Languages

Search form

    Heti útravaló

  • Bymartonk
    In
    Jul 03, 2018
    0 comentarii

    EANGÉLIUM Mk 5, 24-35

    Heti gondolat július 2-8.:

    Jézust megérinti egy asszony és ő meggyógyul. Sokan az asszony érintésében mágikus hitet vélnek felfedezni, de Jézus helyére teszi a dolgokat! Négy fogalom segíthet nekünk ennek megértésében:

    Mágikus hit: a személytelen hit, amely bezár, önmagunk felé fordít. „Elég csak betérnem a templomba, elég megérinteni Szent Péter szobrának a lábát, elég megérinteni az ereklyét – de nem kell liturgia, gyónás, áldozás!” A mágikus hit könnyű: elutazom, megérintem, kifizetem, legyalogolom, megcsókolom. Ez az automata gép sajátossága: nincs benne semmi személyes.

    A személytelenség mágiája ma is működik: mágikusan vonz az internet adta anonim levelezés, chatelés lehetősége. Olyan csábító névtelenül levelet írni, rágalmazni, sms-t küldeni a tévének. Az anonimitás könnyen öl. Krisztus személyes kapcsolatot, beszélgetést, imát, szerelmi vallomást, gyötrelmeket, könnyeket akar.

    Személyes hit: Krisztus minden szentségben személyes találkozást akar. Személyessé teszi a hitet. Az asszony maradhatott volna rejtettségében, a hite is megvolt, de Jézus pontosan ezt a személytelenséget szünteti meg, amikor előhívja őt. Személyes találkozást akar, nem személytelen mágiát.

    Jézust a sok spekuláció nem érdekli. Az apostolok ugyanis rögtön spekulálni kezdenek Jézus azon kérdésére, hogy ki érintette meg Őt? Nem látod, mekkora a tömeg – magyarázzák Jézusnak. Jézust azonban ez nem érdekli, mert ismét egy olyan emberrel találkozott, akiben érzi a hitet. A hitnek azért van gyógyító ereje, mert az az isteni erő bennünk. Ez az erő bennünk is felszabadulhat! És ha felszabadul, még akkor is két irányba mehet. Érezzük, hogy bennünk van és magunknak tulajdonítjuk: ez a felvilágosodott hit. Vagy: nemcsak magunknak tulajdonítjuk – ez az Istentől megvilágosított, megvilágosodott hit.

    Felvilágosodott hit: A felvilágosodott ember inkább az értelem fényét helyezi előtérbe. Nem rossz ez, csak még nem jó! smiley A felvilágosodott ember értelmes és okos, mégis nyugtalan, mert kívül keresi a Fényt, a Világosságot. Még nem érti, hogy az Belül van. Jöhet kívülről fizikailag, de belül ébred fel, bensőnkben. Az asszony is kívülről közeledik Jézushoz, de belül történik a megérintettség – mindkettőjükben.

    Megvilágosodott hit: A megvilágosodás belső meggyőződés. Amikor rájövök arra, hogy nem én vagyok a világ közepe, de ha van bennem kellő nyitottság és konzultálok gyakran, folyamatosan és intenzíven Mesteremmel és Gyógyítómmal, akkor rádöbbenek, hogy Bennem van a Világ Közepe. A megvilágosodott ember szívében ott lángol a KRISZTUSI FÉNY, ezért nem érzi magát egyedül akkor sem, ha egyedül él. A megvilágosodott ember biztos abban, hogy Isten Őbenne és Ővele van!

    A megvilágosodott ember nem is tudja, hogy megvilágosodott – mert a FÉNYBEN ÉL. Látja a sötétet is, de a fényt szereti.

    Ahhoz, hogy ide eljussunk, ki kell lépni, ki kell mozdulni komfortzónánkból és akkor bekövetkezik a TALÁLKOZÁS, amelyet kívánok mindannyiunknak! 

    (Sajgó Balázs)

    Bymartonk
    In
    Jun 25, 2018
    0 comentarii

    EVANGÉLIUM Iz 49, 1-2
    Heti gondolat június 25 - július 1.:

    Romano Guardini írja: „Minden újszülöttnek születése pillanatában a fülébe súgnak egy szót, amely csak az övé. Életünk nem más, mint lázas kutatás, hogy feltárjuk e szó értelmét. Az örök Bíró is ezt a szót kéri majd számon tőlünk.”

