Emotic-ON

Gondolatok A képernyő árnyékában című műhelymunkáról

A digitális eszközök túlzott használatának káros hatásairól, valamint a függőségek kialakulásának pszichológiai és biológiai hátteréről tartott előadást Máthé Annamária addiktológiai tanácsadó a marosvásárhelyi Caritas Házban. A képernyő árnyékában című előadásának célja a jelenlévő pedagógusok és tinédzserek érzékenyítése volt az okos eszközök rendeltetésszerű használatára, valamint a függőségekhez vezető utak, körülmények, viselkedési formák, érzelmi és gondolati állapotok tudatosítására. A kétnapos műhelymunka során a szakember megelőzést és elsődleges beavatkozást segítő módszertani anyagot ismertetett az Avram Iancu, Ion Vlasiu és Traian Vuia Technológiai Líceumokat képviselő tanároknak. A műhelymunka részét képezték az érzelmi intelligencia fejlesztését és az önismeret mélyítését célzó egyéni és csoportos gyakorlatok. Sor került érzékenyítő kisfilmek vetítésére, hasznos beszélgetésekre, történetmegosztásokra és esettanulmányok átbeszélésére. A műhelymunkába az említett iskolák két-két diákja is bekapcsolódott. A tanulók érdeklődően vettek részt a foglalkozásokon, bátran kifejezték gondolataikat, hangot adtak személyes véleményüknek, és az online világot érintő tapasztalataikról is meséltek.

Ki vagyok én a képernyőkön innen és túl?
Az első nap egyik legérdekesebb programpontja az énkép-alkotás volt egy népszerű kollázstechnikával. A résztvevők újságokból, folyóiratokból, színes papírokból vágtak ki fotókat, szövegrészleteket, illusztrációkat, amelyek különleges jelentéssel bírtak számukra. A kiragadott elemeket papírra ragasztották, majd két képet alkottak belőlük. Az egyik a valódi személyiségüket tükrözte, a másik pedig az online világba kitett arcukat. Az elkészült munkák szépen mutatták a „valódi én” és a digitális szférában „menedzselt én” közötti óriási különbséget. A gyakorlat célja a helyes identitástudat kialakítása volt. Ennek különösen fontos szerepe van az identitáskeresés korszakába lépő fiatalok életében, hogy el ne vesszenek a formálódó személyiségük és a közösségi média felületein önmagukról kialakított kép feszültségében.

Az online játszmák veszélyei
Később a résztvevők egy megdöbbentő kisfilmet tekinthettek meg két tizenévesről, akiket idegenek próbáltak átverni a digitális világban. A két különböző történet ugyanazon online játszma forgatókönyve szerint pörgött le. Ismeretlenek kértek, és kaptak barátkozási lehetőséget a szociális média valamely felületén, ahol a magán jellegű beszélgetés a gyanútlan fiatalok önbizalmának dédelgetésével, különlegességük hangsúlyozásával kezdődött. De a hízelgő kommunikáció pillanatok alatt szexuális töltetűvé vált, a játszmát kezdeményező idegen félmeztelen majd meztelen fotókat kért a fiataloktól, végül a nyilvános megszégyenítés fegyverével zsarolta őket adott pénzösszeg azonnali átutalásáért. A film jó eszköz volt az online világ veszélyeinek tudatosítására, kérdések felvetésére, védekezési mechanizmusok keresésére. Hatására a meghívott tanárok valószínűleg nagyobb figyelemmel fogják kísérni tanítványaik és saját gyermekeik online életét, és korlátozni fogják eszközhasználatukat. A fiatalok remélhetőleg tudatosabban és óvatosabban fognak mozogni az online világban, és nagyobb bizalommal kommunikálnak majd tanáraikkal, szüleikkel, iskolapszichológusukkal az őket érintő problémák, veszélyek esetén.

Mi a prevenció és mit szeretnénk megelőzni?
A jelenlévők már az első napon elmélyültek a prevenció fogalmának megértésében. Megtudták, hogy az elsődleges prevenció – azaz a megelőzés – célja a függőségek és más testi-lelki problémák kialakulásának megelőzése. A fókusz az érzékenyítésen, tudatosításon, informáláson van annak érdekében, hogy az emberek egészséges és harmonikus életet élhessenek. Ezt főként pszichoedukációval, az érzelmi intelligenciát és az önismeretet fejlesztő tevékenységekkel, érzelmi és szociális készségfejlesztéssel, önismereti és értékrendszer-alapú foglalkozásokkal lehet elérni, amelyeknek részét képezhetik filmvetítések, kézműves foglalkozások, esettanulmány-átbeszélések egyaránt. Ugyanakkor rendkívül fontosak az iskolai megelőzőprogramok, amelyek elősegítik a kritikus gondolkodás kialakulását, valamint a megfontolt döntéshozatali képesség és az önkontroll erősödését.

