Egyedi sajtélmény Székelyföldön
140 napja érik már 81 sajt 9 sajtmester pincéjében, melyek kóstolására augusztus 6-án a Székelyföldi Sajtkészítők Kézműves Egyesülete és Caritas Vidékfejlesztés partnerségében kerül sor. Az eseményen a kilenc sajtmester nyers tejből egy közös, Szénasajtot is készít, ami nem tartalmaz semmilyen mesterséges adalékanyagot. Ez lehet majd az alapja a Székelyföldi összefogás sajtjának. A megmaradás az együtt szinonimája, és ez igaz a sajtkészítésre is. Ezt igazolja a családoknak szóló, sajt-, mézkóstolóval és lacikonyhával csábító rendezvény a gyergyószentmiklósi Varga Katalin utcai tangazdaságban.
Egyedi kísérlet, egyedi sajtélmény – így hirdetik az eseményt a szervezők, melynek hátterét is érdemes ismerni. Volt már próbálkozás arra, hogy a térségben élő sajtkészítők egy közös sajtot készítsenek, és ez most megvalósulni látszik. Konrad Suter svájci sajtmester, a Vidékfejlesztés mentora alkotta meg azt a receptet, amelyre kilenc Kovászna és Hargita megyei sajtkésztő „volt vevő”. Ők kapták meg a recept mellett a gyártási naplót és szabályzatot, majd elkezdődött a közös munka. Háromszor hármas csoportok alakultak, Udvarhelyszékről Sándor Huba Homoródalmásról, Mózes Enikő Kénosról, Bálint Sándor Dályáról, Kovászna megyéből Putnoky Csicsó Barna Nyújtódról, Sterczer Sándor Kézdiszentlélekről, Gyimesbükkből Sárig Attila, a Gyergyói-medencéből az újfalvi Bányász József és a tekerőpataki Bálint Attila mellett a Vidékfejlesztés Tangazdaságának sajtmestere, Portik-Hegyi Loránd nevezett be.
Minden résztvevő három egymást követő hétfőn három sajtot készített három különböző kultúrával. Egyik sajt a saját pincéjébe maradt, a másik kettőt két másik pincébe vitte el. Így egy pincébe három sajtkészítő egy-egy sajtja érlelődött 140 napig, mindenki a saját módszereivel, tapasztalatai szerint kezelte.
Júniusban volt egy pincelátogatás, ahol minden egyes sajtot megfúrtak, megkóstoltak, kiértékeltek. Itt kiderültek már azok az információk, hogy a tej minőségén és gyártáson kívül mekkora hatással van a sajtra a pince klímája, a sajtkészítő kezelési szokása. Augusztus 5-én és 6-án történik egy kiértékelés két svájci szakember és egy Maros megyei sajtkészítő, Varga István szaktudása révén. A sajtokat leszámozzák, így a kiértékelők nem fogják tudni, ki és milyen kultúrával készítette, illetve ki érlelte a sajtot. Kiválasztják a legjobb sajtokat, és utána történik azok beazonosítása, a gyártásnapló bejegyzései szerint.
A kilenc sajtkésztő az összesen 81 sajtból, illetve más saját termékéből, sajtvásárt tart a Tangazdaság udvarán. Az eseményen jelen lesz egy mezőgazdasági gépeket, kellékeket forgalmazó cég, fejőgép-bemutatót tartanak, lesz takarmánykiegészítő-kínálat, méhészeti termékeket lehet vásárolni.
Szombaton 10 órától várják az érdeklődőket a Varga Katalin utcai Tangazdaságba. A program Szénasajtkészítéssel kezdődik. A kilenc sajtkészítő az otthonról hozott tejet önti össze egy nagy üstbe, és amíg az sajttá áll össze, a gazdák beszélnek önmagukról, életútjukról, hivatásukról. Erre a sajtra kérik közösen Isten áldását és segítségét a további együttműködéshez. Tejszerződést kötnek, a következőkben a kikísérletezett módszerrel közösen állíthatják elő a székelyföldi sajtot, melynek ők adnak nevet is. A Caritas Vidékfejlesztés a továbbiakban is biztosítja a szakmai támogatását – közölte Kastal László, a Vidékfejlesztés igazgatója.
A program további részeként Konrad Suter svájci sajtmester a sajtkészítőknek és nagyközönségnek egyaránt kiértékelőt tart.
14 órára tervezik a közösen készített Szénasajt megkóstolását.
Balázs Katalin