cafén elhangzott előadás kivonata

    A demenciával élők ellátásában a személyközpontú gondozás, Tom Kitwood nevéhez fűződik, ez egy alapvető szemléletváltás és az ellátás új kultúráját teremtheti meg. A hagyományos megközelítés szerint a demencia egy olyan pusztító megbetegedése a központi idegrendszernek, amely lerombolja a beteg személyiségét, identitását. Ezzel szemben az új megközelítés azt hangsúlyozza, hogy a demencia egy olyan nehézséghez vezet, amely kapcsán a személy érintettsége lényegesen függ a gondozás/ ellátás minőségétől.

    A demenciával kapcsolatos tudásról a tradicionális megközelítés azt vallja, hogy a legfontosabbak az orvosi-idegkórtani ismeretek. Ezzel szemben az új megközelítés azt állítja, hogy a demenciáról lényeges ismeretek születnek a gondozás gyakorlatában és a felkészült, elmélyült gondozók értékes új ismereteket tudnak nyújtani.

    Ehhez a modellhez kapcsolódik Carl Rogers elmélete, „a Rogers-i emberkép és értékorientáció”, az empátia jelentősége, a segítő szerep, a segítő hitelessége, a belső fejlődés lehetősége és a feltétel nélküli elfogadás. A személyközpontú gondozásban a hangsúly a „ SZEMÉLY”-en a „VALAKI”-n van, aki a demenciájával kapcsolatos nehézségeivel küszködik. A személyközpontú gondozás, szembe halad a leépülési folyamattal. De nézzük, mire is van szüksége a demenciával élő személynek:

    • Komfortérzés: biztonság érzése, támasz, szorongáscsökkentő szoros kontaktus
    • Kötődés: erős érzelmi kapaszkodás
    • Közösségi befogadás: valahová tartozás, elfogadás a szociális kapcsolatokban
    • Elfoglaltság, feladat: adekvátan megválasztott tevékenységek, foglalkoztatás, aktivitási programok
    • Identitás megtartása: fontos a személyes élettörténet ismerete, az abból merített megerősítések
    • Primer prevenciós programok helyi és társadalmi-közösségi szinten
    • A közösségi gondozás háttereinek a megteremtése
    • Hozzátartozók önsegítő szerveződése
    • Támogató és tanácsadó szolgálat a hozzátartozók számára
    • Házi gondozás
    • Bentlakásos, 24 órás ellátás, szakemberekkel

     

    Mire figyeljünk?

    Ismerni az idős demenciával élő személy életbiográfiáját, kulturális szokásait, a régmúlt emlékeit, az életének azokat a csomópontjait, amelyek meghatározóak voltak számára, és a megőrzött viselkedési mintákat. Meghatározóak a pozitív élmények, érzelmi megerősítések, egyszerű konkrét lépések rövid logikai láncolata, és mindezek mellett a legfontosabb a gondozott véleménye.

    Kognitív nehézségek
    A szociális készségek lebomlásánál elsődleges akadály a nyelvi-kifejezési nehézség, a mérlegelési belátó képesség, az észlelési és a mozgásszervi nehézség. Segíthetnek a mentális karbantartást szolgáló egyéni és csoportfoglalkozások, képességeik és szükségleteik szerinti programtervezés. A szociális készségek megőrzését, megerősítését segítő speciális módszerek alkalmazásánál ismerjük meg a legjobb barát modellt, amely Virginia Bell nevéhez fűződik és a demens betegek mentális gondozásának modelljeként szolgál.

    1. Joguk van ismerni diagnózisukat.
    2. Joguk van a megfelelő és folyamatos orvosi ellátásra.
    3. Joguk van tevékeny életet élni, ameddig csak lehet.
    4. Fontos, hogy felnőttként, és ne gyerekként bánjanak velük.
    5. Joguk van ahhoz, hogy kifejezett érzéseiket komolyan vegyék.
    6. Ha lehetséges, pszichoszomatikus gyógyszerekkel ne kezeljék őket.
    7. Biztonságos, strukturált és kiszámítható környezetben élhessenek.
    8. Értelmes tevékenységgel foglalkozhasson minden nap.
    9. Rendszeresen mehessenek szabad levegőre.
    10. Szükségük van fizikai kontaktusra (az érintés fontossága).
    11. Olyan emberek vegyék körül, akik ismerik őket, ismerik életútjukat, beleértve vallási szokásaikat.
    12. Olyan személyek gondozzák, akik képzettek a demencia ellátás területén.

