EGÉSZség-konferencia a rákellenes világnapon

Jó reménység – ez a neve az onkológiai betegeket támogató csoportnak, melyet tizennégy éve működtet a Gyulafehérvári Caritas Székelyudvarhelyen. A reménységet a daganatos betegek életében a közösség táplálja, ez igazolt tény, mint ahogy az is, hogy a közösség nem hagyja magára a beteg embert. Ezt igazolja az a konferencia is, mely a Fuss Neki! program során gyűjtött adományokból valósulhatott meg február 4-én. Huszonketten járnak jelenleg a támogatócsoportba, de sokkal több rákkal küzdő személynek, hozzátartozónak van szüksége támaszra. Ugyanakkor kell a biztatás az egészségesnek is: járjon szűrésre, gyanús tünetek megjelenésekor keressen fel orvost. Ezt igazolja az a tény is, hogy a Caritas szervezte konferencián, a művelődési ház koncerttermében teltháznyi érdeklődő fogadta az előadókat. Számukra emlékeztetőként, a távol maradtaknak pedig biztatásként idézünk az elhangzott előadásokból, kapcsolódási lehetőségre irányítva figyelmüket.

Fotók: Kováts Zsófi

Kerekasztal-beszélgetés

Pálfi Kinga pszichológus vezette azt a kerekasztal-beszélgetést, melynek meghívottja volt dr. Balázs Boglárka rezidens onkológus, dr. Csíki Csongor onkológus és dr. Csató László Szilárd onkológus. A beérkezett kérdések mentén a szakemberek tévhiteket cáfoltak, javaslatokat tettek, személyes érintődésekről számoltak be. Elhangzott, rengeteg féle rákos betegség létezik, és mindegyik megjelenését több tényező okozhatja, mint ahogy lefolyásukban is nagyban különböznek egymástól, ezért nehéz általánosan beszélni a rákról. Viszont igaz az, hogy örökölhető a megbetegedés hajlama, igaz, hogy a gyógyulás esélyét növeli a kór korai felismerése, igaz, hogy a rákos betegnek nagyobb a cukoréhsége, viszont hamis állítás, hogy aki nem eszik cukrot, az nem lesz rákos.

A betegség tagadása – a „velem ez nem történhet meg” – nem segíti a gyógyulást, mint ahogy a bizalom hiánya sem. Orvos és páciens között őszinte, kapcsolat kell szülessen, nincs értelme az alternatív kezelések eltitkolásának sem, mert egyrészt az orvos hamar felfedi a titkot, másrészt az elhallgatás éppen a kezelés eredményességét csökkentheti.

Az „alternatív gyógymódok” nem alternatívák, nem az orvos által előírt kezelés helyettesítői. Erre egy iparág épült, mellyel kétségbeesett emberek zsebéből rengeteg pénzt húznak ki – értett egyet a három orvos.

A rákos megbetegedésnek, szakkifejezéssel élve, „multikauzális” eredete van. Ide tartozik a hajlam, a vegyi és fizikai külső hatások, de az embert foglalkoztató gondolatok és hozzájuk fűződő érzelmek is. Különböző daganatoknál különböző érzelmi mintákat lehet azonosítani, mint ahogy az egereken végzett kísérlet is azt igazolta, a stresszes környezet kedvezett a daganatos betegség kialakulásának.

„Sok ember azt hiszi, a betegség sorscsapásként jött létre, független az ő élethez való viszonyulásától. Pedig például a cigaretta, a mozgáshiány, a túlzott cukorbevitel hozzájárul az életem alakításához. Miért akar valaki örökre gyermek maradni, sok cukrot, magas hőfokon kezelt húsokat fogyasztani? Miért nem kíváncsi a természetre?” – tette fel a kérdéseket dr. Csíki Csongor.

Az elmúlt két-három évben elérhetővé váltak új kezelési lehetőségek, mint például az immunterápia, mely javítja a beteg életminőségét. Hajhullással, hányással, más, kemoterápiás kezeléseknél fennálló mellékhatásokkal nem kell számolni, de a hosszú távú mellékhatásokkal még csak most ismerkedik az onkológus. Tény, hogy a kezelések révén a betegek tovább élnek, így a korábbi évekhez képest sokkal több beteg van a kórházakban, sokkal többen járnak kezelésre, sokkal több onkológusra lenne szükség.

A három meghívott orvos arra a kérdésre is válaszolt, hogy nap mind nap miért mennek be „a gyárba”, mi tartja meg hivatásukban?

Dr. Csató László Szilárd onkológus bevallotta, „van, hogy fáradtan, lázasan is bemegyek, mert tudom, hogy az ajtó előtt vár rám 30-60-90 beteg. Van, aki kezelést, van, aki jó hírt vár, van, aki a rossz hír mellett az új kezelés reményét. Be kell menni, beteggel, hozzátartozóval szóba állni, mert ha a kezelőorvos kiesik, a beteg reményvesztetté válik. A bizalom a lényeg, mert a kezelőorvosok váltogatásának a beteg issza meg a levét. Az idő a legfontosabb tényező. Ne várjon, ha problémája van, forduljon orvoshoz, mert a legtöbb daganat gyógyítható, kezelhető. A Jóistenen múlik, mennyi időt kaptunk, de amit az ember megtehet, hogy elmegy orvoshoz.”

Dr. Balázs Boglárka rezidens onkológus elmondta: „szeretem az onkológiát. Szeretem, mert megtanít átértékelni, mi az, hogy siker. Ne higgyék, hogy az onkológiai osztály lehangoló hely, jó csapatszellemben dolgozunk, s bár tudjuk, hogy ez a munka szélmalomharcnak tűnik, mégis egyenként hozzájárulhatunk, hogy ne az legyen. A csapatmunkához kellünk mi, a beteg és a hozzátartozó, és olyan közel kerülünk egymáshoz, hogy ha egy embert is elveszítünk, az fáj.”