    Ha elég időt adnánk magunknak, akkor a bennünk élő Isten megszólalna csendünkben. Lehet, hogy a mi elképzelésünket akarjuk visszahallani és ezért nyomjuk el azt a belső szót, ami csak a miénk? Lehet, hogy elképzelésünk köszönőviszonyban sincs Isten tervével?

    Van, aki azért született, hogy könnyítsen mások szenvedésén. Vannak, akiknek az a hivatásuk, hogy imára kulcsolt kezek legyenek ebben az Istenre éhes világban. Vianney Szent János megértette: ő arra született, hogy feloldozó kéz legyen. Lisieuxi Kis Szent Teréz azért, hogy szeretet legyen az egyház szívében. Mindenki valamiért született. Az ember csak akkor lehet megelégedett, ha megérti, miért született. Ez képes értelmet adni életének. És megbékél önmagával.

    Fontos a foglalkozásom, a tetteim, minden, amit teszek, de ha nem a saját életemet élem, akkor keserű lesz a vége… Isten fényében érthetem meg igazán életem értelmét és magamat. Ha CSAK tudományos módszerek alapján (nyilván, ez rendkívül fontos eszköz!) akarom ezt megtenni, nem elég. Akkor úgy járok, mint az a bozótlakó bennszülött, aki az expedíció vezetőjétől egy órát kapott ajándékba. Hallatlanul örült neki. Megmutatták neki azt is, hogyan kell felhúznia, hogyan járjon és ketyegjen, és az óra járt és ketyegett is. Csak éppen egyet nem tudott a bennszülött: hogy az óra az időt mutatja. Az óra és az idő között levő összefüggést nem értette.

    Sok magát modernnek tartó, tanult embernek van ilyen „órája”: diplomája, tudása, s a civilizáció sokféle hasznos eszköze – és ez nem baj, csak éppen az összefüggést nem érti, hogy mi végre van itt a világon.

    Pedig katekizmusunkban világosan megtanultuk gyerekkorunkban, csak… gyerekesnek tartjuk. smiley Pedig abban ott van a válasz: „Azért vagyunk e világon, hogy Istent megismerjük, szeressük, Neki szolgáljunk és ezáltal a mennyországba jussunk.”

    Ha kezdjük Őt igazán megismerni, akkor biztos, hogy szeretni fogjuk és nem fogunk Tőle félni, mert Jézus olyan Istent mutat be, akitől nem kell félni. Az istenfélelem helyes jelentése: félni, hogy ne veszítsük el mi Őt. Ő nem veszít el minket.

    A katekizmus további lépése: ha szeretjük Istent, szolgálni fogunk. Mások felé fordulunk és helyesebben fogjuk szeretni önmagunkat is.

    A mennyországba jutás pedig azt a boldog állapotot jelenti, amikor megbékélek magammal. Amikor tudom, hogy ki vagyok, amikor önmagam leszek, és nem másokhoz viszonyítom magam. Önmagamat csak Istennel és Istenben tudom megérteni, mert Tőle jövök és Feléje tartok. Ez bizalmat ad nekem, és Nektek is ezt kívánom! smiley

    (Sajgó Balázs)

    Bymartonk
    In
    Jun 18, 2018
    0 comentarii

    EVANGÉLIUM Mk 4,26-34

    Heti gondolat június 18-24.:

    Amikor Jézus példabeszédet mond, nem általánosít. Sohasem. Amit mindenkinek mond, azt nem kell senkinek magára vennie, csak akkor, ha érintve érzi magát. A példabeszédek ugyanis mindenkinek szólnak, de nem általánosítások.

    Jézus aztán azért is tanít előszeretettel példabeszédekben, mert ezáltal nagyobb lehetőséget ad Isten Országának megértésére, mintha tudományos magyarázatokkal ecsetelné az isteni valóságot. Ha valaki időt szán a példabeszéd megértésére és elgondolkodik, akkor megérti, miről beszél a Mester.

