Az élet lehetőség és a lehetőség felelősség!

Heti gondolat november 20-27.:

Az élet lehetőség és a lehetőség felelősség! Az élet ajándék, de ha nem csomagoljuk ki a magunk számára, ami abban SZEMÉLYESEN NEKÜNK (csomagolva) rejtve van, akkor a példázat szavaival a „külső sötétségre” kerülünk, mint az a szolga, aki elásta talentumát, és nem kamatoztatta. Saját maga fölött mondta ki az ítéletet. Nem Isten dob a sötétségre. Ő ilyet nem tesz, csak tiszteletben tartja szabadságunkat.

Ha nem mozgatjuk magunkban az Istentől kapott életet, akkor megposhadunk, és elhalunk: külső sötétségben élünk, mert szuszogunk ugyan, de nem lélegzünk igazán. Ami él, az lélegzik (lélek-zik!), lelke van.

Isten élő kapcsolatra hív meg bennünket, ez pedig azt jelenti, hogy Ő megteszi mindig a maga részét, alkalmazkodik a mi fejlődésünkhöz, de a lépéseket mindenkinek magának kell megtennie. Helyettünk Ő nem léphet.  

Jó tudni ugyanakkor azt, hogy Isten megbízik bennünk, és ami az Övé, abból ad nekünk. Ezért válik az ajándék felelősséggé.

Ami nem fejlődik, visszafejlődik. Nincs egy helyben topogás…  Ő azt várja tehát, hogy hűségesek legyünk a belső munkában, amelyre meghívott, és hogy akkor is dolgozzunk, amikor nem látjuk – akár hosszú ideig is – eredményét.

„Ne szomorkodj, ha valami szépet csinálsz, és senki sem veszi észre. A Nap is minden reggel csodálatos előadást tart, pedig a közönség nagy része alszik.” (John Lennon). A Nap is hűségesen végzi munkáját, mert az az Ő dolga. Mi lenne, ha visszavonulna? Akkor egész biztosan észrevennénk.

Amikor nem végezzük el munkánkat, az hamar meglátszik. Amikor pedig rendszeresen végezzük, az ritkábban látszik. Ez a csapda. Ezért van az, hogy könnyen elkeseredünk és elfásulunk! Ugyanaz reggel, ugyanaz délben, ugyanaz este, mindennap. És belefáradunk sokszor… de egy amiért érdemes mindig újrakezdeni: MIATTA, AKI MEGBÍZOTT ÉS MEGBÍZIK most is benned, bennem. 

Isten a hűséget kéri számon. Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok Rád. Menj be Urad örömébe. Mi ez az öröm? Amikor megtapasztaljuk, hogy már itt van velünk. Nemcsak egykor majd, odaát, hanem már most, a hűségben velünk van az Isten, mert Ő a HŰSÉG. 

(Sajgó Balázs)