Languages

Search form

    SOLE a lehetőségek és korlátok között

  • 2019. Március 25.
    0 hozzászólás

    A 2017-2018-as és 2018-2019-es tanévben az ozsdolai Kún Kocsárd Általános Iskola részt vett a DARE Regionális Programban (Dream, Achieve, Realize, Express). A program a Caritas Austria égisze alatt, három ország (Románia, Moldovai Köztársaság és Ukrajna) több nonprofit szervezetének partnerségében zajlik. A programban oktatási módszereket ültetünk gyakorlatba, amelyeket a Newcastle Egyetem értékel.

    Romániában a projekt három helyszínen zajlik: Jászvásáron a Don Bosco Gyermek- és Ifjúsági Erőforrás Központban, a Jászvásári Egyházmegyei Caritas működtetésében; a Temes megyei Perjámoson, a Temesvári Caritas Konföderáció által működtetett Perjámosi Nappali Központban és a Kovászna megyei Ozsdolán a Gyulafehérvári Caritas koordinálása alatt lévő Ozsdolai Nappali Központban. Helyi szinten, Ozsdolán a Kún Kocsárd Általános Iskola is partner,, a projektben két tanár vesz részt - Csomós Erika, matematikatanár és Bögözi Simon, fizikatanár.  A célcsoportot az 5. és 7. osztályos diákok képviselték, jelenleg ők 6. és 8. osztályosok.

    Mi a SOLE (SELF ORGANIZED LEARNING ENVIRONMENT)?

    A SOLE módszer a modern technológia, az internet segítségével megvalósuló tanulás, a csoportmunkára és az együttműködésre helyezve a hangsúlyt. A diákok 4-5 fős csoportokba oszlanak, rendelkezésükre áll laptop internethez való hozzáféréssel, emellett flipchart, papír, színes ceruzák, markerek, színes papír. A csoportok nincsenek előre meghatározva, a diákok szabadon változtathatják csoportjukat. A tanár megfogalmazza a nagy kérdést, a diákok dokumentálódnak, majd elkészítenek egy előadást a témáról. Az előadás a csoport közös munkája. A tanár megfigyelő, és értékeli, kijavítja, kiegészíti a diákok előadásait, ahhoz, hogy a felhalmozott tudás, a megfogalmazott következtetések összhangban legyenek a diákok tudásának szintjével.

    Fizikatanárként először vonakodtam a SOLE módszer céljaival és hatékonyságával kapcsolatban, mivel tartanom kell egy tantervet, és az általam megfigyelt előadások túl általánosak vagy interdiszciplinárisak voltak, eltávolodva a fizika tantervtől. Megpróbáltam úgy megfogalmazni a „nagy kérdéseket”, hogy ezek a fizika területével szoros kapcsolatban álljanak vagy kiegészítsék a fizikai tantervet. 2019.02.25-ig 48 SOLE-ülést irányítottam.

    Néhány példa a 7-8. osztályban tárgyalt témákból: Miért lebegnek a testek? Ki volt Archimédesz? Milyen tulajdonságai vannak a hidrosztatikus nyomásnak? Hogyan jön létre a jégeső? Mi a termosz? Halljuk-e a hangot a Hold felszínén? Mi a potenciális energia és a kinetikus energia? stb.

    Következtetések

    A SOLE módszer a fizikaórákon sikeresen alkalmazható, de bizonyos korlátokkal. A DARE program és a SOLE találkozók a viselkedés kialakulására és fejlesztésére összpontosítanak, nem pedig az információszerzés és feldolgozás funkciójára. A SOLE-munkamenetek során a következő tanulási képességek fejlődését figyeltük: kreatív képzelőerő, törekvés, rugalmasság, kritikus gondolkodás, motiváció, beteljesülés, önhatékonyság, pozitív társadalmi részvétel.
    A fizikaórákon a különböző személyiségekkel, fizikusokkal, vegyészekkel, botanikusokkal kapcsolatos képletekkel, mértékegységekkel dolgozunk. A különböző témák érintése érdekében kidolgoztuk, hogy a SOLE-találkozók egymáshoz kapcsolódjanak. Például Archimédesz törvénye esetében az első ülésen a következő témával foglalkoztunk: Ki volt Archimédesz? Az első ülésen a diákok Archimédesz életének történetét ismertették, sőt, népi megfogalmazásában az Archimédesz-törvényt is felvázolták.

    Egy másik munkamódszer abban állt, hogy egy fizikus munkájáról szóló előadást kellett kidolgozni, majd a következő órán az ennek megfelelő leckét tanítottam. (Például: Blaise Pascal - Pascal törvénye, George Simon Ohm - Ohm törvénye.)

    Siker övezte azokat a prezentációkat, amelyeken a diákok hozzáférhettek az internet mellett a kézzel fogható eszközhöz is (pl. mikroszkóp, dinamométer, barométer, kaloriméter). A dolgozatok írásakor a diákok azonnal észrevették és megfogalmazták az asztalon lévő gép és a weboldalon leírt készülék közötti különbségeket.

    A két iskolaév során a SOLE találkozókon résztvevő diákok kommunikatívabbá váltak, fogékonyabbá az újra, önbizalommal telibbé, és a 7. osztályosok között a II. félévben magasabb volt az átlag jegy, mint az I. félévben.

    A nyolcadik osztályban azonban, valószínűleg az életkor miatt is, a diákok előadásai egyszerűvé váltak, közbevágott a kényelem, majd az unalom, a bemutatók néha már csak két mondatból álltak. A diákok nem örültek, hogy erőfeszítéseiket nem értékelik jeggyel. Egy lány meg is tagadta a csoportmunkát, és inkább egyedül dolgozott. Az 50 perc – egy iskolai óra időtartama – nem elegendő a dokumentációhoz, a szerkesztéshez és a bemutatáshoz. Gyakran a diákok csak egy webhely tartalmát olvasták el, legnépszerűbb lévén a Wikipédia és a Sulinet. Néha az előadásokba beékelődtek olyan összetett mondatok, kifejezések, amelyek messze meghaladják a diákok értési- és intelligenciaszintjét. Ezért a tanárnak szükséges korrigálnia, megfogalmaznia, újrafogalmaznia a diákok nyilatkozatait, az információkat a diákok intelligenciaszintjére hozva.
    A SOLE-munkamenetek színt visznek a fizikaórákba, de nem szükséges rendszeresen használni, inkább ötvözni kell más munkamódszerekkel, felfedezési módszerekkel, oktatással, gyakorlatokkal, laboratóriumi feladatokkal és ellenőrzési mérésekkel. A fizika pontos tudomány, ezért az előadásoknak bizonyos tudományos szigorral kellett volna rendelkezniük, ami sok esetben nem történt meg. Azt hiszem, tanácsos lenne a diákoknak ötleteket adni az előadások írásakor, felvázolni az előadások tudományos tartalmát.

    Bögözi Simon

    SZÓLJON HOZZÁ

    0 Hozzászólás