    Az elvetett magról szóló példabeszéd két dologra hívja fel figyelmünket:

    1. A fejlődéshez időre van szükség. Isten Országa bennünk fejlődik, mint a mag a földben. Isten Országa valójában akkor növekszik bennünk, ha igéjét beengedjük és hagyjuk, hogy az elvégezze munkáját lelkünkben. A fejlődést fel lehet gyorsítani, de a felgyorsított fejlődés mindig megbosszulja önmagát.
    2. Mivel mindannyian mások vagyunk, ezért minden ember fejlődése különböző időtartamot igényel. Van, akinek sok megpróbáltatáson kell keresztülmennie ahhoz, hogy megerősödjék. Van, akinek nem enged Isten túl sok próbát, mert tudja, az illető nem bírná ki. S mivel a fejlődés időtartama mindenkinél más, ezért nagyon kell figyelnünk arra, ki milyen szinten áll, mielőtt bárkiről is ítéletet alkotnánk. A türelem szükséges, mert az aratás a végső elszámolás, számadás arról, hova fejlődtünk…

    Mivel mindenkinél más és más időtartamot ölel fel a fejlődés, ezért nem szabad másokhoz hasonlítani, viszonyítani magunkat, mert akkor vagy nagyobbnak fogjuk tartani magunkat másoknál – és ez beképzeltté tesz, vagy pedig kisebbnek érezzük magunkat másoknál – és ez bátortalanná tesz. 

    Az egyik legfontosabb teendőnk legyen az, hogy amikor Jézus beszél hozzám, hagyjam, hogy az általa használt kép közel kerüljön lelkemhez, és megérintsen. Nem biztos, hogy mindig kellemes ez az érintés, sőt: legtöbbször kellemetlenül érint. De mivel Ő jön közel hozzám, hiszek Neki. Ő rosszat nem akarhat. Ez egyértelműen kiderül, ha figyelmesen olvasom a Szentírást… smiley

    (Sajgó Balázs)

    Bymartonk
    In
    Jun 11, 2018
    0 comentarii

    EVANGÉLIUM Mk 3,20-35

    Heti gondolat június 11-17.:

    Jézust a rokonai őrültnek vélik, és érte indulnak. Aggódnak, mert azt megértik, hogy jókat mond, de tesz olyan dolgokat is, hogy az már túlzás – szerintük! Átlépi a határokat – szerintük! Nem értik, hogy Jézus nem átlépi a határokat, hanem szétfeszíti azokat a kereteket, amelyeket addig az ószövetségi törvények szabtak meg. A szeretetnek azonban ezt kell tennie… mindig tovább kell lépnie.

    A szeretet és hit gyakorlása terén sosem lehet leállni. Illetve le lehet, csak akkor „füstölés” lesz a vége! A szeretet és hit tüzét mindig szítani kell magunkban úgy, hogy a Szentlélek tüzéhez időnként (naponta!) „közel ülünk” és hallgatjuk a Csendben megszólaló választ. Ha nem halljuk – akkor biztosan nem voltunk eleget csendben, vagy valami mást hallgattunk... smiley

    A gyertyának nem lehet megparancsolni, hogy csak egyik fele égjen – ha meggyújtottuk, akkor neki az a természete, hogy egészen égjen másoknak világítva!

    Istennek az a természete, hogy szeressen – és teszi ezt egészen! Megmutatta ezt az Ő Fia Jézus, akit ezért őrültnek tartottak. Kik? A rokonai. A rokonok ugyanis mindig mindent jobban tudnak… smiley Elmondják, hogyan kell élned, mit kell tenned, csak éppen fogalmuk sincs arról, hogy mi jó egyáltalán neked! Úgy vélik, hogy tudják – pedig nem igaz, mert mindenkinek személyre szabott, saját útja van. Segíthetnek az úton járni, de helyettünk nem járhatnak! Ezért van az, hogy sokan teszik az életben azt, amit egyáltalán nem szeretnek. És látszik, érződik – mert nincs abban tűz! Nem tudnak lelkesen élni és dolgozni sem, mert nem azt teszik, amit szeretnének! Talán azért, mert egyszer szülei vagy rokonai elmondták, hogy mit hogyan kell tenni… S akkor csak félig-meddig mennek a dolgok… az egésznek izzadtságszaga van!

    Mi lett volna, ha Jézus csak a keresztig szeretett volna? A keresztet nem vállalta volna, mert az fáj! Addig, s tovább nem… Megmondta volna, hogy igazából eddig szerettelek titeket, de a keresztáldozat már nem kötelező! Ne vigyük azért túlzásba a dolgokat, mert fájni fog!

