Korababák: az orvosok tenyerén 1.

Írások A koraszülöttségről tabuk nélkül című beszélgetéssorozatról, amelyet a marosvásárhelyi Korai nevelő és fejlesztőközpont szervezett.

Bárcsak azt írhatnám, hogy leültünk egy kávé mellé beszélgetni. De sajnos csak a ZOOM képzeletbeli asztalához telepedhettünk le november 4 – 11. között, hogy a korababák közelgő világnapja alkalmából a koraszülöttségről beszélgessünk tabuk nélkül.

Az első alkalomra november 4-én került sor, amikor dr. Mózes Csilla Brigitta szülész nőgyógyász-rezidenssel, dr. Simon Márta neonatológus főorvossal, dr. Simon-Szabó Zsuzsánna neonatológus szakorvos, gyermekgyógyász-rezidenssel, dr. Lorenzovici Anna családorvossal és dr. Gogolák H. Andrea Réka szemorvossal jártuk körbe a témát.

Koraszülést kiváltó okok és megelőzés
Bevezetésképpen dr. Mózes Csilla Brigitta szülész nőgyógyász-rezidens elmondta, hogy azon babák számítanak koraszülötteknek, akik a 24 – 37. terhességi hét között jönnek a világra a normálisnak tartott 37 – 42. hét helyett.

A koraszülésnek nem egyetlen, hanem több kiváltó oka lehet. Ezek rendkívül összetettek és személyfüggőek, ma is kutatás tárgyát képezik. Eddigi tapasztalataik viszont azt mutatják, hogy léteznek olyan hajlamosító tényezők, amelyeknek jelenléte idő előtti szülést idézhet elő. Ilyenek például egy előző vetélés, abortusz, a női nemi szervek fertőzései, túlsúly vagy éppen túl vékony testalkat, lelki trauma, vagy a legnagyobb rizikófaktor: egy előzetes koraszülés.

Megelőzésképpen minden nő számára az a legjobb tanács, hogy tudatosan vigyázzon testi-lelki-szellemi egészségére hiszen életmódjának minősége óhatatlanul ki fog hatni terhességére és a szülésre is.

Ezen túlmenően, ha a várandósság 24 – 37. hetében lévő kismamák bármilyen rendellenességet tapasztalnak, például egy óra leforgása alatt több mint négy méhösszehúzódást, az a koraszülés egyik jele lehet, ezért javasolt, hogy az illető mihamarabb kórházba kerüljön. Itt megfelelő szakápolás mellett olyan injekcióval is segítik, amely hozzájárul a születendő baba tüdőérleléséhez. Ez azért fontos, mert a koraszülöttek tüdeje nincs még kellőképpen kifejlődve, ezért nehézséget okozhat számukra a légzés, különösen a kezdeti időszakban.

A korababák jellemzői és nehézségei
Ha bekövetkezik az időnap előtti szülés, olyan csöppség jön a világra, akinek kicsi a törzse, nagy a feje, picik a végtagjai, ujjacskáin gyakran körmök sincsenek, rendkívül vékony, átlátszó, vöröses-lilás a bőre, nincs porc a füleiben, emiatt azok szinte összecsomagolhatóak, és a szemeit sem tudja kinyitni. „A koraszülöttek nem fognak felsírni, örülünk, ha egyáltalán fel tudnak lélegezni” – mondta dr. Simon Márta neonatológus főorvos.

A kicsik egészsége szempontjából minden anyaméhben töltött perc számít. Minél korábban érkezik egy baba, annál nagyobb a veszély, hogy tüdeje, szíve, bőre, érzékszervei, emésztőrendszere, idegrendszere, sőt: még az immunrendszere is hiányosan fog kifejlődni. Emiatt az alulfejlett szerv függvényében nagy nehézséget okozhat számukra például a légzés, nyelés vagy látás. Fokozottabban ki vannak téve a fertőzéseknek, és rendkívül nagy erőfeszítés számukra hőháztartásuk szabályozása.

Az újszülött osztályon dolgozó szakemberek célja és eszközeik
Dr. Simon Márta neonatológus főorvos elmondta, hogy az újszülött osztályon dolgozó szakemberek célja, hogy születése pillanatától stabilizálják a babát, segítsék az élethez való alkalmazkodásban.

Ennek egyik eszköze az inkubátor, vagy a mesterséges anyaméh, amely biztosítja számukra a megfelelő testhőmérsékletet. Enélkül a korababáknak túl sok energiát kellene fordítaniuk testmelegük fönntartására, amely elvonná erejüket a további fejlődéstől.

Egy másik módszer a babák folyamatos kivizsgálása és figyelemmel kísérése. Minden újszülöttnél – nem csupán a korababáknál – kötelező szemvizsgálatokat végeznek a retinopátia kiszűrése érdekében. Dr. Gogolák H. Andrea Réka szemorvos elmondta, hogy a retina erezettsége a 40. héten következik be, ezért minden babánál, aki ezen terminus előtt születik, fönnáll az erek kórós burjánzásának veszélye. Ha az erek elkezdik húzni maguk után az ideghártyát, akkor retinopátia alakul ki, ami végül vaksághoz vezethet.
A kórházban emellett más vizsgálatokat is végeznek a vérvételtől a szív- és tüdőgyógyászati vizsgálaton át a röntgenfelvételig aszerint, hogy a kicsi állapota mit kíván meg.

