Húsvétra hangolódás az idősotthonban

Tavaly novemberben volt az először alkalmunk megismerni a Caritas keretein belül működő búzásbesenyői Gondviselés Háza idősek otthonát. Azóta is nagyon hálásak vagyunk az önkénteskoordinátorunknak, Gyöngyikének, aki szívvel-lélekkel vezetett minket arra az útra, ami által meg tudjuk találni a helyünket ebben a környezetben.

Először kicsit tartottunk attól, hogy milyen lesz a kommunikáció közöttünk és az idősek között, illetve féltünk a negatív visszajelzésektől. Meglepetésünkre azonban abszolút pozitív volt már az első találkozás is velük. Annyira jó érzés a társaságukban lenni és érezni, hogy mennyire várnak bennünket.

Azóta már rengeteg közös emlékkel gazdagodtunk: nőnap alkalmával körmöt festettünk a hölgyeknek, együtt rajzolunk-színezünk, és táncolunk, énekelünk, játszunk azokkal, akik nyitottak rá. Temérdek dolgot tudnék felsorolni, amit tanultam tőlük ezalatt az öt hónap alatt, pedig havonta egyszer találkozunk, ami nem is olyan sok idő.

A tízfős önkéntes csapatunkat két csoportra osztottuk, és általában havonta kétszer járunk ki hozzájuk hétvégén. Ők mindig tudják előre, mikor érkezünk, és nagy mosollyal várnak bennünket minden egyes alkalommal. Azt a szeretetet, amit akkor érzünk, sajnos nem tudom szavakba önteni, de a társadalom nem is gondolja, hogy mekkora lélek lakozik az idősödő generáció szívében.

A legutóbbi alkalommal húsvétra készültünk: piros és zöld tojásokat festettünk, minden ottlakónak egyet. Nagyon boldogok voltak, különleges érzés volt ez nekik. Később nosztalgiáztunk picit. Mindenki, aki éppen meg szerette volna osztani a kedvenc húsvéti emlékét vagy süteményét, azt izgalommal hallgattuk, közben táncoltunk, és vicceket meséltünk. Végezetül egy önkéntes társam felolvasott egy nagyon szép húsvéti mesét is.

A tapasztalatom az, hogy amióta rendszeresen látogatjuk őket, és közös beszélgetőköröket tartunk, azóta több barátság alakult ki az otthon lakói között. Befejezésképpen csak azt tudom mondani, hogy hálás vagyok az ott töltött pillanatokért, és mindenkinek azt szeretném tanácsolni, hogy nyissanak az idősödő generáció felé, mert azt a szeretetet, amit ők adnak, az ember csak általuk tudja megtapasztalni.

Fancsali Gizella,
önkéntes

Kapcsolódó írások:
Önkénteskedési lehetőségek – 2023>>>
Ott voltam, tanultam, boldogan távoztam. | XVII. Összefűző >>>
Húzz lapot az önkéntességre! >>>
Karácsonyi koncert Csíkszeredában >>>
Angyali előkészületek >>>
Karácsonyi hangulat az idősotthonban >>>
XVI. Összefűző – Kulcs önmagunkhoz>>>
A szükség közelről látszik>>>
Rajzpályázat>>>
Önkéntesek, önkéntesmunka – van még olyan a mai világban?>>>
Bohókás önkéntesgála>>>
Önkéntesgála 2022 – Fiatalok a közösségért!>>>
Út önmagunk felé>>>
Önkéntes Expo – Légy te a változás mások életében!>>>
Rendhagyó XIV. Összefűző, ahol önmagunkkal kerültünk közelebbi kapcsolatba>>>
Egymillió csillag a nélkülözőkért>>>
VÉDelem konferencián jártunk>>>
Őszi összerázódás>>>
Légy önkéntes Németországban!>>>
Önkéntelenül nevetve>>>
Egy szendvics, meg egy ölelés>>>
Egy önkéntes naplója>>>
Egy hálás szív>>>
Ilyen ez a mi Iránytűs családunk>>>
Tábornapló 4. – Összerázódtunk>>>
Tábornapló 3. – Színkavalkád>>>
Tábornapló 2. – Örömmunka>>>
Tábornapló 1. – Ráhangolódás>>>