    Isten „őrült szeretete” azt mondja nekünk: a félig szeretet nem szeretet! Biztosan van az életedben törés. És? Kinek nincs? De nincs olyan törött szív, amelyet Isten ne tudna begyógyítani! CSAK KÖZEL KELLENE ENGEDNI ŐT…

    Tény, hogy vannak nagy törések az életünkben. Amikor úgy érezzük, maga a nihil, a semmi vesz körül bennünket. Újjáteremtés azonban csak ott lehetséges, ha felismerjük, hogy Isten Lelke a mi semmink fölött is lebeg, mint egykor a teremtés hajnalán!

    A gonosz sosem mondja nekünk, hogy ne tegyük meg a jót – inkább azt mondja: ne vidd túlzásba. Maradj átlagos hívő!

    A hitben nincs átlag! Vagy hiszel, vagy nem! A szeretetben nincs átlag! Vagy szeretsz, vagy nem! Ha szeretsz, félig őrült vagy, s talán egészen az!

    (Sajgó Balázs)

    Bymartonk
    In
    Jun 05, 2018
    0 comentarii

    EVANGÉLIUM Mk 2, 23-28

    Heti gondolat június 4-10.:

    Az Úr Napja pihenőnap és ünnep. Szükséges a pihenés és a megállás, mert akkor visszatekinthetünk egy elmúlt időszakra, és hála ébredhet bennünk a kapott jó és rossz élmények miatt (amit ugyanis rossznak tekintünk, sokszor utólag derül ki, hogy a jó szolgálatában állt!)! Az Úr Napja azonban akkor lesz igazi pihenés, ha rádöbbenünk, hogy lehetőségünk van a töltekezésre. Vagyis, a legfontosabb az lenne, hogy az Úr Napját az Úrral töltenénk… Egy kicsit magunkkal és magunkban lenni az Úrral, és ennek fényében rendezni másokkal is kapcsolatainkat. Ez az egyéni és közösségi aspektus együtt adja meg a vasárnap lényegét.

    Mi sajnos a hét kezdetét hétfőre tettük. Ha úgy ünnepelnénk, ahogy Jézus elrendelte, akkor a hét első napja a vasárnap lenne, és akkor más hangsúllyal indulnánk neki az előttünk álló hétnek… Istenből töltekezve erőt nyernénk a mindennapokban. Ezért lenne fontos, hogy a reggeleket is Vele kezdjük, és akkor kitartana az erő vasárnapig… Amikor nem Vele pihenünk, és nem Rá figyelünk, önmagunk ellen fordulunk, önmagunkat hajszoljuk tönkre… erre utalhat a sok korai elhalálozás nagy százaléka is.

    Jézus felülírja a kisbetűs törvényt a nagybetűs Törvénnyel. Ez nem azt jelenti, hogy a régi érvényét veszíti, és nem kell betartani, hanem azt, hogy az ÚJ TÖRVÉNY – A SZERETET TÖRVÉNYE MAGÁBAN FOGLALJA A RÉGIT, ÉS EGYBEN FELÜLMÚLJA AZT. Ezért hangzik el az, hogy Jézus ura a szombatnak is.

    A szeretet írja felül a törvényt… Egyik alkalommal történt, még abban az időben, amikor nagyon szigorúan tartották be azt az emberek által kitalált törvényt, hogy aki saját kezűleg vet véget életének, azt külön parcellába temetik. Új lelkipásztor került a faluba, aki nem akarta betartani ezt a törvényt. Azt mondta, helyesebb lenne rábízni Istenre az ítéletet, mi temessünk mindenkit egy parcellába, a temetőkerten belül. A családtagok könnyes szemmel örültek ennek, de erre felháborodott a falu egy része, hogy márpedig ilyet nem lehet… E felháborodás miatt aztán a pap végül is engedett és a temetőkerten kívül temették el az elhunytat – szokás szerint. Igen ám, de két nap múlva, amikor a hozzátartozók mentek a sírhoz, nem találták a sírt a kerten kívül. Megrémültek, mi történhetett? Az új pap a sírkertet kintebb helyeztette, és így a sír a többihez került. A szeretet leleményes.

    A sír maradt, a kerítés költözött. Igen, mert ez a jézusi logika. Még a kerítésnek is költöznie kell, ha a szeretet kéri ezt. Jézus egyszerűen nem tudott addig nyugodtan imádkozni, énekelni, amíg tőle néhány méterre emberek szenvedtek. Ezért hangsúlyozta: a szombat az emberért van! Azt sem bánta, hogy emiatt majd később perbe fogják, keresztre feszítik.

