Heti útravaló, évközi 3. hét

Beteljesedett az idő, és már közel van az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.” (Mk 1,15)

Négy, egymással összefüggő, egymásra épülő kijelentés hangzik el. Minden kijelentés külön kinyilatkoztatás, amelyek együtt alkotják az egészet. E kijelentések tartalmazzák az egész evangéliumot, mint ahogy minden egyes részben benne van az egész. Nézzük sorra:

Az idő beteljesedett: Jézus a Szentlélekkel eltelve és Tőle vezetve jelenti be, hogy elérkezett az Isten Országa. Aki Vele találkozik, érzi az idő teljességét és már az Ő országában él. Akkor teljes az idő, ha Isten szeretetét befogadom. Ez a szeretet sohasem annyira teljes bennünk, hogy még ne férne. Egy mély kapcsolatban is a szeretet mindig csak teljesedik, tágul és tágul. Jézus Istent sugározza, az Atyát és a Szentlelket hordozza, ezért nem tudnak ellenállni az apostolok, akik szemébe néznek és nem tudják nem követni Őt, ezért rögtön otthagyják hálóikat és követik Őt. Nekem is akkor teljes az idő, ha Őt befogadom és hordozom.

Közel van az Isten Országa: Gárdonyi Géza Bibi c. regényében kerül szépen megfogalmazásra, amikor a kis Bibi keresi az Istent álmában és aztán Lukács adja meg neki a vigasztaló választ: Isten közel van, „két arasznyira a homlokunktól lefelé balra”. Ha le tudok a fejemtől érkezni a szívemig, akkor megérzem közelségét. És az idő teljességét is érzem.

Térjetek meg: ha ez a teljességet érzem, engedjem be újra meg újra az Istent. Ezt pedig egészen tegyem. Ha egy úton autóval haladok előre és meg kell fordulnom, akkor nem félig teszem, hanem egészen. Ha félig teszem, akkor nemcsak keresztbe állok, hanem még mások útját is akadályozom.

Az ünnepek körforgása abban akar segíteni, hogy – újra átélve azokat – növekedjünk a hitben, bizalomban és szeretetben. Egyszer a falusiak elhatározták, hogy esőért imádkoznak. Az ima napján mindenki kivonult a mezőre, de csak egy kisfiú volt, aki hozott esernyőt is. Ez a hit. Amikor egy kisgyermeket a levegőbe dobsz, nevet, mert tudja, hogy apa el fogja kapni őt. Ez a bizalom. Amikor éjjel aludni térünk, nincs rá biztosíték, hogy reggel felébredünk. Mégis beállítjuk az ébresztőórát. Ez a remény.

A hit, a bizalom, a remény akkor tud növekedni bennem, hogy ha visszatérek mindig ahhoz a ponthoz, ahol eltévedtem és folytatom tovább az utat.

Higgyetek az evangéliumban: az evangélium örömhír. Az örömhír pedig az, hogy betelt az idő, vagyis Isten egészen közel jött hozzánk, hogy megmutassa, hogyan kell élnünk.
Ha visszatérek, újra teljesnek érzem magam. Érzem az idő teljességét is egyben. Érzem azt, hogy nemcsak közel, hanem egészen bennem van az Isten országa és akkor felnőtten is a gyermek szemével látok.

Teljes az idő. Közel az Isten. Forduljak Feléje. Higgyek, bízzak Benne!

Áldott Hetet!

Sajgó Balázs
lelki igazgató