Szó volt a másodlagos megelőzésről, az intervencióról is, amelynek esetében a cél a kockázati tényezők és a problémás viselkedés mielőbbi felismerése és megállítása a korai közbelépés révén. A másodlagos megelőzést gyakorló pedagógusok, iskolapszichológusok és különböző segítő szakemberek fókuszában ilyenkor a veszélyeztetett egyének vagy csoportok állnak, akiknek viselkedése valamiben feltűnően eltér a környezetükben élők viselkedésétől, például: mély vágások húzódnak valakinek a karján. A másodlagos megelőzés hatékony eszközei a szűrőbeszélgetések, konzultációk és a problématudat kialakítása, legyen szó akár függőségi, akár más lelki jellegű problémákról. Fontosak a rizikóviselkedések tudatosítását célzó csoportfoglalkozások, mint például a filmvetítések, vagy beszélgetések drogokról, alkoholról, játék- és más függőségekről. Emellett elengedhetetlen a különböző szakemberek, mint például a pedagógus, osztályfőnök, iskolapszichológus, szükség esetén klinikai pszichológus, szociális munkás és a szülők közötti szoros együttműködés.

Érzelmek a testtérképen
A műhelymunka második napján a jelenlévők számos érzelmi tudatosságot és önismeretet fejlesztő gyakorlatot végeztek. Ezek közül az egyik legizgalmasabb az volt, amikor egy emberi testet ábrázoló rajzon különböző színekkel kellett bejelölniük érzelmeiket aszerint, hogy melyik testrészükön érezték azokat. Sokan rádöbbentek: összeszorult gyomrukban érzékelik a félelmet; torkuk nyeldesi a kimondatlan haraggombócokat; az idegesség és túlterheltség a vállukat nyomja, és a fájdalom a hátukba sugárzik; a kilátástalan helyzetek félelmének súlya pedig elakasztja a lélegzetet, nyomja a mellkast. Az érzelmek testi szintű megtapasztalására azért volt szükség, hogy a résztvevők megtanulják beazonosítani, megélni, és helyükön kezelni érzéseiket ahelyett, hogy elnyomnák őket. Ugyanis a tudatosított és helyükön kezelt érzelmek segítenek az egészséges lelki élet megőrzésében, így az egyének kevésbé lesznek fogékonyak arra, hogy függőségekbe sodródjanak.

Személyes értékek halmaza
A személyes értékek feltérképezése és az egyéni alapértékrend felállítása egy másik hasznos gyakorlat volt a nap folyamán. A résztvevők szembesültek saját legfontosabb értékeikkel. Tudatosították, hogy gondolataik, érzelmeik és értékeik halmaza tartozik hozzájuk. Felelnek értük. Azokat tudják irányítani, védeni, vagy a hozzájuk fűződő viselkedésüket megváltoztatni. Az adott halmaz jelképezi az egyén személyes határait. Ha valaki átlépi e határokat, az egyén valamely értékét sérti, amely különböző érzelmeket válthat ki belőle. Ezeket fontos tudatosítani, megélni és asszertív kommunikációval, vagy más módszerekkel – például légzőgyakorlatokkal, sétával, testmozgással, meditációval, imával – kezelni, levezetni. Az önismeret mélyítése, a személyes értékek tudatosítása és az érzelmi intelligencia fejlesztése fontos erőforrásai az egészséges és harmonikus lelki élet fenntartásának.

