Értelmet, értéket az életnek
A Szent Erzsébet idősek otthonának vezetősége minden esztendőben keresi annak lehetőségét, hogy fejlesztésre, munkatársak képzésére, tudásgyarapításra anyagi keretet teremtsen. Ebben jelent segítséget a Bethlen Gábor Alap vissza nem térítendő támogatása, melyet idén konferenciaszervezésre fordítottak. A Magyar kormány 500 000 forintos támogatása hozzájárult, hogy erdélyi gondozó otthonokban dolgozó szakemberek találkozzanak, és a bevált módszereket, jó gyakorlatokat egymással megosszák a demensgondozás terén.
„Hívjuk össze a hasonló intézményekben dolgozó kollégákat, tegyük a közösbe azokat a tapasztalatokat, amelyeket munkánk során megszereztünk!” – fogalmazta meg az igényt dr. Kiss Gabriella, a Szent Erzsébet idősek otthonának szakmai vezetője.
A Gyulafehérvári Caritas székelyudvarhelyi és csíksomlyói idősotthonai mellett képviselők érkeztek Lókodról, a gyergyóújfalvi Fenyőliget otthonból, a gyergyószentmiklósi Ápoló és Gondozóközpontból.
„A konferencia a gyakorlati értékekre épült. Arra a szeretetnyelvre, amit mi a gondozás során beépítünk a mindennapi életünkbe. Van helye a szakirodalomnak, az akadémiai résznek is, de én arra gondolok, hogy a szakirodalmat is azok a személyek írják, akik valamikor gyakorlati tapasztalatot gyűjtöttek. Mi a gyakorlati tapasztalathoz tértünk vissza, a résztvevők abból osztottak meg, amit kipróbáltak. Az előadások során a rezilienciától, a nagyfokú rugalmasságtól indulva meséltek megélt történeteket, mindegyikkel bizonyítva, emberséges gondozás zajlik az erdélyi otthonokban, és mi erre igenis legyünk büszkék. Mert a gondozás nem mosdatásból és etetésből áll, az ellátás az, amikor a szív, a lélek is jelen van a gondozásban. Hiszem, hogy ezt a betegek megérzik. Amikor egy demenciával élő személy a gondozás során azt mondja, te a testvérem vagy, az már közvetlenségről, biztonságról, minőségi kapcsolatról árulkodik” – fogalmazott Kiss Gabriella.
Minőségi kapcsolat kialakulásához járult hozzá a december közepén tartott konferencia is, amelynek folytatását akár vándorkonferenciaként is el tudja képzelni a megálmodó. Jó lenne otthonról otthonra járni, a jó gyakorlatokat a helyszínen megismerni. Akik a Szent Erzsébet otthonban jelen voltak, példával térhettek haza, hogy milyen lelkesedéssel készítik el a demenciával élők az ebéd utáni desszertet, hogy mennyire megmarad a szépérzékük, milyen fontos számukra is az ünnepvárás. Értelmet, értéket az életnek – erről szól a gyakorlaton alapuló személyközpontú gondozás, ahol az ápoló annyira tud kapcsolódni a demenciával élőhöz, hogy a beteg azt érzi, aki mellette van, az a testvére.