    A törvényt tehát nem könnyelműségből, hanem csak és kizárólag szeretetből szeghetjük meg. Valójában ez nem is megszegés, hanem a törvény beteljesítése: törvényből Törvény lesz! smiley

    Értsük jól: a törvény jó, ha a Szeretet felé vezet! Ha Isten felé vezet, és nem elvezet Tőle! Ha nem ez történik, bezár önmagamba. Aki sokat használja a „kell” szót, amúgy sem szabad ember!

    Neked melyik a gyakrabban használt szavad? A „kell, mert szoktuk”… vagy a „szabad, mert jó”? smiley

    (Sajgó Balázs)

    Bymartonk
    In
    Mai 28, 2018
    0 comentarii

    Heti gondolat május 28 - június 3.:

    Az egyházi év ünnepkörei fokozatosan, „szeletenként” világítanak rá Isten Lényére és lényegére:  

    Karácsonykor inkább azon van a hangsúly, hogy az Atyaisten elküldi Fiát a világba, de elfeledjük könnyen, hogy nemcsak az Atya és a Fiú van jelen ebben a „küldés”-ben, hanem a Szentlélek árnyékozza be Mária méhét. Valójában Isten a Maga Teljességében cselekszik.

    Húsvétkor a Fiú dicsőséges feltámadását ünnepeljük, de valójában a Mennyei Atya támasztja fel Szentlelke által. Persze, a feltámadáskor a Fiúnak is közre kell működnie, de az Atyaisten küldi a Szentlelket, Aki leheli az életet.

    Pünkösdkor a Szentlélekre figyelünk inkább, a Fiú ráleheli tanítványaira a Lelket, de talán nem hangsúlyozzuk ki eléggé, hogy az Atyának és Fiúnak a Lelkéről van szó.

    Szentháromság Ünnepe az I-re a pont. A Szentháromság Ünnepe rávilágít arra, hogy már Kezdetben is – és azóta folyamatosan! – van a Kapcsolat. Isten is KAPCSOLATBAN él. Nem szűnik meg kapcsolatban élni. Megmutatja, hogy SZERETET-KAPCSOLAT NÉLKÜL NINCS IGAZI ÉLET.

    Ezért, amikor Istent megszólítjuk, akkor mi sem a magányos Isten felé fordulunk, hanem egy ÉLŐ KAPCSOLAT FELÉ, Aki minket is ilyennek teremtett.

    Mert mit is mond, mikor az embert teremti? Nem jó az embernek egyedül (Ter 1, 2,18). Nyilván a társról van itt szó, de nemcsak. Arról is szó van, hogy a társat Isten adja egyrészt, de másrészt a férfi és nő egymást csak Isten szemszögéből nézve tudja formálni, alakítani. Teljesen férfivé és nővé senki sem tud válni Isten „jelenléte” nélkül. Az ember tehát az Isten-férfi-nő hármasságában lesz igazán teljes.

    Nyilván, attól vagyunk emberek, hogy van értelmünk és akaratunk, de mit kezdünk ezekkel a csodálatos adományokkal EGYEDÜL? Szeretet nélkül nincs íze az életünknek!

    A Szentháromságos Isten nélkül olyanok vagyunk, mint az i betű pont nélkül. Vérszegény függőleges vonalacska... smiley

    Jézus azt mondja, aki engem lát, látja az Atyát is. Mikor tehát beengedjük a Szentlelket, Aki az Atyától és a Fiútól származik, akkor teljes lesz a kép, teljes lesz a látás is. Felkerül az I-re a pont. Odaát. smiley

    (Sajgó Balázs)

    Bymartonk
    In
    Mai 14, 2018
    0 comentarii

    Heti gondolat május 13-19.:

    Jézus elkészül e világból. Teljesen tudatában van, hogy eltávozik a világból, és még akkor is az EMBERRE gondol! Pedig tudja, hogy mire képes az ember, ha elhagyja Istenét, de azt is tudja, hogy mivé válhat, ha egyszer rádöbben arra, hogy szerethető. Nem mond le senkiről, mint ahogy nem mondott le Mária Magdolnáról, aki hűséges nő-tanítványa lett. Nem mondott le Péterről, aki megtagadta, de hűséges tanúja lett. Tamásról sem mond le, aki kételkedett benne, de külön megjelent neki. Sault sem hagyja nyugton, akiből Pál lett, a nemzetek apostola. Júdásról sem mondott le, ahogy olvassuk az evangéliumi részben, csakhogy az ember minden ajánlat ellenére is le tud mondani Istenről. És Júdás elárulta őt…