    Szemlélet, attitűd, empátia

    l Minden ember értékes.
    l Minden embernek van kedvelt neve, kedvelt megszólítása.
    l Minden embernek van lelke, vannak érzései.
    l Minden embernek van személyisége.
    l Minden embernek van élettörténete.
    l Minden embernek megvan a maga környezete.
    l Minden embernek fontos a jelen pillanat.
     

    Az empátiát elősegítő visszajelző kommunikációs módszer a Validáció, amelyet Naomi Feil dolgozott ki. A validációval megtanulunk belépni a kliens dezorientált világába. Mindennek a hátterét Maslow és Erikson elmélete adja.

    Maslow-szükségletek:

    • Önmegvalósítás
    • Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend és szépség
    • Kognitív szükségletek: megértés és exploráció
    • Megbecsülés: elismerés
    • Teljesítményigény, tetszés
    • Valakihez tartozás, szeretet
    • Biztonságigény
    • Fizikai szükségletek

    Dezorientált idősek szükségletei

    • A lezáratlan dolgok feldolgozása lezárása.
    • Az érzékszervi, emlékezeti hiányok az egyensúly helyreállításának igénye.
    • A dolgok megértésének igénye, komfortérzés.
    • Elismerés, respekt, önértékelés, meghallgatás.
    • Emberi kontaktus, szeretet.
    • Biztonságigény.

    Validáció, mint célkitűzés

    • Az önértékelés megőrzése.
    • A szükségleti feszültségek csökkentése.
    • A külvilágtól elszakadás minimalizálása.
    • A másokkal való kommunikáció, kapcsolatok megtartásának elősegítése.
    • A stressz és szorongás csökkentése.
    • A meglévő belső potenciál facilitálása.
    • A befejezetlen életfeladatok lezáró feldolgozásának elősegítése.
    • Az önálló életvitel megőrzésének ösztönzése, amennyire az lehetséges.
    • Nem fenyegető, tényszerű fogalmazás és bizalomépítő magatartás – a miértek, érzelmek és motiváció kibontása helyett a ki, mit, hol, mikor és hogyan megfogalmazása (például meglopatásos tartalom esetén: mit gondol, ki vitte el, mit vitt el, mikor);
    • Újrafogalmazás a kliens által használt kulcsszavakkal: például „állandóan bejön a szobámba, és elviszi a dolgaimat” – „szóval állandóan elviszi a dolgait”;
    • Polarizálás: például az egyik gondozott panaszkodik a levesre, amit ebédnél kapott, a reakció erre: „Ez volt a legrosszabb leves, amit valaha is evett?” (Az érzelmi-indulati töltés empatikus visszatükrözése);
    • Nyugodt beszédtónus, szemkontaktus

    …..

    Idősekkel, demenciával élőkkel és családjaikkal dolgozva, többször felmerül az a kérdés, hogy miről is beszélhetünk egy demenciával élő személlyel? Ehhez nyújthat segítséget a személyközpontú gondozást elősegítő egyéni és csoportos módszerként ismert:

    Reminiszcencia csoport

    Preventív céllal alkalmazható, részben pedig a mérsékelt demencia szakaszában (RYCT program) 12 üléses tematika

    • bevezető ülés,
    • a gyermekkor és a család,
    • iskolás évek,
    • pályakezdés és munka,
    • hobbi, szabadidő-eltöltés,
    • udvarlás és házasság
    • az otthon, a kert és a háziállatok,
    • a következő generáció: kisbabák és gyerekek,
    • ételek és főzés,
    • szabadság, utazás,
    • ünnepek,
    • lezáró ülés.

    Ezekről az ülésekről írásos dokumentáció készítése ajánlott.

