Futni mentek a mozgáskorlátozottak

Vágyakozni márpedig érdemes. Lehet hinni abban, hogy egyszer moziba megyek akkor is, ha járni nem tudok, hogy majd az első sorban ülök, és akik engem körülvesznek, jó cimboráim, akik szintén közeli ismeretségben vannak a kerekesszékkel, járókerettel, mankóval. Érdemes azt remélni, hogy végignevetjük a filmet és az utazást, és elmondhatjuk, hogy a szereplőkkel együtt mi is futni mentünk.

„„Beszéltük egyszer, hogy jó lenne valamikor kipróbálni a közös mozizást, de azt nem tudtuk, hogy mikor, hol, kivel s hogyan lehetne” – mondja Kozma Albert, aki a Gyergyói Mozgó Sérültek Egyesületének elnöke, a Caritas gyergyószentmiklósi Fogyatékkal élő felnőttek nappali foglalkoztatójának oszlopos tagja. A „jó lenne” megvalósult, és jó volt, mert sokan látták jónak az ötletet. A caritasos programvezető, Gál Gabriella egyeztetett a gyergyóalfalvi Petőfi Sándor művelődési ház vezetőivel, kiderült, a fogyatékkal élők szívesen látottak, és ingyenes belépőt is kaptak a Futni mentem című magyar produkcióra. Aztán Albi élt egy ismerőse felajánlásával, így a társaság felét a Caritas, másik részét Árpád mikrobuszával lehetett szállítani. Külön bejárat dukált a színes társaságnak, akik kísérőikkel együtt érkeztek, jó szolgálatot tett a mobil rámpa is, amit a Fuss neki! adományaiból sikerült megvásárolni. A számukra fenntartott első sort elfoglalva, eloltották a fényeket, és kezdődhetett a mozi telis tele jó poénokkal, mely annyi nevetést szült, hogy belőle a hazaútra is jutott. Feledhetetlen kiruccanás, s bár moziban nem szokás tapsolni, ezt visszatapsolja a társaság. Köszönet mindenkinek, aki ebben segítette, a továbbiakban támogatja.