    Amikor az ember rádöbben szerethetőségére, elkezdi az önátadás szép útját. Leginkább az a nagy bajunk, hogy nehezen hisszük el, hogy szerethetőek vagyunk, és lelkünk mélyén leértékeljük magunkat… Talán azért is van ez így, mert túlságosan emberekre alapozunk, s ha nem értékelnek eléggé… lemondunk magunkról. Isten azonban nem mond le rólunk.  Jézus értünk imádkozik – van, kell ennél nagyobb örömhír?

    Ilyen a mi Mesterünk, Aki értünk imádkozik. Nemcsak jár-kel és segít mindenkin, hanem mélyen imádkozik. Jó lenne ezt is megtanulni Tőle. Imájában három – egymáshoz kapcsolódó – nagy kérés van:

    Tartsd meg őket nevedben, hogy egyek legyenek. Isten tartson meg! Egyik legszebb jókívánság, mert valójában CSAK Ő TUD MEGTARTANI! Hányszor elhitetjük magunkkal, hogy képesek vagyunk mindenre a magunk erejéből. Ez részben igaz is, de elfelejtjük, hogy a magunk erejét sem tulajdoníthatjuk magunknak. Nem vagyunk a magunkéi, Istené vagyunk. Ha egyszer ezt elhinnénk, akkor szerethetőnek éreznénk végre magunkat, hiszen ha Istené vagyunk, akkor nem lehetünk értéktelenek…

    Őrizd meg ebben a világban: ebben a világban kell élnünk. Elmenekülhetünk, de valójában mindig visszük magunkat is. BÁRHOVÁ MÉSZ, OTT VAGY! Csábító arra gondolni, hogy valahova elhúzódunk és elbújunk a világ elől.

    Legtöbbször azért van bajunk mással (a világgal!), mert magunkkal van bajunk – és a világra fogjuk. Azt mondjuk: ilyen a világ. A világ azonban csak olyan tud lenni, amilyenné tesszük! Akkor nem kell az elvonulás? Dehogynem, csak az ne menekülés legyen, hanem azért történjék, hogy tartósítsuk magunkat Istennel és Istenből. Hogy ne veszítsük el jó ízünket.

    Szenteld meg őket az igazságban. Szentté válni csak Istenben és Istennel lehet. Szentté válni azt jelenti: elfogadom nap mint nap Isten szeretetét, próbálom őt megismerni, s Ő elkezd vezetni. Belesimulok a lét erőibe, és fokozatosan kezdem megismerni magamat. Isten ismerete ugyanis elvezet önmagunk megismeréséhez. Ez a szentté válás folyamata. Amikor rájövök, hogy minden Róla és rólam szól, akkor már jobban el fogom tudni viselni a világot, amelyre korábban haragudtam, s amelytől elmenekültem. Mert magamnak is megbocsátottam…

    Jézus az önátadásban élt. Atyjának való önátadásában a Szentlélek által! Én kinek élek? smiley

    (Sajgó Balázs)

    Bymartonk
    In
    Apr 23, 2018
    0 comentarii

    EVANGÉLIUM Jn 10, 10-19

    Heti gondolat április 23-29.:

    Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a Jó Pásztor képéhez, egy látszólagos ellentmondást kell feloldanunk. E szövegrész előtt Jézus azt mondja, hogy Ő az Ajtó a juhok számára. Hogy lehet egyszerre Ajtó és Pásztor? Nem ellentmondás?

    Egyik nem zárja ki a másikat, még akkor sem, ha úgy hangzik. Abban az időben este egy karámszerűségbe terelgette a juhokat a pásztor, amely rendszerint kör alakú vagy néha szögletes volt, de ajtaja nem volt, csak egy nyílás. Az est közeledtével, a pásztor a nyílás elé állt, pásztorbotját keresztbetette úgy, hogy a juhoknak egyenként kellett átbújniuk alatta. Így tudta megszámlálni őket, s így azt is észrevette, ha valamelyiknek baja van. Miután minden juhocskáját bent tudta, belülről a karám nyílása elé feküdt keresztbe. Tehát a szó szoros értelmében, csak rajta keresztül lehetett ki- és bemenni. Így valóban ő volt a karám élő ajtaja. Jézus ezt a szép képet magára vonatkoztatja, és ez a kiindulópont fontos ahhoz, hogy valóban jól értsük a Jó Pásztor képét!

