Languages

Search form

    A szeretet

  • Bymartonk
    In
    Oct 31, 2017
    0 hozzászólás

    EVANGÉLIUM Mt 22, 34-40

    Heti gondolat október 30 - november 5.:

    A fösvény az aranyát a kertjében rejtette el, egy fa alá. Minden héten kiásta és órákon át nézegette. Ám egyszer egy tolvaj ellopta az aranyat. Amikor a fösvény legközelebb jött, hogy gyönyörködjék a kincsében, csak az üres gödröt találta. A fösvény bánatában üvölteni kezdett, de annyira, hogy a szomszédok a kíváncsiságtól hajtva odaszaladtak hozzá. Amikor megtudták bánata okát, egyikük megkérdezte:
    - Használtad te azt az aranyat?
    - Nem - válaszolta a fösvény - csak hetente megnéztem.
    - Hát akkor - mondta a szomszéd - amennyi hasznod volt az aranyad nézegetéséből, legalább annyit tudsz abból is meríteni, ha hetente kijössz ide a gödröt bámulni...

    A történet alapján és a szeretetparancs fényében több embertípust ismerhetünk fel:

    Elsőként eszünkbe juthatnak azok, akik minden vasárnap eljárnak templomba, de nem gyakorolják a szeretet parancsát, nem hitelesek – és ezért elrettentő példák a többiek számára!

    A második embertípusba tartoznak azok, akik az előbbiek miatt azzal vigasztalják magukat, hogy akik templomba járnak, semmivel sem jobbak, mint ők. E második csoport tagjai ezáltal kettős hibába esnek: először is az, hogy összehasonlítják magukat másokkal, ez pedig végzetes hiba! Azért végzetes, mert az Isten mindenkit egyedinek teremtett és én azzal töltöm időmet, hogy másokkal hasonlítgatom magam össze. Így nem a saját életemet élem – és telik az Isten által kapott idő. Nem is telik, hanem múlik, mert nincs abban túl sok érték.

    Másik hiba az – és ez szorosan összekapcsolódik az elsővel – hogy nemcsak összehasonlítom magam másokkal, hanem elmenekülök magamtól, és másokkal foglalkozom.

    A harmadik csoportba azokat sorolhatjuk, akiket nem érdekel az istenkérdés, mert ők anélkül is képesek jó emberek lenni. Kétségtelenül lehetnek jó emberek, de hogy nem keresztények, az biztos. Pontosan a szeretetparancs fényében!

    Negyedikként pedig ismerünk olyanokat is, akik szeretik Istent, és arra teszik fel életüket, hogy Őt hirdessék életvitelükkel, életpéldájukkal. Egyik édesapa mesélte el: amíg nem ismertem be serdülő gyermekem előtt hibáimat, addig nem tudtam elérni semmit nevelésével. Amikor azonban beismertem, automatikusan jó irányba indult el kettőnk kapcsolata.

    A szeretet parancsa ismerős számunkra. Talán minden vasárnap megnézzük mi is azt a kis gödröt, ahová a szeretetparancsát jól elástuk, de nem kamatoztatjuk, nem fektetjük be mások gazdagítására. Ezzel mi is gazdagabbak lennénk... De mi nézegetjük ezeket a gödreinket....

    Ez az, amikor nem változik meg életvitelünk, életpéldánk. Az életpélda hiánya a mai társadalom problémája: ha nem vagyunk őszinték önmagunkhoz, másokhoz sem tudunk azok lenni.

    Melyik csoportba tartozom?

    (Sajgó Balázs)