Korababák: a fejlesztő szakemberek kezében 3.

Írások A koraszülöttségről tabuk nélkül című beszélgetéssorozatról, amelyet a marosvásárhelyi Korai nevelő és fejlesztőközpont szervezett.

November 11-én utoljára ültük körbe a ZOOM képzeletbeli asztalát, hogy a koraszülöttségről beszélgessünk. Ezúttal Lukács Ágnes gyógytornásszal, Pokorny Emese gyógypedagógussal, Kassay Noémi gyógypedagógussal és Papp Ilona szociális munkással vizsgáltuk meg a témát.

A sorozat előző cikkei az orvosok életmentő munkáját és a korababás családok tapasztalatait mutatták be, jelen írás pedig a fejlesztő szakemberek szerepére kíván rámutatni. Gyógypedagógusokra, gyógytornászokra, mozgáskompetencia-fejlesztésében jártas szakemberekre, pszichológusokra és logopédusokra érdemes gondolni, akikhez gyakran az újszülött osztályon dolgozók, családorvosok, vagy gyerekgyógyászok irányítják a korababás szülőket, ha például mozgásszervi rendellenességet vagy beszédzavarra utaló jeleket fedeznek fel a kisbabákon.

Mikor érdemes hozzájuk fordulni? Hogyan tudnak segíteni?

Lukács Ágnes gyógytornászhoz leggyakrabban ideggyógyászok és az újszülött osztályon dolgozók küldik a korababás családokat, de arra is volt példa, hogy ösztöneiktől vezérelt édesanyák vitték hozzá gyereküket. A beszélgetés folyamán arra buzdított minden anyát, hogy hallgasson belső megérzéseire, figyelje a pici viselkedését, és forduljon szakemberhez, ha baj szelét érzi. Fokozottan érdemes figyelnie a rizikófaktorokra, vagyis a szélsőséges jelekre: ha például a baba asszimetrikusan tartja a fejét, túl gyönge vagy túl feszes az izomzata, vagy túlságosan lassú. Korababával egy éves korig három havonta érdemes gyógytornászt felkeresni. Ha ez idő alatt a fejlesztő szakember rendellenességet tapasztal, szakorvoshoz küldi tovább a gyereket.

Bobath szemléletű gyógytorna és hidroterápia
Lukács Ágnes a Bobath szemléletű gyógytorna híve. Ezáltal olyan mozgásformákat kínál a babának, amelyek megakadályozzák a helytelen mozgásreflexek kialakulását, vagy leépítik a rosszul rögzülteket. A gyógytornász emellett más módszereket is alkalmaz, mint például a hidroterápiát, a picik egyéni szükségletei függvényében, hiszen: „Nem minden módszer alkalmas minden diagnózisra, és nem minden baba kompatibilis minden módszerrel” – mondta a szakember.

Teret kell adni a babának
„Legyen tere a babának mozogni! Erre a hasi pozíció a legjobb kemény felületen, mert ebből indul ki minden más mozgás. Engedni kell, hogy a baba maga üljön fel, a szülő ne ugorjon, hogy segítsen neki, ne menjen elé a fejlődésének. Teret kell adni a gyereknek, hogy magától találjon megoldásokat, mert így nem csupán mozdulatokat, hanem önállóságot is tanul. Örülni is fog, amiért sikerült egyedül felülnie, vagy ülve maradnia anélkül, hogy kispárnát támasztottak volna a háta mögé” – osztotta meg velünk nézeteit a gyógytornász.

Együttműködés
Lukács Ágnes továbbá elmondta, hogy a baba fejlesztésében a szülő együttműködésére is szükség van, hiszen mindazt, amit heti egy-két alkalommal a gyógytornásznál tanulnak, otthon is alkalmazni kell. Fontos, hogy a szülő tered adjon gyermekének a mozgásra, de elengedhetetlen, hogy figyeljen rá, és szükség esetén kijavítsa mozdulatait. Ha például azt veszi észre, hogy a baba többet tartja jobbra a fejét, érdemes a másik oldalára helyezett vidám játékokkal balra csalogatnia figyelmét. Vagy ha a szülő gyakran fekteti vállára kicsinyét, fontos, hogy mindkét oldalán ugyanannyit hordozza, mert így a babát több inger éri, és nem fog egyoldalúan fejlődni. De nem szabad túlzásba vinni a kicsi mozgatását, nem állhat csak ebből a család élete. A babának játékra, a családnak minőségi időre van szüksége.

