A kormánnyal tárgyaltak a szociális szféra képviselői

Marcel Ciolacu miniszterelnök, Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter, valamint a szociális szféra civil szervezeteinek és koalícióinak képviselői Bukarestben találkoztak július 31-én, hogy a szociális gondozási rendszer reformmódozatairól, valamint a nemrég lezajlott ellenőrzések módjáról beszélgessenek. A szociális szolgáltatókra ezekben a napokban eddig nem tapasztalt nyilvános figyelem irányult, amelyet elsősorban az Ilfov és Maros megyében felfedezett bántalmazásesetek és a gondozásra szoruló személyek embertelen kezelésének híre váltott ki.

A Gyulafehérvári Caritast Péter György ágazati igazgató képviselte a megbeszélésen. Amint elmondta, számára reménykeltő volt, hogy Ciolacu az együttlét kezdetén megköszönte jelenlétüket, állítva: az államnak szüksége van a civil szervezetek segítségére, és ez a találkozók közül az első, szeretné, ha a sor folytatódna.

Az ellenőrzésekről és a megelőzésről
A találkozó során a szervezetek képviselői elmondták következtetéseiket és előterjesztették javaslataikat az ellenőrzések végrehajtásának módját illetően, annak reményében, hogy a jövőben az ellenőrzést végző szervek sokkal inkább a működésképtelenség megelőzésére és a gondozás minőségére helyezik a hangsúlyt.

Az elmúlt három hétben végrehajtott ellenőrzések egy sor olyan szabálytalanságról rántották le a leplet, amelyek az állami ellenőrző intézmények munkamódszereire vonatkoztak. Ezek negatív hatással voltak az ellenőrzött központokban élő emberekre, a tágabb közösségre és a szociális gondozást nyújtó személyzetre egyaránt.

A megbeszélésen jelen lévő civil szervezetek képviselői az alábbi pontokban fogalmazták meg azonnali elvárásaikat és hosszútávú javaslataikat:

– Az ellenőrző csapatok előzetesen tájékozódjanak az ellenőrizendő intézmények aktivitási területéről és az épületek funkcionális és térbeli sajátosságairól, továbbá leszögezett technikai előírások mentén végezzék munkájukat. Minden ellenőrző szerv rendelkezzen ilyen előírásokkal.

  • Nem minden szociális lakóközpont, amelyet kiszolgáltatott, veszélyeztetett személyek számára tartanak fenn, kórház is egyben. Az ellenőrök például, fehér köpeny viseletét követelték a Caritas alkalmazottaitól, amellyel azonban megfélemlítették az ellátottakat. Azt is kérték a szeretetszolgálattól, kössön szerződést olyan céggel, amely lejárt szavatosságú gyógyszereket gyűjt be, holott az ápolók személyre szabott recepteket váltanak ki minden gondozott számára.
  • A szociális gondozási szférában a szobák nem hotelszobák. Az ellenőrző szervek fehér ágyneműt, és azok napi cseréjét kérték az otthonokban dolgozóktól.
  • A szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények nem gyámintézetek. A kontrollszervek térfigyelő kamerák elhelyezését kérték a lakóterek folyósóira. Nem vették figyelembe, hogy ezek olyan apartmanok, amelyeket a Caritas munkatársai védett lakóotthonoknak rendeztek be. Nem minden konyha kantin is egyben. A szeretetszolgálat intézményeiben az ellátottak főznek is, mert a védett lakóotthon valóban otthont jelent, az ottdolgozók pedig támogatják a lakókat az önálló életvitelben.
  • A szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmény nem múzeum. Megtörténik, hogy a bentlakók nem mindig nyugodtak. Néha megrongálódnak a falak, a bútorok, de a szolgáltató nem fog minden alkalommal meszelni és új bútort vásárolni, hiszen ezt még otthon sem teszi senki ilyen gyakorisággal.

– Az ellenőrzést végző szervek és az ellenőrzésre kiküldött személyek számát az ellenőrizendő intézmény befogadóterének méretéhez szükséges igazítani.

A civil szervezetek képviselői javasolták azon helyzetek elkerülését, amikor különféle intézmények képviselői, tizenkét-tizenöt személyből álló ellenőrcsapat, egyazon időben száll ki ellenőrzésre. Továbbá felhívták a figyelmet a fegyverek más személyekkel közös, nyilvános tereken való mutogatásának elkerülésére is (például tömbházakban, házcsoportok között), mert ezáltal azt az érzést keltik a kívülállókban, hogy az ellátottak veszélyesek. Ennek hatására a közösség félelemmel és elutasítással fog viszonyulni hozzájuk, ezt a tévképzetet pedig nagyon nehéz lesz eloszlatni.

– A büntetéseket a feltárt szabálytalanságokhoz mérten kell kiszabni, és a konkrét helyzethez, terephez igazítani.

– Az ellenőrök viselkedése a központokban és védett lakóotthonokban élők irányába – mind a gondozottak, mind az ápolószemélyzet tekintetében –, legyen tisztelettudó, együttérző, illetve megelőzés-, és megoldásorientált.

A szociális szféra képviselői arra kérték az állami intézményeket, végezzék kötelességüket, nyújtsanak menedéket a bűnözőcsoportok áldozataivá vált, gondozásra szoruló személyeknek, büntessék meg mindazokat, akik bűncselekményeket követtek el, és vegyék figyelembe, hogy a feltárt esetek nem a jelenlévők intézményeinek történetei. A civil szervezetek jelen képviselői évek óta a szociális szolgáltatásaik megerősítésén dolgoznak, és munkálkodásaik közepette legfontosabb értékük az emberek tisztelete.

