Falugondnokságról tanácskoztak Csíkszeredában

Falugondnokság, mint szociálpedagógiai és vidékfejlesztési alternatíva székelyföldi elszigetelt településeken volt a címe a november 18-án szervezett fórumnak

Önkormányzati képviselők, társadalomkutatók, oktatók, vidékfejlesztők, falugondnokok, lelkészek, vidékfejlesztésben elkötelezett kollégák vettek részt a  Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés, Hargita Megye Tanácsa és a csíkszeredai Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kar által szervezett szakmai fórumon.

Hargita Megye Tanácsa részéről Becze István köszöntötte a résztvevőket, majd Tánczos Barna a Vidékfejlesztési és Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára szólalt fel, beszédében kiemelte azoknak a civil kezdeményezéseknek a fontosságát, amelyek a mezőgazdasági területen is tevékenykednek és segítik a gazdák munkáját.

A Romániai Falugondnokok Szövetsége részéről Balázs Sándor köszöntötte a jelenlévőket. A plenáris előadások során Dr. Biró A. Zoltán a Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja Változás vagy változtatás: új szempontok a vidéki térségek felzárkóztatásában címmel tartott előadást, amelynek tárgya társadalmi tények, társadalmi gyakorlatok és szakmai-módszertani szempontok, amelyeket érdemes mérlegelni és/vagy figyelembe venni a mi térségünkben a falugondnok rendszer megtervezésekor és kiépítésekor.

Bányász József a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés vezetője előadásában átfogó képet mutatott a vidék jelenlegi helyzetéről a környezet, a kultúrális élet, közösségek, mezőgazdaság összefüggéseiben. Ebben a harmonikus összefüggésrendszerben emelte ki a falugondnok szerepét, attitűdjét, feladatait.Az előadásokat követően kerekasztal beszélgetés során hozzászólásokat, véleményeket, javaslatokat hallhattunk a résztvevőktől az alábbi témaköröket érintve:
• a falugondnokság tevékenységei jelenleg szociális jellegűek, ezeknek a tevékenységeknek a vidékfejlesztés irányába való kiterjesztéséről, ennek részleteiről és indoklásáról, a mezőgazdasági lehetőségekkel kapcsolatos információknak a közvetítéséről, a helyi termékek értékesítési lehetőségeiről
• a falugondnoksági jogszabály megszületésének szükségessége, ennek veszélyei
• a Caritas és az önkormányzatok közötti jobb együttműködés, egymás felvállalásának javaslata
• a falugondnoki szerepkör oktatói jellege
• hatékonyabb ügyintézés a falugondnokok által
• falugondnok mint sajtóreferens, sajtóval való kapcsolattartás a saját kistelepülésén történő események, történések népszerűsítése szempontjából
• a helyi termékek beszállítója helyi termékboltba
• hálózat, kapcsolatrendszer kiépítője és működtetője a falugondnok, pályázati ötletek kezdeményezője
• a falugondnokság, mint híd, közvetítő és összekötő szerep
• az adminisztrációs bürokrácia veszélye, a falugondnokokat éríntő túl sok és nagy felellőség és probléma veszélye
• a falugondnokság elintézményesítésének, szabályozásának buktatói
• a falugondnokság, mint szakdolgozat téma és/vagy kutatási felület a vidékfejlesztés és/vagy szociálpolitika szakirányokat választó egyetemista diákok körében
• az egyetemmel közös kutatási felületek, ötletek, kiadványok

Összegző javaslatok születtek meg:
• az elméleti és gyakorlati tudás konfrontáltatása
• a több szereplős (akadémiai, civil, önkormányzati, stb.) kezdeményezések előnyei, jövője
• a falugondnoki pályakép megfogalmazása, kidolgozása
• falugondnoki chárta megfogalmazása
• a falugondnokság köztudatba való megjelenítése, mediatizálás, kifele közvetítés fontossága
• falugondnokok számára közös webfelület létrehozása a folyamatos kapcsolattartás céljából
• a falugondnok szerepe a tudás decentralizálásában
• a romániai magyar közösségeknek meg kell találniuk azokat a saját intézményeket, amelyek válaszokat adnak a helyi/közösségen belüli problémákra, kérdésekre
A tanácskozást követően a résztvevők házi termékeket kóstolhattak az Átalvető termékeiből. (Benes Sarolta)