„Aki igényli, annak ott van”

„Az öregek más világban élnek. Ez a világ nem a mi világunk. Ha mi próbálunk is lépést tartani a világgal, a fejlődéssel, de nem érjük be. És akkor jön Enikő – néz mosolyogva a Gyulafehérvári Caritas otthoni beteggondozói szolgálat kolléganőjére – leereszkedik az én szintemhez, és úgy beszél velem. Ez pedig sokat számít” – mondja tusnádfürdői otthonában Marika néni.

A 93 esztendős néni, akinek arra is jutott ideje kikutatni, hogy közösen tudjuk ünnepelni névnapunkat az év tizenegy hónapjában, huszonhét éve egyedül hajtja álomra a fejét, reggelente egyedül hallgatja a híreket a rádióban. „A reményt egy percig sem szabad elveszíteni, akármi is van. És jön Enikő, aki segít, hogy a reményt ébren tartsam. Nemcsak fizikai támaszt kapok tőle, hanem lelki támaszt is. Egy biztonságot ad” – osztja meg érzéseit az idős néni, akit a szomszédok is pártfogásukba vettek.

„A Caritas lehetőséget ad úgy szegénynek, mint gazdagnak, nem tesz kivételt. Aki igényli, annak ott van. Aki egyedül van, nincs senkije, annak is ott van. Én körülbelül tíz éve megvoltam műtve a gyomrommal, akkor nagyon mellettem álltak a Caritastól. Utána elestem, eltörtem a vállamat, akkor is tőlük kértem segítséget. Mikor egy kicsit összeszedtem magam, megbotlottam, újból elestem, eltörtem a bokámat és a térdemet. Akkor is, és azóta is minden nap jönnek. Nekem nagy segítség” – meséli Marika néni, aki mostanság járókerettel is nehezen közlekedik a lakásban. „Enikő az égvilágon mindenben segít, már tudja a bajaimat, dolgaimat, szokásaimat. Már családtagnak számít. Ha két napig nem tud jönni, már rendesen hiányzik.”

Volt szerencsém megtekinteni a tanítónőként, majd bérszámfejtőként dolgozó Marika néni gyöngybetűkkel írt jegyzeteit. Ma már kevesebbet, régebb több témában is írt, és azok meg is jelentek egy napilapban. Mesél nekem a város történetéről, fiatal éveiről, beszélgetünk Caritasról és segítségnyújtásról. „Én most nem a tudásukat emelem ki, mert az biztosan megvan, hanem a jellemüket, a magaviseletüket. Olyan jó kedvvel jönnek, hogy ha valami baj van is elfelejted. Olyan jó, hogy jössz – néz Enikőre csillogó szemekkel. Nekem ez többet ér, minthogy bevegyek egy pirulát.”

György Mária Angéla