Dr. Csíki Csongor onkológus kijelentette: „imádom az életet, ezért lettem orvos. Nagyon elszomorít ennek ellenkezője, és bármit megtennék, hogy ez változzon. Én az onkológiai klinika udvarán nőttem fel. Ezért lettem onkológus. Az első tíz évben minden elveszített beteg miatt sírtam egyet a mosdóban. Sok esetben a beteg azért megy orvoshoz, hogy reparálja meg, és tovább élhesse azt az életet, amit addig élt. Erre az egészségügyi rendszer krónikus betegeknél nem képes. Változtatás és egészséges, észszerű bizalom kell. A Jóisten abban segíti az embert, amit tesz, nem abban, amit akar. Aki panaszkodik, annak okot ad a panaszra, aki szeretni akar, annak ad társat, akit szerethet, aki beteg akar lenni, az nem gyógyul meg, hogy akarhasson. Aki az életet szereti, azt az élet vissza fogja szeretni.”

A beszélgetés során a moderátor is személyes érintettségről számolt be: „Édesanyám rákos volt. A kezelésnek köszönhetően kaptunk még fél évet együtt.” Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Pálfi Kinga pszichológus munkatársaival létrehozza az Életfonal-projektet, amely egy székelyföldi kezdeményezés a daganatos betegek támogatására és a társadalmi szemléletváltásért. Az életfonal összeköti a szépségipar szakembereit és azokat, akiknek szükségük van törődésre és önbizalomra. Honlapjukon olvasható azon vállalkozók listája, akik vállalják, hogy a daganatos betegek fogadására felkészülten, díjmentesen biztosítanak szolgáltatásokat. Az életfonal viszont ennél több, gyógyító közösség, melyhez lehet csatlakozni, lehet együtt fonni az élet fonalát.

Anna, akinek kifogyhatatlan a türelme

A csíki gyökerekkel rendelkező, Magyarországról érkező Riskó Ágnes pszichoonkológus előadásában bemutatta Annát, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott asszisztenst, aki sosem veszíti el türelmét, akinek ideje végtelen, naponta huszonnégy órában lehet hozzá kérdésekkel fordulni több nyelven, ráadásul a válaszai is megbízhatóak. Riskó Ágnes és Csernák Bence hozta létre a mesterséges intelligencia produktumát, hogy a daganatos betegek, hozzátartozók egy gondoskodóbb rendszerben élhessenek. Anna egy olyan orvosokat tehermentesítő asszisztens, aki a beteg pártján áll.

Annához névtelenül lehet bármilyen kérdéssel fordulni, válaszait pedig egy ellenőrzött adatbázisból veszi, Riskó Ágnes pedig folyamatosan követi e beszélgetéseket, hogy az esetleges hibákat korrigálni lehessen, a kérdező a legpontosabb tájékoztatást kaphassa. A meghívott elmondta, a rákbetegség sokféle lehet, a viszonyulás is egyéni, az viszont általánosan kijelenthető, hogy a betegnek szüksége van a család, az egészségügyi intézmény és a közösség támogatására, pszichológusra, támogatócsoportra, valakire, akitől kérdéseire választ kaphat. „A beteg kezét nem szabad elengedni” – fogalmazott a szakember, aki azt tapasztalja, Annához a 25-30 év fölöttiek intéznek kérdéseket, olyanok, akik jól boldogulnak a számítógép-kezeléssel. Elmondta, megdobban a szíve, mikor látja, egy-egy kérdésben több helyesírási hiba is van, mert azt jelenti, az aluliskolázottakhoz is eljutott a szakszerű virtuális tanácsadó. Anna válaszaiért nem kell fizetni, a reklámozására sem fordítanak anyagiakat a kitalálói, de szívesen ajánlják az érdeklődőknek az onkopszichologia.hu oldalon.

A spirituális kapcsolódás, mint az EGÉSZség alapja

Test is, lélek is érintett a betegségben. Ennek elfogadása, a gyógyulás igenlése a szellem segítségével érhető el. Sajgó Balázs, a Caritas lelki igazgatója előadásában elmondta: „Én az ember hármas szintjében hiszek, a test, lélek és szellem egységében. Az egység megbomlása a kétség. Ha az egész-ség megromlik, akkor jön a fél-elem, akkor nem vagyok elememben. A szellem, a Szentlélek a fölöttem álló és bennem élő transzcendens, vele teljes az egyensúly. Ha az emberi énem az istenin fölülemelkedik, akkor megbomlik az egyensúly. Ha arra törekszem, hogy az isteni énem növekedjen újra, elindulok az úton vissza, a hithez.” A lelkipásztor szólt a hit erejéről, mert ha nem az a kiindulópont, hogy jó az Isten, akkor minden összeomlik. Az Ige mindenhol az egészséget akarja, az akadályokat az ember téves hiedelmei gördítik elé. Isten nem küld betegséget az emberre, a beteget hite gyógyítja meg, Isten dicsőségére nem szenvedni, hanem gyógyulni kell. Az ember dolga, hogy az egységhez visszatérjen… a többi mind kegyelem.

A Gyulafehérvári Caritas által szervezett minikonferencia figyelemfelkeltő sétával folytatódott, majd a közös ebéd után a Park étteremben filmvetítésre került sor. A Nem halok meg dokumentumfilmet a Nemzeti Filmintézet jóvoltából tekinthették meg a résztvevők.

Balázs Katalin