Heti útravaló, advent: 3. hét

„Örüljetek az Úrban szüntelenül! Újra csak azt mondom, örüljetek.” (Fil 4,4)

Advent első hetében gyakorolhattam tekintetem felemelését, hogy ne kívülről, hanem felülről szemlélve vegyem komolyan a világot, amelyben élek. Így könnyebb eligazodni. Ha felülemelkedem, és kiszűröm a világ félrevezető hangját, akkor máris készítem az utat az Úr felé, aki bennem születik újjá. Ez volt a második hét gyakorlata. Ha ezeket a gyakorlatokat végzem, megszületik bennem az az öröm, amelyre advent harmadik hete irányítja figyelmemet.

Ez egy olyan öröm, amely nem kívülről jön, és nem mástól várom, hanem bennem születik meg úgy, hogy a felülről érkező Szentlélek átöleli lelkemet. Ezt az örömet senki és semmi nem tudja pótolni. Megpróbálhatom különféle eszközökkel és pótcselekvésekkel helyettesíteni, de – mivel ezek a menekülés eszközei – a biztos kiábrándultság és csalódottság fog rám köszönteni. Az utánzat sohasem hozza az eredeti ízét.

Az igazi öröm nem erőltetett, nem lehet kikényszeríteni semmilyen eszközzel vagy pótcselekvéssel. Pál apostol a börtönből biztat az örömre: „Örüljetek az Úrban szüntelenül! Újra csak azt mondom, örüljetek.” (Fil 4,4)

A bezártság és tiltások közepette is lehet örülni, ha az Úrral vagyok. Az Úr nélküli „szabadság” amúgy sem sugárzik belülről, esetleg csillog felszínesen, erőltetetten.

Örüljek az Úrban!

Áldott Hetet!

Sajgó Balázs
Lelki igazgató