Szembenézni az erőszakkal - Gyulafehérvári Caritas

Languages

Search form

    Szembenézni az erőszakkal

  • 2019. November 14.
    Címkék: 
    0 hozzászólás

    Erőszakon innen és túl címmel hirdetett meg konferenciát a Gyulafehérvári Caritas egyházi intézményekben főállású vagy önkéntes munkatársként dolgozó szakembereknek. A szervezők úgy gondolták, reményen felüli lesz, ha ötvenen érdeklődnek, végül több mint százan érkeztek november 13-án a csíksomlyói Jakab Antal tanulmányi házba, ahol előadásokon, műhelymunkákon vettek részt.

    Fotó: Gegő Imre

    Kedves Rita segítőnővér az esemény egyik szervezője elmondta: a konferencia egy projekt része. Az érdeklődés jelzi a téma súlyosságát és a segítő szakmákban dolgozók bátorságát, hogy ezzel mernek foglalkozni. A tervek szerint képzésre is sor kerül, a több tudás lehetőségét ajánlják fel e témakörben, hogy a lelkipásztor, a gyermekotthoni nevelő, a vallástanár, a Caritas munkatársa, a különböző intézményekben dolgozó szakember, megértse azt, ami az erőszak mögött van, s jó módszereket tanuljon a változtatás érdekében.

    Hogyan működik az erőszak dinamikája? Hogyan tudunk segíteni azokon, akik az erőszak témájában érintettek? – ezen kérdésekbe való betekintést tűzte ki céljául a szervezőcsapat annak reményében, hogy az együttlét ismerkedést, hálózatépítést is eredményez.

    Személyes történetek, önreflexiók képezték az előadások és műhelymunkák középpontját, így mindenki a maga élményével, példájával szerezhetett új felismeréseket. Itt volt az ideje elgondolkodni – Kedves Rita előadása kapcsán – azon a kérdésen, hogy: Milyen élményeim vannak az erőszak kapcsán, mikor vagyok elszenvedő és mikor elkövető? Tudom-e az erőszak kapcsán mennyire fontos a fogalmak tisztázása, helyes használata, mekkora a felleősségem? Tudom-e, mi van az erőszak mögött, az agresszornak milyen kielégítetlen szükséglete nyilvánul meg így?

    Szénégető István is válaszkeresésre biztatott: Éltem-e meg valaha erőszakot, ami tudatos bennem? Ennek az emlékei megnyugodtak-e bennem, integrálódtak-e, vagy van, melyből időnként még vér csordogál? Kértem-e, kell-e kérnem keresztény szakmabelitől segítséget erőszakos cselekmények feldolgozására? Van-e aktuálisan valaki a környezetemben, aki velem szemben agresszív? Hogyan viszonyulok hozzá? Én vagyok-e mostanság erőszakos, akár verbális, suttogó módon? Lassítás, csendórák, lelkigyakorlatok segítenek, milyen az ezekhez való viszonyulásom? Munkánkban mi segíthet előre, mi lehet béketeremtő, áldást hozó az erőszakkal szemben?

    A közösségi vezetőknek milyen szerepük van a kapcsolati erőszak kezelésében? – ezt vette górcső alá László Éva pszichológus, az ARTEMIS Egyesület alapító tagja. A partnerbántalmazásra összpontosított, a társadalmi szokások erejére, a szégyenre, mint gátló tényezőre hívta fel a figyelmet, jelezve, számos oka van annak is, hogy a környezet szenvtelenül szemléli az erőszakot, sőt nem is tartja elítélendő cselekménynek. A közösségi szankciók hiánya élteti az erőszakot, pedig „Szakemberként, emberként segítenünk kell információval, meghallgatással, biztonság keresésével, elfogadva szabad akaratát, azt is, ha úgy dönt, hogy visszatér bántalmazó kapcsolatába” – jelentette ki László Éva. Ő is kérdezett: Hívő személyek esetében sokszor találkozunk azzal az érzelmi teherrel, hogy ő holtomiglan, holtodiglan kapcsolatot vállalt, tudja azt, hogy elvárnák, hogy megbocsásson, de mit csináljon akkor, ha életveszélyben érzi magát? Engedje azt, hogy az utolsó életerőt is kivegyék belőle? Mi a felelőssége a gyerekei iránt? Ez az óriási dilemma benne tarthatja egy bántalmazó kapcsolatban? Mit tehet a környezet ahelyett, hogy szemet hunyna az erőszak felett?

    Az erőszak megszüntetése nem egy ember feladata, de mindenki, egyénenként is hozzájárulhat csökkenéséhez saját maga mélyebb megismerésével, a téma jobb megismerésével, szemléletének alakításával. „Aki Istenhez közeledik, annak a szívében a béke növekszik” – mondta Szénégető István plébános, Sajgó Balázs, a Caritas lelki igazgatója pedig így fogalmazott: „ A szelídség Isten ereje bennünk, ami mosolyt, erőszakmentességet eredményez. Ha Isten bennünk van, és mi őbenne, akkor könnyebb élni a szelídséget… és a szelídek öröklik a földet, nem birtokolják.

    Balázs Katalin

    SZÓLJON HOZZÁ

    0 Hozzászólás