Húsvétvasárnapi útravaló
„A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!”
Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt. Addig ugyanis még nem értették meg, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból”. (Jn 20,1-9)
Húsvét csak akkor történik meg bennünk, ha nem maradunk meg a külső ünneplések szintjén és így megkaphatjuk ajándékba a húsvéti „látást”, amely többféle lehet. Mária Magdolna, Simon Péter és János is látott valamit a sírnál. Különös, hogy mindhárom „látás” más-más görög szóval van lejegyezve az evangéliumban.
Mária Magdolna blepeinnel látott, azaz nézett.
Péter teoreinnel (theoria) látott, azaz úgy látott, hogy volt némi elképzelése.
János horaoval látott. Ebből származik az orákulum szó. Ez azt jelenti: megérteni, túllátni, átélni a dolgokat.
Egyszer egy tanárnő mondta nekem: nem lehetne valami Feltámadott ábrázolást tenni szobáink falaira? Olyan szomorú a kereszt látványa. Ez az ember nem szerette a keresztet. Sokat is szenvedett emiatt, mert nem akarta elfogadni a szenvedést. Pedig, ha a kereszt alá térdelünk, és odahelyezzük a mi szenvedéseinket, akkor indulhat el a feltámadás folyamata: Mária Magdolna lassú eszmélésétől, Péter teoriáin keresztül János orákulumáig. A folyamat elengedhetetlen. Másképp nem nyílik meg számunkra a nyitott sír!
Mária Magdolna néz, de még csak emberi szemmel lát.
Péter is figyel, de még nem lát egészen jól, teoriái vannak.
János apostol mélyen lát – erre utal a negyedik evangélium mélysége is.
E „látási” folyamatban valahol vagyok. Átnézhetem jelenlegi helyzetem, hogy másképp nyíljék meg Jézus sírja. Így tehetem nyitottá magam az AJÁNDÉKRA!
Kegyelemmel teljes, igazi találkozásra nyitott Feltámadási Ünnepet kívánok!
Sajgó Balázs
lelki igazgató