Megáldották a Mindennapok házát

Házszentelésre került sor Marosvásárhelyen március 3-án: a Caritas Házban, a Mărăști utca 36. szám alatt szentmisét celebrált Oláh Dénes a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia főesperese és Sajgó Balázs a Gyulafehérvári Caritas lelki igazgatója, Isten áldását kérve a házra, az itt dolgozókra és klienseikre.

Hála a házért, az áldásért
Különleges alkalom volt valamennyi Caritas munkatárs számára, aki részt vett ezen a bensőséges ünnepen, hiszen az elmúlt években háromszor próbálkoztak már a házavató megszervezésével, amely azonban a járványhelyzet korlátozásai miatt mindannyiszor meghiúsult.

A Caritas vezetősége már 2020-ban nyilvánosan szerette volna kifejezni háláját egy ünnepélyes házavató keretén belül a kolozsvári Tektum Építészeti Irodának, az épület tervezőjének, aki kreatív pályamunkájával díjat nyert a 2021-es Romániai Építészeti Biennálén Közösségi Tér Kategóriában, és ugyanabban az évben elnyerte a Pro Architectura díját is. Köszönet illeti a Multinvest KFT-t is,  aki a letisztult terv alapján szociális innovációs és életminőség-fejlesztő központtá alakította Sütő András erdélyi író egykori otthonát. A ház ma kisbabák, gyerekek, fogyatékkal élők, fiatalok és beteg, idős személyek fejlesztésének, ellátásának helye. Egy olyan intim tér, ahová nem csupán fejlesztő foglalkozásokra, hanem baráti szóra, önkéntes munkára is szívesen betérnek az emberek.

A Caritas közössége háláját fejezi ki Oláh Dénes főesperesnek és Sajgó Balázsnak az elgondolkodtató prédikációért, a békés és tiszta életre való biztatásért, a ház megszenteléséért. Köszönet a Bethlen Gábor Alapnak, a Rottenburg-Stuttgarti Egyházmegyének és a Bartimpexnek a támogatásért!

Orbán Júlia

Minden nap…
Nem szalagvágással és nem csinnadrattával szentelték fel a marosvásárhelyi Caritas-házat, és ez nem véletlen, hiszen nem ezek a külsőségek határozzák meg a Caritast – ebben hisz dr. Márton András Caritas-igazgató. A ház élettel teli, sok embernek szolgálja javát, és akik belakják, amit ők tesznek, arra a szervezetvezető szívesen idézi Isten szavát: jó, akarom, hogy legyél. „Sok ajándékot kaptunk, hogy szolgálni tudjunk. Adjuk tovább az életet!”– szólt a biztatás a megajándékozottaknak.

Tagadjuk meg magunkat, ne szégyelljük Jézust és szavát… – az Evangélium üzenetét tolmácsolva az ünnepi szónok egy fogalomra irányította a figyelmet: minden nap. Ez az a ház, ez az a munka, ahol minden nap szolgálat van, nem hébe-hóba, és nem amikor kedvem szottyan. Gazdag gyümölcsöt terem, ha Jézus szavát is így próbáljuk napi valóságra, életre váltani – hangzott el.

„Értelmes munka zajlik itt. Azt kívánom, az értelmes mögött mindig legyen ott a lélek. Mert a világot mi alakítjuk. Lehetünk mi, egyénenként a változás mások életében” – biztatott Sajgó Balázs lelki igazgató.

Aki túl közel van az „értelmes munkához”, talán nem is sejti, minek részese ő. Csak ha távolságot vesz, ha visszanéz, akkor döbben rá: ez jó, akartam, hogy legyél. Marton Magdolna képes erre, hiszen huszonhét éven át önkéntesként volt cselekvője a szeretetnek. A nyolcvanhárom éves asszony a házavató ünnepség díszvendégeként halk szavakkal adott példát az értelem mögötti lélekről, az értelmes életről.

Matyó nénit ma is megállítják a betegek, gyógyszerek felől érdeklődnek tőle. Nem csoda, hiszen a központi gyógyszertárban dolgozott 1990-es nyugdíjazásáig. Amikor a segélyek kezdtek érkezni, az ő segítségét kérték, hogy a plébánia udvarára érkező rakományokból kiválogassák, rendszerezzék a gyógykészítményeket. Ekkor döbbent rá, hogy ő patika nélkül nem tud élni. Vállalta is örömmel, hogy bérmentve lesz a Caritas-gyógyszertár vezetője, ahol az emberek jelképes összegért jutnak hozzá a külföldi gyógyszerekhez. Huszonhét évig végezte ezt a munkát önkéntes alapon. Néha-néha az utolsó években kapott egy kis honoráriumot, mai pénzben 200-300 lejt, de másnak örvend ő igazán: „A Jóistennek köszönöm, a huszonhét év alatt egy panasz, egy tévedés sem történt.”

Ahogy a segélyezés átalakult, a gyógyszerszállítmányok csökkentek, a szigorítások nőttek, megszűnt a Caritas-patika. Matyó néni tényleg nyugdíjba ment, de csak annyira, hogy ma is bárkit útbaigazítson gyógyszerügyben, hogy újabbnál újabb alkotásokkal gazdagítsa a préseltvirág-művészetet, és igent mondjon, ha a Caritasosok együttlétre hívják.

„Életemben szerettem segíteni, mondtam, ne hálálkodjanak érte, mert ezt Isten adja, én egy összekötő vonal vagyok” – így fogalmaz, aki a nyolcvanhármat már elrúgta, és Caritas-nagymamának tartja magát. A frissen felszentelt Caritas Házat, a Mindennapok házát, akik belakják, még ha nem is látják minden percben, hogy ez jó, összekötő vonalak minden nap.   

Balázs Katalin

Kapcsolódó írások:
Szociális innovációs és életminőség-fejlesztő központ >>> BŐVEBBEN
Caritas-székhely lett Sütő András egykori házából >>> BŐVEBBEN
Találkozóhely segítőknek >>> BŐVEBBEN
Az építők átadták az új Caritas Házat >>> BŐVEBBEN
Ilyen volt, ilyen lesz >>> BŐVEBBEN
A magyar kormány támogatja a Caritas két projektjét >>> BŐVEBBEN
Tervpályázat új központ létrehozására Marosvásárhelyen >>> BŐVEBBEN
A Caritas vásárolta meg Sütő András házát >>> BŐVEBBEN