Karácsonyfa minden ága, csillog-villog, csupa drága…

Csendült az ének, és minden gyermek szemében ott ragyogott az ünnep. Valami közeledik…

A várakozás izgalma már Advent első hetében elkezdődött.  Iparkodtak a gyerekek, a kis kezeik hamar elkészítették a díszeket, miközben lelkesen dúdolgatták, ismételgették a karácsonyi ünnepélyre szánt énekeket, verseket.

A hagyományhoz hűen a Gyulafehérvári Caritasnak, a roma közösségek társadalmi beilleszkedését támogató sepsiszentgyörgyi programja az idén is a Néri Szent Fülöp Általános Iskola közreműködésével szervezte meg az őrkői roma gyerekek számára a karácsonyi faállítást, amelyet ez alkalommal is ünnepi műsor övezett.

Valami közeledik…

December 17-én, déli 11 órakor az ünneplőbe öltözött I-IV. osztályos tanulók az általuk készített karácsonyfadíszekkel a kezükben sorakoztak az őrkői Néri Szent Fülöp Multifunkcionális Központ épülete előtt.

A terem ajtói kinyíltak, a gyerekek, tanítóik mellett, kíváncsian léptek be a terembe. Ott állt a fenyőfa várakozóan. Ahogy eddig minden évben a gyerekek fegyelmezetten felsorakoztak, és máris kezdődhetett az előadás. Az ünnep ott állt a küszöbön: a gyerekek nyitott szívvel, lelkesen mondták a verseket, csengett a csengő, harsogott az ének, kopogtak a padlón a talpacskák, tapsoltak a kezecskék. A  kopár fa lassan díszbe öltözött, csak úgy ragyogott, büszkén viselve a kis kezek által készített díszeket.

Az ünnep megérkezett, szeretettel töltve meg a termet. Az utolsó éneket a meghatódott gyereksereg oktatóikkal együtt, közösen énekelte el: és lám, lám… a mennyből az angyal, eljött hozzánk!

A meghitt hangulat az Őrkőn délután is folytatódott

A gyertyákkal megvilágított, meleg hangulatú terembe délután egyenként vezettük be az V-VIII. osztályos roma gyerekeket, majd dalba foglaltuk a szabályokat. A mai nap nem olyan, mint más, a mai nap nem lesz vitatkozás, a mai nap nem lesz senki hibás –énekelték hangosan a gyerekek, miközben meleg teát kortyolgattak…

Karácsonyra készülődve, azon gondolkodtunk, hogyan tegyük igazivá az ünnepet, miként éljük meg a ránk bízott roma gyerekekkel együtt azt a hangulatot, ami túlmutat a tárgyi ajándékok birtokba vételének örömén. Nem volt nehéz dolgunk, mert bármennyire is nagy öröm a cipősdobozban rejlő kincsek felfedezése, ugyanannyira igénylik a gyerekek a lelki feltöltődést is.

Ez évben tehát Karácsonyi játékdélutánt szerveztünk a nagyobbaknak, olyan társasjátékot játszottunk, ahol egyéni és csoportos feladatokat kellett teljesíteni: a gyerekek meséltek magukról, megjelenítettek karácsonyi történeteket, jókívánságokat ajándékoztak egymásnak, közösen próbálták kitalálni, hogy a közösségben bajban levő embereknek miként segíthetnének. A játék után megvendégeltük őket, majd gyertyával a kezünkben, énekszóval búcsúztunk egymástól. Jó érzés volt hallani tőlük, miközben egyenként, kézen fogva kivezettük őket a teremből, hogy ez volt az eddigi legszebb játékdélután.

Öröm volt érezni, hogy az ünnep igazi értelme ott él a gyerekek szívében.

(Aczél Zsuzsánna, Nagy-Bákai Réka Imola)