…mint az én világom

Az Iskola Másként programsorozatot a Gyulafehérvári Caritas Fogyatékkal élőket támogató szolgálatának munkatársai indították a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 5-8 osztályaiban.

Az egy napot felölelő foglalkozás során, az osztályfőnökök javaslatára körüljártuk az én, mások-kapcsolataim és a közösségben elfoglalt helyem témaköröket.

A tavasz jelenléte és a húsvéti ünnepkör közeledte miatt aktuálisnak tűnt keretként a mag szimbólumával dolgozni. Természetesen az osztály igényei szerint rugalmasan kezeltük tervezett programunkat. Egyik osztályban a Foltmanók meséje hangzott el kiegészítésként, mely megmozgatta a gyermekek lelkét, másik osztályban egy kreativitást fejlesztő kézműves foglalkozásra is sor került.

A foglalkozás elején mindenki választott egy magot, legyen az búza, kukorica, tökmag, mák, lencse stb., mely valamilyen szinten kifejezi az ő személyiségét. Ezt követően rárajzolták a lapukra a magot és önmagukat, a magból kikelt növényként.

A második tömb során átbeszéltük a magból kikelt növény fejlődéséhez szükséges és fejlődését gátló környezeti elemeket, feltételeket. Átgondolva mi vagy ki az, ami az ők fejlődésüket segíti vagy gátolja, szimbólumba ágyazva odarajzolták a fontosabb elemeket a növények mellé.

A harmadik körben a közösséget határoztuk meg közösen, majd mindenki leírta azt, hogy milyen közösségekhez tartozik pillanatnyilag. Az osztályközösségre tekintve a gyermekek nagyon sok, szép, érett gondolatot megfogalmaztak arról, hogy szerintük mi építi, és mi rombolja a közösségüket: egymásra figyelés, elfogadás, szeretet, kirándulások, megbocsátás, szabályok, irigység, gúnyolódás, rosszindulat stb.). Az egyik osztályban mindenki egy 24 darabba vágott karton egyik mozaikjára rárajzolhatta a saját lapjáról azt, amit úgy gondol, hogy a közösség szempontjából lényeges tényező. A cél a mozaikdarabok egységes képpé rendezése, mely idő hiányában házi feladatként maradt hátra. A további osztályokban a közösség szempontjából fontos értékeket tartalmazó papír cetliket tűztek az osztály zászlójára.

Mindvégig játékok és különböző kreatív feladatok vezették rá a gyermekeket a témával kapcsolatos következtetésekre. Olyan játékok voltak, melyek az egymásra figyelést, a bizalmat, tiszteletet, az egymás jobb megismerését, a konfliktusok helyes kezelését, a közösség építését célozták meg. Hogy ezt mennyire sikerült egyetlen nap alatt megvalósítani előbb utóbb kiderül.

Eredményes napot zárhattunk, hiszen a kérdésre, hogy mit visznek magukkal mindenki meg tudott fogalmazni valamit, amiért érdemes volt részt vennie a foglalkozáson. Egy olyan napot sikerült szervezni a számukra, amikor magukkal foglalkozhattak, másként figyelhettek egymásra, mint a hétköznapokban, közösségüket építhették vidám hangulatban és nem feszültségben, szorongva töltötték a napot.

(Borota Karola)

„Én a borsót választottam, mert kedvenc színem a zöld, és mert olyan kerek, mint az én világom.”