    Ebből az is kiderül, hogy tulajdonképpen SZEMÉLYESEN FIGYEL MINDENKIRE. Isten egyformán szeret? Nem. Személyesen. Az „egyforma” túl általános. A személyes szeretet kifejezőbb! Amúgy sincs mindig egyformán szükségünk a szeretetre, az odafigyelésre. Amikor valaki beteg egy családban, akkor ő nagyobb odafigyelést igényel, mint egyébként. Milyen jó tudni, hogy a jó Pásztor SZEMÉLYESEN SZERET.

    Sok út vezet Istenhez, de azok sokszor hosszak. A legrövidebb és legegyszerűbb az, amit Jézus már kétezer év óta mutat. Annyi mindent, annyi utat ki kell próbálnunk, hogy rádöbbenjünk: azok az utak is az EGYETLEN ÚT FELÉ VEZETNEK. Azért kizárólag Ő A PÁSZTOR, mert AZ ATYA Benne mutatkozik meg: „Aki engem lát, látja az Atyát is”(Jn 14,9). Az a kérdés, hogy ha tényleg kereszténynek nevezzük magunkat, akkor miért kell nekünk tapogatóznunk a sötétben, mikor a világosság, a nyilvánvaló adott. Az Atya megmutatta a Fiúban, hogy ki az Isten. Isten keresett meg minket a Fiúban, MINDEN MEG VAN MUTATVA. Miért nem akarunk bízni, személyes kapcsolatba kerülni Vele, Aki név szerint ismer és személyesen szeret?

    Jó Pásztor és Hivatások Vasárnapján hajlamosak vagyunk csak a szolgálati papságra, lelkipásztorokra gondolni. Nyilván, fontos ez is, de aligha figyelünk fel arra, hogy mindenki a maga háza táján őre kell legyen a rábízottaknak,  a kiválasztottak feladata ugyanis, hogy másokat ráébresszenek kiválasztottságukra! Szülők, tanárok, elkötelezett férfiak és nők bármilyen foglalkozásban – lehetnek jó pásztorai, őrei a rájuk bízottaknak, amennyiben AZ EGYETLEN JÓ PÁSZTORRA irányítják figyelmünket.

    Legyünk őrzői azoknak, akikkel együtt élünk!

    Te kire vigyázol? Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra! smiley

    (Sajgó Balázs)

    Bymartonk
    In
    Apr 16, 2018
    0 comentarii

    Heti gondolat április 16-21.:

    A húsvéti szent időben egymás után olvassuk a Feltámadt Krisztus jelenéseit. Egy találkozást mindig jobban értünk meg, ha a többiekkel együtt vizsgáljuk és szemléljük!

    Talán még eleven bennünk a Feltámadt Krisztus találkozása Mária Magdolnával, aki egyáltalán nem boldog, mert a sírt – a Múltat – nézi, és így nem tudja meglátni a Jelent, az Élőt. A Halál Birodalmában nem lehet látni az Élőt… Mária Magdolna elveszettnek érzi magát…

    Szemei akkor nyílnak meg, amikor mögötte áll a Feltámadt Krisztus, és megszólítja őt! Ehhez azonban meg kell fordulnia, el kell fordulnia a sírtól (a múlttól) és el kell engednie mindazt, amihez ragaszkodott. Ő ragaszkodott Jézushoz, Az Emberhez, de el kell engednie a múltat ahhoz, hogy meglássa a Krisztust – a Feltámadottat! A történeti Jézus egy kiváló ember, de a Feltámadt Krisztussal való találkozás mindaddig nem jöhet létre, amíg nem fordulunk el azoktól a múltbeli eseményektől, amelyek valamiért megkötnek. Mindig el kell engednünk valamit, hogy tovább tudjunk lépni…

    Az emmauszi tanítványok is néznek, de ők sem látnak... Ragaszkodnak a múlthoz egyik lábbal, s közben előre mennek másik lábbal! Félig élnek. Vontatottan élnek, mert még nem sikerült elengedniük a múltat! Találkoznak az úton a Feltámadt Krisztussal, és beszélgetnek a Názáreti Jézus esetéről.