A legfontosabb erőforrás maga az édesanya. Mind az újszülött, mind az anya számára elengedhetetlen, hogy kapcsolatban maradjanak egymással. Amíg a baba inkubátorban van, ez nehézkesen működik, éppen ezért kiemelten fontos, hogy az édesanya minél gyakrabban meglátogassa, megsimogassa kicsinyét, szóljon hozzá, énekeljen neki. A baba számára biztonságérzetet nyújt, ha hallja édesanyja ismerős hangját, érzi érintését. Az anya is megnyugszik, mert arra gondol, hogy jelenlétével, érintésével tett valamit kicsinyéért, amivel erőt adott neki az élethez.

Az érintés gyógyító erejét az orvosok és pszichológusok is hangsúlyozzák. Ezért is ajánlják a kenguruzás módszerét, amikor a babát szorosan az édesanya vagy édesapa mellkasára erősítik, így bőre folyamatosan érintkezik a szülő bőrével. Mindamellett, hogy az anya testközelsége melegen tartja a babát, azáltal is nyugtatja őt, hogy hallja édesanyjának a méhből ismerős szívverését és hangját. Csodaszerként hat, hiszen a baba idegrendszere fejlődésben van, és minden idegrendszeri kapcsolódás minősége számít.

A koramamák erőforrásai
Akik sorstársak a koraszülésben, egymás legfőbb támaszai a kórteremben. A helyzet, amelybe akaratukon kívül mindannyian belecsöppentek, csapattá kovácsolja őket. Ennek megtartó közegében megoszthatják aggályaikat, reményt, tanácsot adhatnak egymásnak, és hozzásegíthetik egymást a helyzet elfogadásához.

A kórházban lehetőség van pszichológus és/vagy lelkész segítségét is kérni, de a neonatológusok is feladatuknak érzik, hogy biztassák, erősítsék az édesanyákat.

Mikor mehetnek haza a korababás családok a kórházból?
A neonatológusok akkor engedik el a korababás családok kezét, amikor a kicsik állapota stabil, nincsenek betegségeik, elérik a két kilogrammot, nincs plusz oxigénigényük, látványosan gyarapszanak, kellőképpen összeszoktak édesanyjukkal, és az anyák is tudják már gondozni őket. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a szülők nyugodtan hátradőlhetnek a karosszékben. Dr. Simon-Szabó Zsuzsánna neonatológus szakorvos, gyermekgyógyász-rezidens és dr. Lorenzovici Anna családorvos szerint a korababák fokozott figyelmet igényelnek, mert hajlamosabbak a felső légúti megbetegedésekre, például asztmára, gyomorbetegségekre, vérszegénységre, csípőficamra és különféle bőrbetegségekre.

A családorvosok, gyerekgyógyászok, szakorvosok és gyógypedagógusok szerepe
Amint a család kissé összeszokott, ajánlott, hogy ellátogassanak családorvosukhoz, aki beadja a babának a szükséges védőoltásokat, és további kivizsgálásokra, esetleg szakorvosokhoz küldi őket.

A korababák számára nagyon fontos, hogy a protokolláris oltásokon túl – amelyeket az időre érkező babáknak is beadnak – a rotavírus-fertőzés elleni oltással is felvértezzék őket. A vizsgálatok közül pedig a vérszegénység és csípőficam kiszűrésére irányuló kivizsgálások a legfontosabbak.

Ha a családorvos azt látja, hogy a baba nem úgy fejlődik, ahogyan kellene, esetleg túl gyakran beteg, gyerekgyógyászhoz, szakorvosokhoz (kardiológushoz, bőrgyógyászhoz, szemorvoshoz, ideggyógyászhoz) és/vagy gyógypedagógusokhoz, fejlesztő szakemberekhez küldi őket.

A korababák gondozása
Dr. Lorenzovici Anna családorvos az anyatejes táplálást tartja a legjobbnak, de szükség esetén szakszerű tanácsokkal tudja ellátni a családot a hozzátáplálást illetően. Abban is tud segíteni, hogy az édesanyák a megfelelő kozmetikumokkal ápolják kisbabáik bőrét, ugyanis a koraszülöttek bőre sokkal vékonyabb, mint az időre születetteké, ezért nagyon kell vigyázni arra, hogy milyen kémiai anyagokkal kerülnek kapcsolatba.

A háló
A családorvosok bizonyos mértékben a családok pszichológusai is, akik folyamatos biztatásukkal, pozitív hozzáállásukkal, megerősítéseikkel lelki támaszt nyújtanak számukra.
Emellett útmutatók is, akik eligazítják a családokat az egészségügy adminisztratív útvesztőiben, és a megfelelő szakemberekhez, gyógypedagógusokhoz irányítják őket.
Az orvosok és fejlesztő szakemberek közössége olyan, mint a cirkuszi artisták alatt feszülő háló, amely erősen tartja a korababát és családját életben, reményben, szeretetben – szűrődött le bennem a beszélgetés végére.

Hogyan élik meg a szülők, hogy korababájuk született? Erről fog szólni a következő írás.

Orbán Júlia

Kapcsolódó írások:
Korababák: a szülők szemszögéből 2. BŐVEBBEN
Korababák: a fejlesztő szakemberek kezében 3. BŐVEBBEN
A koraszülöttségről tabuk nélkül BŐVEBBEN
Koraszülöttek hete – Mit tehetünk értük? BŐVEBBEN
Fókuszban a koraszülött kisgyerekek Székelyudvarhelyen BŐVEBBEN
Ajándék a koraszülöttek segítőinek BŐVEBBEN