Kéz a kézben a megértés felé – közös élmények a Tolerancia Napján
November 18-án, a Tolerancia világnapja alkalmából a Gyulafehérvári Caritas Budvár utcai nappali központjának munkatársai tematikus foglalkozássorozatot tartottak a központot látogató gyermekeknek és osztályközösségeiknek, a Tompa László Iskola Budvár utcai alegységében. A program célja az volt, hogy a gyermekeket az elfogadás, a sokszínűség és az egymás iránti odafigyelés fontosságára ösztönözzük, interaktív és élményalapú tevékenységeken keresztül.
A foglalkozás egy könnyed ismerkedő játékkal kezdődött: a gyerekek egy plüssmaci továbbadásával mutatkoztak be, majd a nevük kezdőbetűjével egy pozitív tulajdonságot is megneveztek magukról. Ez a játék oldott, barátságos hangulatot teremtett, és segítette a csoportkohézió kialakulását. Ezt követően beszélgetést indítottunk a toleranciáról és a másság tiszteletéről. Szó esett a személyiségbeli különbségekről, az egyéni képességekről, valamint a kulturális sokszínűségről. Kérdésekkel és hétköznapi példákkal segítettük a gyerekeket abban, hogy felismerjék: bár mindannyian mások vagyunk, ezek a különbségek teszik értékessé közösségeinket.
A program egyik meghatározó eleme egy szociometriai játék volt, amely során a gyerekek saját élményeik alapján rendeződtek csoportokba. Megoszthatták például, találkoztak-e már olyan személlyel, aki valamilyen okból segítségre szorult, kaptak-e vagy adtak-e már támogatást másoknak. Ezek az őszinte történetek mélyebb beszélgetéseket indítottak el, és hozzájárultak az empátia fejlesztéséhez.
A foglalkozás következő részében élményszerű szituációs játékot végeztünk. A gyerekek különféle szerepeket kaptak, amelyekben bizonyos „akadályokat” szimuláltunk, például bekötött szemmel vagy egy-egy végtagjuk mozgását korlátozva kellett egyszerű feladatokat megoldaniuk, mint a nevük leírása vagy egy autó rajzolása. A gyakorlat célja az volt, hogy átérezzék, milyen kihívásokkal találkozhatnak mindennap azok az emberek, akik valamilyen okból másfajta támogatást igényelnek. A gyerekek nagyon együttműködően reagáltak: maguktól kezdtek segíteni egymásnak, felismerve, milyen sokat jelent a figyelem és a közösségi összefogás.
A foglalkozás záró részében egy közös, szimbolikus alkotás is készült. Minden osztály kapott egy „családfát”, amelyre a gyerekek színes ujjlenyomatokkal készítettek leveleket. Ez a tevékenység egyszerre fejezte ki az egyediség értékét – hiszen minden ujjlenyomat különböző –, valamint a sokszínűség és az összetartozás üzenetét. A kész művek az osztályoknál maradtak emlékül, hogy később is felidézzék a tolerancia napjának élményeit.
Összességében a gyerekek aktívan, örömmel és nyitottsággal vettek részt a tevékenységekben, és a program sikeresen hozzájárult az elfogadás, az empátia és a közösségi felelősségvállalás erősítéséhez.
Ezúton is szeretnénk megköszönni Josef Höing Alapítványnak a támogatást, amellyel hozzájárult a program megvalósításához és a gyermekek számára nyújtott értékes élményekhez.
Bodó Csilla intézményvezető