Krisztus királyságának három – egymásra épülő – alappillére segíthet abban, hogy lássam, hol állok jelenleg az isteni ítélet fényében:
Önuralom: amikor a házasságtörő asszonyt Jézus elé viszik (Jn 8, 1-11), Ő látja és tudja azok bűneit, akik az asszony fölött ítélkeznek.
Hatalom: amikor Jézus útja során gonosz erőkkel találkozik, rájuk parancsol és azok engedelmeskednek Neki... De parancsol a természet erőinek is. Szelídsége határozottsággal párosul és így gyakorolja hatalmát.
Erő: Az önuralommal gyakorolt hatalom alapja az isteni erő, amely minden fizikai erőt felülmúl... A fizikai erő múlandó, mindenki elveszíti. Belső, nagy lelki ereje azoknak is van, akik betegágyban szenvednek és elviselik a nagy fájdalmakat is, amelyeket a fizikailag nagyon erősek nem bírnának el. Az erő belül van: a Szentlélek ereje bennem, amelyre, ha rácsatlakozok, hihetetlen erővel királyi életet élhetek ítélkezés nélkül.
„Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki; akinek meg nincs, attól még amije van is, elveszik.” (Mt 25, 29)
A talentumokról szóló példabeszédben a szolgák ura szétosztja vagyonát és elmegy idegenbe. Mivel Jézus Istenről beszél, ezért nem szűkíthetjük le a példabeszéd mondanivalóját csupán emberi képességek, vagy birtokolt javak szétosztására. Isten nem anyag, tehát az Ő vagyona más. Ő LÉTEZIK! Az Ő létéből, isteni életéből ad az embernek át egy részletet, ahogy Ő jónak látja, persze anélkül, hogy Ő megfogyatkozna. Szüntelenül ad: adja szeretetét, életét, mindenét – önmagát. Ezért nem fogy el: a Végtelen Szeretet nem fogyhat el.
Minél inkább nyitottá válok életének, gazdagságának, vagyonának befogadására, annál gazdagabbá válok – és annál inkább haladok a beteljesedés felé. Ezért mondja Jézus: akinek van, annak még adnak... Ha bezárkózom és elzárom magam az isteni élet áramlásától, elveszik tőlem azt is, amim van: elfogyok és beszűkül az életem. Élnem kell: nem állhatok meg.