    INTERAKTÍV RÉSZ

    EGYÉNI GYAKORLAT 1. – a szemet becsukva végezzük

    Kavargó ködben, félhomályban vagy. Félig ismerős helyen bolyongsz. Mégsem tudod, hol vagy. Nem tudod, tél van vagy nyár, nappal vagy éjszaka. Néha a köd kicsit tisztul, néhány tárgyat tisztán látsz. Mihelyt azonban javulna a helyzeted, unalom és ostobaság árnyékol be, tudásod elvész, és újra teljesen zavart vagy. Míg a ködben botorkálsz, emberek tűnnek fel, és szinte elrohannak melletted, cseverésznek körülötted, céltudatosan, telve energiával, de egyáltalán nem érted őket. Néha beszédfoszlányokat csípsz el, és úgy érzed, rólad beszélnek. Néha ismerős arcokat látsz, de ahogy közeledsz, az arc eltűnik. Kétségbeejtően elveszettnek érzed magad, magányosnak, zavartnak, ijedtnek. Ebben a rettenetes állapotban nem tudod a hólyagodat kontrollálni, vagy a végbeledet. Végképp elveszíted tartásodat, piszkosnak, bűnösnek érzed magad, és szégyelled magad. Annyira nem vagy olyan, mint szoktál lenni, hogy nem ismersz magadra. Az a valóság, hogy minden szétesik, semmi nem készül el, semminek sincs értelme. A legrosszabb az, hogy tudod, ez nem volt mindig így. A sötétség és a köd mögött, szebb idők halvány emlékei előjönnek, amikor tudtad, hol vagy és ki vagy, amikor közel voltak hozzád mások, amikor napi dolgokat jól végeztél. De most minden tovatűnt, összeomlott. Káoszban élsz, és az elveszettség érzését hordozod magadban. Valaha voltál valaki, aki számított. Most senki sem vagy, és semmire sem vagy jó. A fejed fölött ott lebeg az elnyomás, néha a meztelen terror érzése, hogy örökre magadra hagynak, és a nemlétbe esel szét. (Kitwood, 77)

    1. Mit gondolsz, milyen gondozást kap a fenti személy?
    2. Mi segítené ezt a személyt, hogy jobban érezze magát?

    EGYÉNI GYAKORLAT 2- a szemet becsukva végezzük

    A kertben üldögélsz egy kora nyári napon. Meleg lágy szellő virágillatot hoz. Nem látsz mindent tisztán, de szép színek – narancs, sárga, zöld, rózsaszín – vesznek körül. A fák smaragdzöldben pompáznak. Nem tudod hol vagy, de ez nem számít. Lényeg, hogy harmónia, béke vesz körül, otthon érzed magad. Ahogy körbesétálsz, másokat veszel észre. Többen úgy látszik, ismernek. Örömmel veszed, hogy barátságosan köszöntenek, és a neveden szólítanak. Egy kettőt biztosan ismersz közülük, és ott van az, aki olyan kedves, megértő. Biztosan az édesanyád, vagy csak hasonlít rá? Milyen jó mellette lenni! Örülsz az életnek. Nem mindig volt így. Valahol mélyen, homályos emlékek vannak benned magányos napokról, mikor jéghideg félelem vett körül. Mikor volt ez? Nem is tudod. Most mindig, ha kell, van melletted valaki. Ha meg csendre vágysz, békén hagynak. Ez az a hely, ahová tartozol, otthon vagy. (Kitwood, 84)

    1. Mit gondolsz milyen gondozást kap a fenti demens személy?
    2. Mi a különbség az 1. és 2. példa között?

    Dr. Kiss Gabriella, a Szent Erzsébet Idősek Otthona szakmai vezetője

    Ajánlott irodalom

    1. Bell, V., & Troxel, D. (1997). The Best Friends Approach to Alzheimer’s Care. Baltimore: Health Professions Press
    2. Bell, V., & Troxel, D. (2001). The Best Friends Staff: Building a Culture of Care in Alzheimer’s Programs. Baltimore: Health Professions Press
    3.Rajna, P. & Tariska, P. (2000). Az idős kor neuropszichiátriája. Budapest: B+V Lap- és Könyvkiadó Kft.
    4. Siró, B. & Bódor, Cs. ed. Gyakorlati Geriátria. Budapest: Springer Orvosi kiadó Kft.
    5. Szabó Lajos (2011): Időskori demenciák családi, társadalmi és pszichológiai vonatkozásai, Akadémiai Kiadó

    SZÓLJON HOZZÁ

    0 Hozzászólás