A fejlődésre mindig van lehetőség

A Gyulafehérvári Caritas munkatársai a Főegyházmegyei Szociális Fórum keretén belül képzést tartottak szervezetek, közösségek, csoportok számára. A képzés március 7-9. között zajlott Kolozsváron, a Heltai Gáspár Alapítvány székhelyén.

A 20 órás, ingyenes képzés célja, az volt, hogy elősegítse és támogassa az önszerveződést, a csoportok fejlődését, az utánpótlás nevelését, közösségépítést, javítsa a szervezetek és  közösségek közötti kapcsolati háló kialakítását. Az érintett témák között feldolgozásra került: 1. Egyén, csoport, szervezet: Helyem a csoportban. Mi közünk egymáshoz? Hogyan lesz az Én-ből Mi? 2. Céljaink, amelyek mozgatnak: Közös céljaink. Miért vagyunk együtt, mit akarunk elérni? 3. Tevékenységeink: Mit teszünk, hogy közös céljainkat elérjük? Mivel töltjük meg a Mi életünket?

A résztvevők különböző egyház közeli szervezetek, egyesületek, csoportok részéről voltak Beszterce-Naszód, Kolozs, Fehér, Maros és Hargita megyékből:  Possibilitas Egyesület, Néri Szent Fülöp Egyesület, Providenta – Gondviselés – Fursorge Egyesület, Szent Ferenc Alapítvány –Gyulafehérvár, a kolozsvári Ferences családos csoport, Katolikus Egyetemi Lelkészség zenecsoportja, Marosvásárhelyi Szent Család plébánia ifjúsági csoportja, Nyárádszentimrei  ifjúsági csoport, Tordai Caritas munkapont.

Íme egy pár a képzéssel kapcsolatos visszajelzés a résztvevők részéről:

Arra a kérdésre, hogy mit tanultam, az egyik résztvevő ezt írta– “Sok csapatjátékot. Sok hasznos információt a projektvezetésről, a csapatépítésről. Tisztábban látom az egyén, mint külön entitás szerepét egy csoporton belül. Az egyén (saját) céljaimnak megfogalmazásának fontossága is előtérbe került.”

Egy másik résztvevő ugyanerre a kérdésre a következőt válaszolta: “Számos alkalmazható játékot, tevékenységet és módszert tanultam. Ezek által megtapasztaltam, hogy milyen vezetni és vezetve lenni. A tapasztalatok megosztása során kiéleződött, hogy ugyanarról a feladatról, szerepről eltérő nézeteket vallunk és más-más szerepben érezzük magunkat otthon, de a fejlődésre mindig van lehetőség tanulással, tapasztalással, alázattal.”

Egy másik visszajelzés: “Őszíntén megvallva, kicsit félve jöttem el pénteken délután erre a képzésre, nem tudtam milyen lesz, kik jönnek, fogok-e ismerni valakit. De ahogy megérkezett a csapat és elindult a program, minden félelmem elszállt. Nagyon sok játékot tanultamez a pár nap alatt, amiket majd én is fel tudok használni egy csoport összerázására. Ugyanakkor kicsit letisztultak bennem a csoport, egyén, csoportvezető fogalmak, megtanultam, hogy mennyire fontos nyitottnak lenni egy csoporton belül és azt is, hogy hogyan próbáljak közeledni egy csoporthoz úgy is, mint tag, de úgy is, mint vezető.”

(Máté Zsuzsa és Kocsis András)