Szembesülés a függőségek kialakulásának folyamatával
Máthé Annamária felvázolta, hogy bizonyos termékek fogyasztásakor – például kábítószer, alkohol, a szociális média által nyújtott tartalmak, szerencsejátékok stb. – elindul a testben a dopamintermelés, aktiválódik az agy jutalomközpontja, és a későbbiekben ugyanazon „boldogság-hatás” elérése érdekében egyre többet fogyasztunk majd az adott termékekből. Kialakul a tolerancia, ami azt jelenti, hogy az egyénnek egyre több ingerre van szüksége ugyanazon hatás eléréséhez. A digitális eszközök használatánál ez különösen szembetűnő. Ha például egy gyerek első alkalommal harminc percet tölt okostelefonnal a kezében, több év elteltével ez az idő akár öt-hat órára is növekedhet. De a tolerancia nem csupán az eszközökön töltött idő mennyiségében mutatkozik meg, hanem a tartalmak minőségében is. Idővel egyre izgalmasabb, intenzívebb, akár morbidabb tartalmakat kezdenek el fogyasztani a felhasználók, mert a korábbi tartalmak már unalmasnak tűnnek, nem stimulálják eléggé az agy jutalomközpontját. Ez a folyamat függőségek kialakulásához vezet. Az addiktológiai tanácsadó felhívta a figyelmet a szociális alkoholfogyasztók és az alkoholbetegek között húzódó vékony határra is. Az alkalmi ivók éppen amiatt, hogy egyre nagyobb mennyiségű – vagy töményebb – alkoholra van szükségük ugyanazon, vagy egy még erőteljesebb örömhatás kiváltására, és ehhez hozzáadódnak az életükben beálló problémák, krízishelyzetek is, amelyekkel esetleg nem képesek érzelmileg megbirkózni, könnyedén és észrevétlen belesodródnak az alkoholizmusba. Innen viszont nincs visszaút a szociális ivók táborába. Éppen ezért van nagy jelentősége a megelőzésnek, az informálásnak, a korai tudatosításnak. Az érzelmi intelligencia fejlesztése, az érzelmekkel való munka, az önismeret mélyítése, az érzékenyítő programok és kommunikációs tartalmak létrehozása a megelőzés hatékony módozatai lehetnek, amelyek hozzásegíthetik az embereket az egészséges élet megéléséhez.

A digitális eszközhasználat káros hatásai
A szakember beszélt a túlzott digitális eszközhasználat és az elektronikai cikkek káros hatásairól. Túl azon, hogy ezen tárgyak függőségekhez vezethetnek, a képernyők és füldugaszok sugárzása rendkívül káros hatást fejt ki az agyra és az idegrendszerre. A gyakori használat lassítja, vagy egyenesen megakadályozza az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását, amelyek révén tanulni tudnánk. A folyamat az agy „ellustulásához”, kevés új idegkapcsolat kialakulásához és a meglévők korai leépüléséhez vezethet, azaz digitális demenciához.

Vissza a kezdetekhez: a természethez, az érzelmekhez és az értékekhez
Az elektronikai eszközök már napjaink szerves részét képezik. Életünk elképzelhetetlen nélkülük. Nem mindegy azonban, hogy korlátozott ideig, rendeltetésszerűen használjuk-e őket, vagy pedig életmódot építünk köréjük. Agyunk, idegrendszerünk és lelkünk egészségére érdemes tudatosan odafigyelnünk. Jó hatással van ránk a testmozgás, a természetjárás, a tiszta levegő, a valódi társas kapcsolatok, a meditáció, az ima, a légzés, különböző hobbik űzése, a könyvolvasás, a kézzel írás és az új dolgok tanulása, mert általuk elősegítjük agyunkban az idegrendszeri kapcsolódásokat. A kézzel írás ráadásul a beszédközpontot is jól fejleszti. Érdemes tehát odafigyelnünk értékeinkre, erőt adó emberi kapcsolatainkra és tudatosan bekapcsolnunk érzelmeinket nem az online vagy offline világ, hanem elsősorban önmagunk számára. Digitális szóhasználattal élve: Emotic-ON.

Orbán Júlia

Támogatók:
A tréninget a Gyulafehérvári Caritas Marosvásárhelyen dolgozó ifjúsági mentorai – Bojoievschi Éva és Székely Áron – szervezték a Marosvásárhelyi Szociális Igazgatóság támogatásával. Máthé Annamária előadásának támogatói: a Medex Onkológiai Kórház (Spitalul Oncologic Medex) és a Fehérvári Medcenter.

Kapcsolódó tartalmak:
Mesterek és mesterségek >>>
Inspiráló életpéldák tábora >>>
Kultúra, játék és közösség – szárhegyi kirándulás a Rise projekt keretében >>>
Nyári szakmamegismerő programsorozaton a budvári és zetelaki gyerekek >>>
Caritasos gyerekek látogattak az Udvarhelyi Hírportál szerkesztőségébe >>>
Focibajnokság a javából >>>
Amikor a múlt és a jelen összeér >>>
Lehetőségteremtő találkozások >>>
Tapasztalatcsere és inspiráló beszélgetések Marosvásárhelyen >>>
Találkozz a leendő főnököddel >>>
Tanítani csak szeretettel és megértéssel érdemes >>>
Környezettudatosságról tanultak a budvári gyerekek >>>
A Rise nevű projektről bővebben itt lehet tájékozódni >>>
Reloaded: Pályaorientációs és karriertervező tréning >>>
„Körülményeimtől függetlenül is sikeressé válhatok” >>>