Heti útravaló, évközi 31. hét

„Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből.” (MTörv 6, 1-6) „A második így szól: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ezeknél nagyobb parancs nincsen.” (Mk 12, 31)

Amikor Jézus szeretet-parancsát hallom, mindig három szó érteti meg velem, hogy mit parancsol nekem az Úr.

Először azt kéri, hogy FELFELÉ tekintsek. Tőle várjak minden erőt, segítséget, oltalmat, mindent. Ha egyre több időt töltök Vele, akkor megérzik rajtam embertársaim is, és nem kell erőszakkal hirdetnem, hiszen kisugárzik környezetemre a szeretet lelkülete. A második szó tehát a KIFELÉ. S ha sugárzom a FELÜLRŐL érkező isteni szeretetet, az nemcsak KIFELÉ, hanem BEFELÉ is eltölti lelkemet, testemet, egész lényemet.

Jézus szeretet-parancsának tehát lelkülete van. Ez a lelkület egyben pozitívan „kényszerítő” erő is: úgy parancsol, hogy nem tudok, és nem is akarok mást tenni. Azt parancsolja, hogy egymásután és egyszerre, váltakozva tekintsek fölfelé, kifelé és befelé. Fölfelé, hogy egyre jobban eltöltsön az Isten Szent Lelkéből fakadó lelkület, ezáltal kifelé sugározzam, és megkívántassam másokkal is. Ha erőszakosan térítek, nem kívánja meg senki Isten szeretetét, mert „elveszik az íze”! Befelé pedig azért tekintek, hogy önmagamat is megtanuljam helyesen szeretni.

Nincs jobb út, ez minden!

Áldott Hetet!

Sajgó Balázs
Lelki igazgató