Egy cselekvési terv kidolgozását is kérték, amely a rossz, embertelen és megalázó bánásmód megelőzésére irányul, és amely remélhetőleg olyan helyzeteket előz majd meg, mint amilyenek Maros és Ilfov megyében történtek.

A szociális szféra képviselői jelezték: tudomásul vették a civil jogvédő szervezetek (watchdog) által tett, előre be nem jelentett, megfigyelő látogatások fontosságát, és elengedhetetlennek tartják, hogy a hatóságok sürgősen aláírják azokat a jegyzőkönyveket, amelyek alapján ezek a megfigyelések a jövőben is elvégezhetőek lesznek.

Mindemellett kijelentették, hogy a román államnak rendelkeznie kell a kedvezményezettek rendszeren belüli mozgatásának tükrével, amely statisztikákat tartalmaz az átutalásokról, halálesetekről, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés módjáról, az ápolószemélyzet képzettségi fokáról és az időszakos jelentéstételi módszerekről.

A szociális szféra támogatottságáról
Romániában a szociális szolgáltatóknak több mint ötven százaléka a magán szférában található, és szolgáltatásaiknak csupán tíz-tizennégy százaléka van közpénzekből támogatva. Valójában a civil szervezetek a romániai szociális szolgáltatói rendszer befektetői magán- és külföldi alapokból szerzett források révén.

A szociális szolgáltatások iránt olyan mértékű az igény Romániában, hogy minden típusú szociális szolgáltatónak hosszú várólisták tornyosulnak az asztalán. De a szociális gondozási szféra finanszírozása Romániában elégtelen azokhoz az egyre növekvő igényekhez képest, amelyekre a szolgáltatóknak válaszolniuk kellene. Kellő mértékű támogatottság hiányában nem lehet sem megfelelő szociális szolgáltatásokat nyújtani, sem professzionális munkaerőt alkalmazni, sem hatékony ellenőrzést végezni.

Ezen problémák már szerepeltek a 292/2011-es szociális segélytörvény módosítási tervezetében, amelyet a Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium (MMSS) civil szervezetekkel együttműködve készített az elmúlt két évben. A jelenlévők szorgalmazták ennek mielőbbi befejezését.

Szóba került továbbá a 197/2012-es szociális szolgáltatások minőségéről szóló törvény, valamint a 448/2006-os fogyatékossággal élő személyek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló törvény felülvizsgálatának szükségessége is.

A szociális szféra képviselői kijelentették: készen állnak egy olyan ütemterv elkészítésére, amely meghatározná, hogyan dolgozzanak együtt a minisztériummal a fönt említett törvények felülvizsgálatában.

A civil szervezetek jelenlévő tagjai továbbá arra is felhívták a figyelmet, hogy a szociális szolgáltatásokat nyújtó helyes, partnerségi kapcsolat azt is feltételezi, hogy egyeztessenek más nagyszabású projektekről is, amelyek a civil szférát érintik. Hangoztatták: nagyon fontosnak tartják, és nagyra értékelnék, ha a minisztérium konzultálna velük bármely jelentős változtatásról, amelyet szociális téren kíván végrehajtani. Hozzátették: továbbra is nyitottak a kommunikációra és a jogszabályokkal való munkára mindaddig, amíg kapcsolatukat a hatóságokkal a munkájuk iránti tisztelet és korrektség jellemzi.

A munkaügyi miniszter kijelentette: az elkövetkező időszakban egyeztetni fognak a szociális szolgáltatókkal a szociális segélytörvényre vonatkozó módosítási javaslatokról, és meghívják őket munkacsoportjaikba, amelyek más jogszabályok módosítását illetően is.

A helyzet elemzése és javaslattételek során a Caritas képviselője elmondta: „nem csoda, hogy ide jutottunk, amíg szociális szolgáltatást nyújtó intézményekben a kereslet tízszer nagyobb, mint a kínálat, a gyenge minőségre is van vevő. Nem az ellenőrzéseket kell megduplázni, hanem az intézményrendszerek bővítésére egy stratégiát készíteni”. Elmondta azt is, hogy tizenöt férőhelyes idősotthonnak 150 személy szerepel a várólistáján jelenleg, és növekvő a tendencia: a külföldön élő fiatalok szülei, támasz nélkül, intézményi ellátásra szorulnak. „Ahhoz, hogy a szociális szféra fejlődjön, nagyobb mértékű állami támogatásra van szükség. Ezt prioritásként kell kezelnie a döntéshozásnak, a stratégiakészítés és alkalmazási rendszer kidolgozásában, mint jeleztük, vállaljuk a partnerséget”.

Balázs Katalin, Orbán Júlia

Forrás: Péter György ágazati igazgató beszámolója és a 2023. július 31-én nyilvánosságra hozott román nyelvű sajtóközlemény >>>

Kapcsolódó hírek a román sajtóban:
Ciolacu s-a întâlnit cu ONG-urile din serviciile sociale >>>
Reacția ONG-urilor care au participat la întâlnirea cu Ciolacu pe tema reformei asistenţei sociale: Sancţiunile să fie proporţionale cu neregula identificată >>>
Ciolacu, întâlnire cu ONG-urile pentru reforma sistemului de asistență socială din România >>>
Marcel Ciolacu a izbucnit la întâlnirea cu ONG-urile din asistență socială: Se va descoperi că au fost și morți. Măcar o instituție trebuie desființață >>>
Ciolacu, după descoperirile din azilele groazei: Nu mă simt confortabil. S-au pierdut vieți. >>>
Marcel Ciolacu: Protecția socială, în acest moment, a fost folosită ca un business >>>