Languages

Search form

    „Remény ott, ahol szinte semmi ok a reményre”

  • 0 hozzászólás
    „Remény ott, ahol szinte semmi ok a reményre”

    A Belgiumi Caritasnál dolgozó Sebastien Dechamps a szíriai humanitárius segítségnyújtási programok felelőse, beleértve a Romániai Caritas által társfinanszírozott programot Szíria partmenti régiójában. Sebastien Dechamps júniusban ellátogatott Szíriába. Visszatérése után annak érdekében beszélgettünk vele, hogy többet tudjunk meg a szíriai helyzetről, a Caritas munkájáról és saját benyomásairól.

    Romániai Caritas: Napjainkban milyen a helyzet Tartousban (partvidéki város, itt valósul meg a Romániai Caritas által társfinanszírozott program)?

    Sebastien Dechamps: Tartoust és a part menti területeket nem érinti közvetlenül a harc, de több százezer szíriai ember él itt, aki lakóhelyét kényszerült elhagyni. Kevés a munkahely és bérleti díj nagyon magas. Másrészről sok fiatal embert behívnak a hadseregbe. A városban mindenütt olyan képek láthatók, amely a háborúban életüket vesztett fiatalokat ábrázolna. Sok család gyászol valakit, akit elvesztett.

    Romániai Caritas: Melyek a fő problémák, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek szembesülnek?

    Sebastien Dechamps: Amikor megkérdezzük a családokat, hogy mire van szükségük, akkor azt válaszolják, hogy leginkább békére. Természetesen sok szükséglet van, melyeket nehéz kielégíteni, például a bérleti díjat vagy az egészségügyi ellátást. Amit megfigyeltem, az az, hogy a gyermekek oktatása egyre inkább prioritássá válik számos család számára. A háború előtt a szíriai oktatási rendszer elég jó volt, de ma az iskolák mindössze 30%-a működik. Sokat közülük leromoltak, másokat pedig menedékhelynek használnak. Tartousban nagyon nehéz a menekült családoknak helyet találjon az iskolában gyermekeik számára. De ha a gyerekek két vagy három évig nem járnak iskolába, akkor nem fognak visszajönni. Lesz egy iskolai oktatás nélküli fiatalokból álló "elveszett generáció".

    Romániai Caritas: Lehet bármit tenni, hogy segítsük ezeket a gyerekeket, hogy iskolába tudjanak járni?

    Sebastien Dechamps: Pontosan ezt próbálják tenni a kollegáink a Szíriai Caritas-nál, akik a program oktatási vonalán dolgoznak. A Caritas biztosítja a készleteket, pénzt az iskolai egyenruhára és anyagi támogatást az egyetemi hallgatóknak. A legtöbb esetben a pénz igen komoly kérdés: ha egy család kap egy kisebb összeget, mindent megtesznek azért, hogy a gyereket iskolába küldjék. Egyébként elküldenék a gyereküket, hogy keressenek munkát, hogy pénzt tudjanak keresni.

    Romániai Caritas: Van más támogatás, amit a Caritas nyújt a szíriai lakosoknak?

    Sebastien Dechamps: A Caritas segít a családoknak kifizetni a lakbért, emellett étkezési, higiéniai és ruhanemű utalványokat biztosít. Az emberek felhasználhatják ezeket az utalványokat a helyi üzletekben, hogy azt vásárolják meg, amire szükségük van.

    Más szervezetek ételkosarakat vagy ruhákat osztanak, de az emberek jobban értékelik az utalványokat. Az árak nagyon magasak Szíriában és a szegény családoknak még az is kihívás, hogy vizet vagy alapélelmet vásároljanak.

    Romániai Caritas: Te voltál Aleppóban is, abban a városban, ahol a harcok csak nemrég fejeződtek be. Mit tapasztaltál ott?

    Sebastien Dechamps: Aleppó egy teljesen más valóság. Hihetetlen és szívszorongató volt, amit ott láttam. A város nagy része teljesen le van rombolva. Az emberek próbálják folytatni az életüket ott, ami maradt az otthonukból, néhány kilakoltatott személy visszajön. A következő egy-két évben a legtöbb ember vissza fog jönni Aleppóba. Nagyon sok dolgot kell helyreállítani: iskolákat, kórházakat, villanyhálózatot, az emberek otthonait mind újjá kell építeni.

    De ez a súlyos pusztítás és emberi szenvedés között mégis láttam a Caritas csodálatos munkáját. A Szíriai Caritas aleppói csapata több mint 1.400 családot látogatott meg. Ők osztották szét az ételkosarakat, az utalványokat, beszélgettek az emberekkel és kimutatták együttérzésüket.

    Nagyon személyes kapcsolat alakult ki a mi Caritas kollegáink és ezek a családok között. Számomra ez egy nagyon erős jele a reménynek – a remény jele egy olyan helyen, ahol már aligha van ok a reményre.

    A Romániai Caritas két projekt támogatása által indul a szíriai háború és konfliktus áldozatai segítésére. Az adománygyűjtésre februárban került sor Románia összes katolikus templomában.

    SZÓLJON HOZZÁ

    0 Hozzászólás

  • Rovatunk

    Tévedünk, amikor csak az agresszió fizikai formáit tekintjük valóban veszélyesnek. A lelki fájdalomhoz, az egészséges fejlődés megzavarásához éppen elég a kiközösítés, kirekesztés és a szóbeli agresszió. Az agresszió rejtettebb, rejtőzködőbb formáit nehezebb tetten érni, de ugyanúgy súlyos nyomokat hagynak mélyen legbelül, ott, ahol az kevésbé látható.

    A cseperedő programok egyik alapvető célkitűzése a családok felkarolása, támogatása a felelős életminőség kialakítása érdekében a családon belül, valamint a gyerekek és szüleik kapcsolatának erősítése. A gyerekkel való együttműködés megtanulása, a gyereknek nyújtott környezeti (mozgásos, érzelmi, társas, tárgyi stb.) tényezők  feltérképezése, valamint olyan lehetőségek megteremtése és kipróbálása, melyek által a gyerekek személyiségfejlődése, mozgás- és viselkedéskultúrája gazdagodik, színesedik. 

    Egy nappali foglalkoztató központ keretében immár öt éve zajlik Marosszentgyörgyön és Csejden integrációs program a helyi hátrányos helyzetű gyerekek részére.