Maskarába bújt szépkorúak!
A Gyulafehérvári Caritas Családsegítő Szolgálatának székelyudvarhelyi csoportja és lelkes önkéntesei több mint 350 szép korú időst fogadtak 2014. Február 28-án Zetelakán.
A farkaslaki, oroszhegyi, máréfalvi, székelyszentléleki, felsőboldogfalvi, szentkirályi, fenyédi, kükkülőkeményfalvi és a helybéli ötven, hatvan, hetven és nyolcvankodók közt nagy volt az izgalom már hetekkel a program előtt. Megelevenedett a máréfalvi fonó, fehéren-feketén ropták a táncot a zetelakiak, színpadra lépett a szentléleki Mariska és Juliska, vicces dalokat énekeltünk a farkaslaki asszonyokkal, kacagtunk a boldogfalvi komákon, szexuális tanácsadáson is részt vehettünk, megelevenedett Bíró Marcsa, megismerkedtünk az oroszhegyi határ viszontagságaival és szemtanúi lehettünk Prontó Pannika és Kovács Gyula 50-ik házassági évfordulójának.
A harmadik generáció tagjai közül legalább nyolcvanan vették igénybe a velencei arcfestést, mely mesebelivé tette az estét az arab sejk, háremhölgyek, grófok, apácák, prostituáltak, csőszök, hupikék törpök, papok, orvosok, stb. közt.
Volt sok Ózás, Zézés, Fézés, Bézés a csoportok bemutatkozói között, hisz egyetlen szabály érvényesült: a falvak kezdőbetűjével szabadott fogalmazni. Ahány résztvevő csoport volt, legalább annyi nagy kosárnyi farsangi finomságot kínálgattak szét. Zetelaki kemencébe sült a házikenyér, amit a helybéli asszonyok kentek meg zsírral. A szívtáncot hosszú percekig bírták a váltott dallamokra – tombolajegy lett a jutalmuk. A táncos lábúak végtelenített vonatba szerveződve szaporázták a ritmust. És hogy mennyire nem az alkohol határozta meg a jókedvet, meglátszott abból is: bor is, pálinka is maradt végül.
Megéreztük: erre a mulatságra igény van, hiszen a már fél évszázadot megélt “szép korúaknak” szólt, habár sok fiatal bámészkodó megirigyelte a “koraszülötteket” – tudtuk meg Sándor Istvántól, a program egyik szervezőjétől
Köszönet a helyi önkormányzatoknak a támogatásokért, nélkülük nem lett volna ilyen fényesség ezen az estén a harmadik generáció szemébe.