    Amíg számunkra Jézus csak egy eset, addig az életünk baleset! Aztán kenyértörés közben megnyílnak szemeik. Elmondják társaiknak, akik még szintén nem látnak. Csak nézik az újra közöttük megjelent Krisztust, de nem ismerik fel. Mert ők is még le vannak ragadva a múltban. Félig élnek. Nem lehet EGÉSZEN A JELENBEN ÉLNI, AMÍG LE NEM ZÁRJUK A MÚLTAT. Persze, elfelejteni nem lehet – nem is kell föltétlen – de lezárni le lehet… és le is kell ahhoz, hogy meglássuk a felénk közeledő Feltámadt Krisztust, Aki teljesen új látásmódot ad!

    Szemeink felnyitásával Krisztus új látásmódot ad. Amikor megmutatja kezét és oldalát, rá akar világítani arra, hogy az ember szellem-lélek-test egysége. Ha egyiket elhanyagoljuk a másik kettő rovására – vagyis a hármat nem egységben szemléljük – akkor az már elég akadály arra, hogy ne válhassunk teljes emberré.

    Téged mi akadályoz? smiley

    (Sajgó Balázs)

    Bymartonk
    In
    Apr 09, 2018
    0 comentarii

    Heti gondolat április 8-14.:

    Egyre inkább kérdés számomra, hogy ha a nagyböjtnek negyven napját megtartjuk, akkor a Húsvét ünneplését miért „rendezzük le” két nap alatt? Miért érnek véget az ünnepek olyan gyorsan számunkra? Hiszen Ötven Napról van szó… A húsvéti idő 50 nap, benne van a naptárban is smiley!

    Miért fontos ennek kihangsúlyozása?

    Azért, hogy esélyt adjunk a Feltámadt Krisztusnak arra, hogy velünk is szembejöjjön! Aki egyszer is meg akarja tekinteni a napfelkeltét, az olyan helyre megy, ahol ezt meg tudja látni. Időben odaül és figyel. A Nap mindig felkel, de hogy mi látjuk-e vagy nem, az már tőlünk függ!

    Húsvét nyolcada alatti evangéliumokban folyamatosan megjelenik. Egyszer egy személynek, aztán többnek is, csoportoknak is. Sőt, még alakot is vált, csakhogy találkozhasson és felismerhetővé váljon! Ezzel is jelezni akarja, hogy SZEMÉLYESEN AKAR TALÁLKOZNI MINDENKIVEL, ÉS MINDENKINEK TESTRESZABOTTAN! Van ugyanis, aki a tudományokban keresi, és egyszer – amikor nem is gondolja! – szembejön a Válasz. Van, aki a művészetekben, mások a zenében… ismét mások a hegyekben, vagy egyszerűen a hétköznapokban… És kétségtelen, hogy mindenütt szembejöhet Vele is a Feltámadott, mert keres!

    Azonban ha valaki azt állítja, hogy e területek valamelyikén találkozott, és utána valahogy mégis kerüli a többi embert és a közösséget, hogy elmondja nekik is, akkor ott nem történt igazi találkozás! Amikor és akinek a Feltámadott megjelenik, ott és akkor változás történik az emberben. Az az ember az örömhírt nem akarja többé megtartani magának, hanem elindul és megy, hogy minél többen találkozzanak a Feltámadt Krisztussal.

    A húsvéti történetek szereplői is mindig elmondják az örömhírt azoknak, akik még nem találkoztak Vele, mert azt is fontos kihangsúlyozni, hogy a Húsvét eseménye a lelkekben nem egyidőben történik…

    Tamás apostol is lekésett a „húsvéti miséről”. Hogy miért nem volt ott? Rengeteg választ kitalálhatunk, de a lényeg az, hogy nem volt ott, amikor a Feltámadt Krisztus első alkalommal jelent meg a tanítványoknak… Ezért is kétségbeesett. Ezért toporzékol és viaskodik a többiekkel. A Feltámadtnak csak ennyi kellett: rögtön belép és megszólítja. Egy ember kedvéért is lépik. Újra meg újra. És ezután is…         

    A Te kedvedért is lépni fog. Ha az általad támasztott akadály már nincs ott. Mi az akadály Nálad?

    Ha találkoztál Vele, elindulsz mások felé is. Ha még nem, nem baj: van még 43 nap smiley Nem? smiley (Persze, Pünkösd után is lehetségessmiley )

    (Sajgó Balázs)

    Pages