Két lej
Ennyibe kerül egy fél kenyér, egy buszjegy, egy csomag keksz. De Márta néni elhatározta, hogy abból a kevésből is megpróbál a Caritas gondozottain segíteni
Az asztalon fehér abrosz, tészta, kávé és cukor.
„Citromszelet. A tegnap sütöttem. Vegyenek. A kávét is az előbb csináltam. Kérnek?” Kérünk. Márta néninek szólítjuk, pedig nem is idős. Ötvenes évei elején járó, vékony, barna nő. Már kerestük korábban is, de akkor éppen beteget volt gondozni. Nagyon szeret másokra vigyázni – meséli. Főleg az idősekre. Nem dolgozhat, mert betegnyugdíjas, de néha besegít egyiknek-másiknak. „Tudja, sokaknak nincs türelmük az öregekhez, de én szívesen foglalkozom velük. Olyan hálásak.” Márta néni már évek óta vigyáz egy idősre. „Egyre rosszabb az állapota. Lehet, már nem viszi sokra.”
Kitölti a gőzölgő kávét, és ő is leül. A Mária Rádiót hallgatja. És akkor rátérünk arra, hogy miért is jöttük meglátogatni: már második hónapja érkezik a Gyulafehérvári Caritashoz borítékban egy 2 lejes adomány. A második borítékban egy levelet is találtunk:
„Szívesen támogatom havi 2 lejjel az alapítványt, de sajnos többet nem tudok adni, mert havi 234 lej a segélyem. Betegeken segítek, nem kérek pénzt tőlük se, mert én is szegény vagyok, de az Úr Jézus mindig megsegít, és ad jó embereket is. Isten fizesse Önöknek is megértésüket.”
Két lej. Ennyibe kerül egy fél kenyér, egy buszjegy, egy csomag keksz. De Márta néni elhatározta, hogy abból a kevésből is megpróbál a Caritason segíteni. Úgy éreztük, becsületbeli kötelesség megismerni Márta nénit és megköszönni neki ezt a gesztust. Pedig talán többe kerül a postaköltség meg a fáradtság, amit ez az asszony havonta megtesz. Úgy érzi, fontos neki másokra gondolni, másokért adakozni.
„Jaj, hát ez nem okoz nehézséget nekem. Úgy szeretek levelezni! Van egy ismerősöm Bukarestben. Neki is mindig írok. De megkapják így, igaz-e? Nem bontják már fel a leveleket. Bár adná a jó Isten, hogy többet tudjak adni.”
Mesél a gyerekkoráról, a lányairól. Elmondja, nem könnyű ilyen körülmények között, betegen élni, de nem panaszkodik: „Sokan vannak, akik betegebbek, rászorulóbbak. Inkább értük imádkozom, és próbálok segíteni, ahogy tudok.”
Elnézést kér, hogy így elérzékenyült, nem is szeret ezekről a dolgokról beszélni.
Mintegy 30 lejbe kerül a Caritasnak egy idős ember egyheti otthoni gondozása. Ezáltal idős, beteg emberek saját otthonukban maradhatnak, elkerülve így a kórházi kezelést.
Márta néni a maga 2 fillérjével már hozzájárult. Rajtunk a sor… (Neag Annamária)