Pokorny Emese gyógypedagógus szerint a szülők leghőbb vágya, hogy kicsinyük megtanuljon beszélni, járni, később pedig elvégezzen egy iskolát. Ha a beszéd- és mozgáskészség nem fejlődik kellőképpen egy – másfél éves korig, ajánlott gyógypedagógushoz vinni a gyereket, aki a kisebbeket a mozgásban, a nagyobbakat a beszédkészség fejlesztésében tudja segíteni. Ebben a munkában a szülőnek is nagy szerepe van. Fontos például, hogy ne gügyögjön vissza gyerekének, ha tudja, hogy fejlettségi szintjéhez mérten már beszélhetne, hanem segítsen neki tisztán kiejteni a szavakat. A gyógypedagógus arra is fölhívta a szülők figyelmét, hogy fontos a baba minden apró sikerét elismeréssel motiválni, de vigyázni kell: ne legyen hazugság a dicséret.

A fejlesztő szakemberek önarcképe

Pokorny Emese szerint a gyógypedagógus kapocsként van jelen a szülők és orvosok között. Ugyanakkor egy picit pszichológus is, hiszen lelkileg is támogatja a családokat.

Kassay Noémi a Caritas Gyergyószentmiklóson működő Korai nevelő- és fejlesztőközpontjának gyógypedagógusa abban hisz, hogy: „A mozgás és az érintés alapszükségletek egy baba számára. A mozgáskompetenciát egész életünkben tanuljuk. Ennek gyarapításában az a gyógypedagógus szerepe, hogy minél több lehetőséget teremtsen a mozgásra. Fontos, hogy a szülő ne végezze el a gyerek helyett a mozgást. Esetleg segítse, ha elakadt. Mutasson neki irányt, hogy a gyerek megtanulja, miként érkezhet meg egy testhelyzetbe másként. A legjobb eszköz maga a szülő, mert például attól, hogy térdére ülteti gyermekét, a baba egyensúlyozni tanul. Ha a szülő jól alkalmazkodik a gyerekhez, akkor a gyerek is megtanul alkalmazkodni a szülőhöz.”

Mezei Borbála gyógypedagógus, a Caritas Korai nevelő- és fejlesztőközpontjának vezetője foglalta össze a szakemberek fő nevelési elvét: „A gyógytornász nem csak egy izmot lazít, vagy erősít, hanem önállóságra is tanít, amint egyébként a gyógypedagógusok is.”

A szociális munkások szerepe
A szociális munkások nem a fejlesztésben, hanem az ahhoz szükséges életkörülmények megteremtésében tudnak a korababás családok segítségére lenni. Papp Ilona szociális munkás elmondta, ők képezik azt a hidat, amely a szülőket a szervezetekkel és intézményekkel összeköti. Önmagában azért, mert korababa van a családban, nem jár külön juttatás, de a koramamák kettő helyett akár három évet is maradhatnak gyereknevelési szabadságon. Ezen időszakra külön anyagi támogatást igényelhetnek, amelynek kérvényezésében a szociális munkások tudnak segíteni.

A koraszülöttségről tabuk nélkül beszélgetéssorozat létrejöttét a Marosvásárhelyi Szociális Igazgatóság támogatta.

Orbán Júlia

Kapcsolódó írások:
Korababák: az orvosok tenyerén 1. BŐVEBBEN
Korababák: a szülők szemszögéből 2. BŐVEBBEN
A koraszülöttségről tabuk nélkül BŐVEBBEN
Koraszülöttek hete – Mit tehetünk értük? BŐVEBBEN
Fókuszban a koraszülött kisgyerekek Székelyudvarhelyen BŐVEBBEN
Ajándék a koraszülöttek segítőinek BŐVEBBEN