Egyedül otthon (?)

 

Miért született különálló, negyvenhét oldalas határozat kizárólag azon gyerekek jogainak védelmére, akiknek szülei külföldre mentek dolgozni?
Lehetséges, hogy az élet sokunk számára belülről fakadó igazságai nem magától értetődőek számos ember számára? A választ és a vaskos törvények létrejöttének indokoltságát eddig csak sejtettük, de júliusi találkozónkon borzadva tudatosítottuk: sok szülő számára egyáltalán nem ösztönös, hogy gondoskodjon a gyerekéről. A szeretetről nem is beszélve.

A Maros Megyei Hálózati Találkozóra 2021. július 14-én a Gyulafehérvári Caritas United Networks projektjének keretén belül került sor a szervezet munkatársainak és a Maros Megyei Szociális és Gyerekvédelmi Igazgatóság (DGASCP Mureș) szervezésében, a Mărăști utca 36. szám alatt található Caritas székházában.

Az eseményen részt vettek: Bențe Márta megyei koordinátor a Maros Megyei Szociális és Gyerekvédelmi Igazgatóság (DGASCP Mureș) részéről, Pintea Cristina program koordinátor a Salvați Copiii civil szervezet marosvásárhelyi központjától, több Maros megyei önkormányzat, köztük Marosszentgyörgy, Mezőpanit, Csíkfalva és Erdőszentgyörgy szociális osztályának képviselői, illetve a Caritas marosvásárhelyi és marosszentgyörgyi munkatársai.

Pantea Cristina kisfilmje
Annak tudatosítása, hogy sok szülő képtelen ösztönösen szeretni gyerekét, szinte észrevétlen történt abban a kisfilm utáni mély csöndben, amelyben egymás arcát fürkésztük, és fájdalmat, kétségbeesést, borzadályt, együttérzést, könnyeket láttunk. A hatást Pantea Cristina filmjelenete váltotta ki, amelyben olyan szülőket láthattunk, akik külföldre mentek dolgozni egy hónapra, de több év múlva tértek csak haza, és az érzelmi távolság miatt már képtelenek voltak felismerni saját gyereküket.

Háló(zat)
A szakember bemutatója a Salvați Copiii tevékenységéről és szolgáltatásairól, valamint a levetített film sokkoló képei kérdések áradatát indították el, amelyek táptalajt adtak egy közvetlen, oldott hangulatú beszélgetésnek, közös gondolkodásnak, ötletelésnek, új kapcsolatok és együttműködési folyamatok kiépítésének, megoldások keresésének a résztvevők körében.

Elkezdtünk szövögetni egy pókhálószerű finom hálót, amelyből reményeink szerint idővel erős „halászháló” lesz. Egy olyan szociális, együttműködési hálózat kiépítésén munkálkodunk, amely azon gyerekek védelmét tűzte ki célul, akiknek szülei külföldre készülnek/mentek dolgozni; amely tudatja és tudatosítja a szülőkben gyerekeikkel szembeni kötelezettségeiket és gyerekeik védelmének fontosságát; amely pontos információval és gyakorlatias, adminisztratív útmutatóval látja el a külföldi munkára készülő szülőket és az itthon hagyott gyerekeik gondozásával megbízott személyeket; amely támogatni tudja a gyerekeket a tanulásban, fejlődésben; amely szükség esetén lelki támaszt is tud nyújtani pszichológiai konzultációk révén az itthon hagyott gyerekeknek és gondozóiknak.

A „halászháló” rendeltetése a gyerekek védelme. Az, hogy ők egyáltalán, vagy a lehető legkisebb mértékben érezzék csak meg a szüleiktől távol töltött időszakot. Egy másik célja pedig, hogy érzékennyé tegye a szülőket gyerekeik testi-érzelmi szükségletei iránt, tudatosítsa bennük a megfelelő gondoskodás fontosságát, és a konkrét szülői kötelezettségeket külföldi munkavállalásuk előtt, alatt és után.

Bențe Márta ismertetője a gyerekvédelmi törvényekről
Melyek egy szülő teendői, aki külföldre készül dolgozni? Melyek a gyereke gondozására megjelölt személy jogai és kötelezettségei? Milyen jogai vannak a gyerekeknek, akiknek szülei külföldre mentek dolgozni? Mit ír elő a törvény? Hogyan kell eljárni? Miért szükséges a törvényeket betartani? Kihez lehet fordulni, ha a szülők vagy a gyerekeik gondozására megjelölt személyek elakadnak az adminisztráció útvesztőiben?

Ezen kérdésekre adott részletes, gyakorlatias válaszokat Bențe Márta a találkozó második felében. A törvények ismeretében rendkívül jártas szakember érthető formában mutatta be a gyerekek jogainak védelmét taglaló törvényeket, és azok be nem tartásának következményeit.

Az adminisztráció labirintusában való eligazodáshoz útmutatók is születtek, amelyeket a résztvevők az esemény emlékeivel és az új kapcsolatokból szerzett névjegykártyákkal együtt magukkal vihettek a találkozó végén.

Orbán Júlia