MOL Románia az élhetőbb otthonért

2013-ban 12.000 euróval támogatta a MOL Románia azokat a rászorulókat, akik betegségük folytán nem tudnak otthonukból kimozdulni, illetve anyagi lehetőségei miatt  képtelenek bizonyos szolgáltatásokhoz hozzájutni. Lakhatási körülményeiken igyekezett javítani, valamint mozgáskompetencia fejlesztő tevékenységet nyújtani a Gyulafehérvári Caritas Otthongondozó Szolgálata.

A beteggondozásban dolgozó ápolóknak nem okozott nehézséget, hogy ilyen sürgős eseteket találjanak, hiszen mindennap találkoznak nagyon nehéz sorban élő emberekkel. Több helyen is szabadidejükből áldozva vágtak neki gyors felújítási munkáknak, szobák szigetelésének, mozgáskorlátozott gyerek számára fürdőszobát készíteni, meszelni, új bútorokat, ágyakat, matracokat szerezni. Igyekezetükben több támogatóra is találtak. Jó érzéssel töltötte el őket, hogy nincsenek egyedül. Több jó szándékú emberrel kerültek kapcsolatba, volt ki favágó szerszámját ajánlotta fel, kétkezi munkáját, építkezési anyagot és így tovább, de bemozdultak önkormányzatok, közbirtokosságok, plébániai csoportok is. Ezek mind jól jöttek a MOL-tól kapott támogatás mellé.

Kinaesthetics tréner kollégáink 32 sürgős esettel találkoztak, amelyeket a MOL-tól kapott támogatási programba tudtak besorolni. Minden esetben személyre szabottan, a meglévő mozgásból kiindulva, újabb mozgáslehetőségeket kutatva haladtak lépésről lépésre előre. A kinaesthetics alapelveinek segítségével próbálták fokozatosan újraépíteni mindennapi önellátási cselekvésekhez kapcsolódó kompetenciákat, hiszen volt ki balesetből vált mozgásképtelenné, volt ki betegség következtében, de minden esetben megtalálták azt a lehetőséget, amiből el tudjanak indulni a gyógyulás útján.

Minden gondozottunknál vannak változások. Azáltal, hogy rávezették őket, hogy hogyan tudnak például felülni az ágyban, és hogyan tudják a sérült végtagjaikat is fokozatosan bevetni a mozgásfolyamatokba, tanúi lehettek annak, ahogyan a betegek napról-napra aktívabbá, egyszer s mint lelkesebbé, bizakodóbbá váltak. Sok helyen a több hónapos kitartó szakmai munka, az odafigyelés, a remény és a gyógyulni akarás meghozta a várt eredményeket, hiszen elmondhatjuk, hogy betegeinknek sikerült részben vagy teljesen visszakapcsolódniuk az aktív családi életükbe.

Álljon itt két megható történet kolléganőink tollából:

G. Juliánna nénivel 11 évvel ezelőtt, lánya betegsége révén kerültünk kapcsolatba. A fiatalasszony daganatos betegségben szenvedett, majd rövid időn belül meghalt, és a nagymamára maradt maradt az egy éves kis unoka. A kislányt azóta ő neveli, közös udvaron egy szobában, omladozó és korhadt padlásdeszkájú konyhával. Szűkös anyagi körülményei, illetve betegsége miatt erején felül próbálja a kislány taníttatását és fejlődéséhez szükséges feltételeket megteremteni. A ház nem a saját tulajdonuk, ezért házfelújításban nem gondolkodhattunk, de abban igen, hogy életkörülményeiken javítsunk. Gondoltunk a  bútorzatra is, ami a kislányt a tanulásban segítené, valamint a mosógépet is ki kellene cserélni.

Semmi sem hozza olyan közel az emberhez az Istent, mint a felebarát – mondta Boldog Vladimir Ghika. Ez a gondolat jutott eszembe annak az élménynek a kapcsán, amit Juliska néni házának a felújításakor éltem át. Amikor én a munkálatokba bekapcsolódtam, a padló már le volt téve és a ház ki volt meszelve. Még nem sejtettem, hogy milyen csoda vár rám. Kissé fáradt voltam a napi munkától. Megkértek, hogy a kolléganőmmel fussunk el függönycsiptetőt vásárolni. Naplemente volt, és én meglepődve néztem az égre. Ilyen panorámát, még életemben nem láttam. Magamban azt kérdeztem: – Jó Isten, mit akarsz Te most ezzel mondani? A kolléganőm erre – mintha gondolataimban olvasott volna – hangosan megjegyezte: Tudod, mikor ilyet látok, mindig az jut eszembe, hogy itt van a jó Isten.

A csodák folytatódtak… Egy újjá varázsolt szoba, sok apró figyelmességgel. Én úgy tartom, ha valaki képes mindezt fejben kigondolni, a legapróbb részletekig, úgy, hogy egy délután alatt mindent elrendezzen, ahol  talál a méret, a forma, a szín…, ez csakis  Istentől kapott talentum tud lenni, amit a kedves kolléganőm nagylelkűen kamatoztat is.

 

Amikor minden kész lett, izgatottan vártuk haza Juliska néni unokáját, aki megérkezve, a meglepetéstől levegő után kapkodott. Nem szeretem a szentimentalizmust, szememből mégis folytak a könnyek. Szégyenkezve, diszkréten letöröltem, de láttam, nem én vagyok az egyedüli, aki a könnyeivel küszködik. Még készítettünk néhány fotót, s csendben, megrendülten elhagytuk a házat. Mindannyian tudtuk: Isten jár közöttünk.

(Jakabos Adél)

A Kinaesthetics mozgáskompetencia fejlesztéses eseteinkből B. Bálint bácsi 82 éves idős bácsi ambicíója trénerünket is nagyon lenyűgözte. Combcsonttörése és a kórházi beavatkozások után Bálint bácsi egy évig feküdt ágyban, részben betegségtudatából kifolyólag, részben a mozgásokkal előállható, együttjáró fájdalmaktól való félelem miatt. Mindez idő alatt, az ágya fölé logó vaskampó segítségével mozdította el felsőtestét, az alapszükségletek  elvégzéséhez. Ebben a helyzetben fogalmazta meg egyetlen óhaját, hogy újra járni tudjon.

A sok karizommunka visszaütő következménye lett a bal felkarjában történt izomszakadás, ezért  egyre nehezebbé vált az ágyban való felülés. A medence-lábak együttese kihasználatlan tömbként létezett a paplan alatt, míg a mellkas-medence egymáshoz viszonyított elmozdulási lehetősége minimális volt.

A tréner célja az volt, hogy a kezdeti, lábak belső tereinek a megnövelését célzó óvatos mozgásoktól tudjunk eljutni a felülésig, majd felállásig, mindvégig hangsúlyozva és aktív szerepet biztosítva a sérült végtagoknak. Lépésenként együtt építettük fel a folyamatot úgy, hogy Bálint bácsi megtapasztalhatta a lábak egymástól és a medencétől való független mozgását, a lábak stabil és instabil síkjainak a megtapasztalását, medence – mellkas tömegeinek a különválogatását, körkörös mozgásmintával alkalmazott felülési módot, a könyök és tenyértámasz használatával, majd a felállást és végül a járást a járókeret adta biztonság segítségével.

Bálint bácsi három hónapos, heti egy alkalommal történő mozgásfejlesztés révén egyedül kel fel az ágyból, sétál, járókeret nélkül, és a kapun kívül helyezett székbe ülve, figyeli naponta az utca életét.

Köszönjük, hogy a támogatás révén részesei lehettünk e nehéz sorsok alakításának.