Lejárt az időközi konferencia

Az inklúzióban érintettettek együttműködésének és nyitott párbeszédének szellemében a konferencia lehetőséget nyújtott workshop-okban való részvételre a következő témákat felölelve:

–              Közösségalapú gazdaságfejlesztés, moderátor: Orbán Árpád – Civitas Alapítvány;

–              Szociális vállalkozás: kihívások és lehetőségek, moderátorok: Stănescu Simona – Román Tudományos Akadémia, Academia Română, Életminőséget vizsgáló Intézet, és prof. dr. Mariana Bălan – Román Tudományos Akadémia, Gazdasági előrejelzési Intézet;

–              Stratégia, tervezés, inklúzió és fenntarthatóság, moderátor Veres Valér – Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia Kar;

–              Multikulturalitás, folklór és közösségfejlesztés, moderátorok Bodó Izabella és András Lóránd – közösségfejlesztők, Gyulafehérvári Caritas – Szociális Gondozás;

–              Participatív közösségfejlesztés, moderátorok Bartha Zsuzsánna közösségfejlesztő és Hubbes Kinga közösségfejlesztési koordinátor – Gyulafehérvári Caritas – Szociális Gondozás;

–              Hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek védelme, moderátorok Tonk Gabriella módszertani felelős, Gyulafehérvári Caritas – Szociális Gondozás és Fehér Gabriella megyei koordinátor – Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság;

–              Roma közösségek történelmi strukturális hátrányainak tudatosítása és leküzdése, moderátor: Kari Attila, Hargita Megyei Tanfelügyelőség;

–              A Helyi Akciócsoportok szerepe a hosszútávú és fenntartható helyi fejlesztésben, moderátor: Mátéffy Mária – A Helyi Akciócsoportok Országos Szövetsége.

Az időközi konferencia végkövetkeztetései:

Elsősorban meg kell értenünk a hátrányos helyzetű közösségek problémáit, szükségleteit és meg kell keresnünk azokat a csatornákat, felületeket, ahol velük együtt tudunk ezekről nyíltan és hatékonyan tárgyalni. Csakis a közösen megfogalmazott szükségleteik után foghatunk neki a fejlesztési stratégiák kidolgozásához.

Egy fontos dolgot mindannyiunknak meg kell érteni: hiába próbálunk egy hátrányos helyzetű közösség szerintünk kedvezőtlen körülményein változtatni anélkül, hogy a közösség tagjai akarják azt és részt vegyenek benne. Nélkülük nem lehet. A projekt alapelve, hogy összekösse a közösségi, helyi, megyei, regionális és országos szinteket. Erre nagyszerű lehetőséget nyújtott az időközi konferencia, ahol jelen voltak a hátrányos helyzetű közösségek képviselői, a helyi, megyei, regionális és országos –a témában érintett – intézmények képviselői, akiknek a megismerkedésen felül az elmúlt két napban lehetőségük volt együtt gondolkozni és valós megoldási lehetőségeket keresni.

Feltevődik a kérdés, hogy miért tartjuk fontosnak a hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatását?

Mert megerősíthetjük, hogy egy közösséget akkor nevezhetünk befogadónak, ha tudatosan fejleszti a települést minden szinten és területen, és nem húny szemet a problémák felett, hiszen az olyan lenne, mint egy több lábon álló szék, amikor egyik lába kitörik: lehet, ha rövid ideig tud egyensúlyozni, de előbb utóbb összecsuklik.  

Elena Iordănescu, az Európai Alapok Minisztériumának a roma kapcsolatokért felelős központjának vezető helyettese szerint: „ami igazán számít és ami mindannyiunkat összeköt az a gyerekek védelme, hiszen ők jelentik a társadalmunk jövőjét.”

Galéria a rendezvényről