„Nem kerül semmibe”

Csíkszeredában immár egy éve működik nappali foglalkoztató központ időseknek. Az idén is megszerveztük a farsangi bált azoknak, akik heti rendszerességgel járnak a foglalkoztatónkba.

A sok kellemes és élménygazdag együtt töltött idő alatt rájöttünk, hogy mókából, kacagásból sosem elég. Megerősödött bennünk az érzés, hogy jó valahová tartozni. Végre az időseknek alkalmuk nyílt a többi csoportoba járó személyek megismerésére.

A farsangi bál egy osztályfőnöki órához hasonlóan névsorolvasással kezdődött. Ezt egy rövid interaktív beszélgetés követte. Több résztvevő szorgalmának köszönhetően a finomságok sem hiányoztak az asztalról: volt képviselőfánk, farsangi fánk stb. Az eszem-iszom után az álarcoké volt a főszerep, akadt nálunk pipás hóember, piros doktor a köbön és pionír is, aki verhetetlen hasonmása volt a 1949-1989 évek közötti pioníroknak, elszántan énekelte az Egy a jelszónk a béke, vagy Bátran előre elvtársak című dalokat. Volt köztünk dörmögő nagy medve is, aki az időjárásra volt kíváncsi, amikor kijött a barlangból, de a nagy csíki hidegtől úgy megijedt, hogy elfelejtette a barlanghoz visszavezető utat, így nálunk melegedett. Mindenképp említésre méltó az a keleti hastáncos nő, aki korát meghazudtolva olyan hastánccal szórakoztatta a résztvevőket, hogy ember legyen a talpán, aki egy ilyen produkciónak ellen tud állni. A produkció a kinaesthetics alapján elsajátított mozgásfejlesztésre alapult, a tömegek külön mozgatásán volt a hangsúly, és a többiek is felismervén a mozgás művészetét bekapcsolódtak a hastáncos táncába! Lolek és Bolek, a két eszement bohóc mindvégig azon szorgoskodtak, hogy megnevettessék a közönséget.

A jókedvből akadt bőven, mindenki jó hangulatnak örvendhetett, és elfelejthette, ha még pár órára is a derékfájást, az otthoni gondokat, hogy kevés a nyugdíj, nagy a hideg és így tovább. Szólt a zene, a résztvevők táncra perdültek, aztán egy pár játékkal próbáltuk kamatoztatni a már meglévő jó hangulatot.
A játéksorozat után megragadtuk az alkalmat és közöltük a résztvevőkkel, hogy a mai napnak még más mondanivalója is van, ugyanis fennállásunknak első évfordulóját is ünnepeljük. A meglepetéstorta után következett a tombolák kihúzása. Mindenki nagy izgalommal remélte, hogy a szerencse kereke ezúttal nála fog megállni.
Sikeres ünnepélyt zárhattunk le, a visszajelzések alapján merjük állítani, hogy mindenki jól érezte magát. Erzsike néni szavait idézvén: Az idő telik, ekkora élettapasztalattal a hátunk mögött rájöttem, hogy az időt nem időintervallumban kell mérnünk, hanem minőségben. A lényeg, hogy azt, amit megélsz, jól éld meg.

Ez a farsangi összejövetel megerősített abban, hogy a következőkben is szervezzünk hasonló rendezvényeket az időseknek, hiszen szükségük van társas kapcsolatokra, szeretetre, eggyüttérzésre és nekünk ez nem kerül semmibe. Egy meghallgató fül, egy kinyújtott kéz és egy vigasztaló szó sokszor bearanyozhatja szürke hétköznapjainkat és ez tényleg NEM KERÜL SEMMIBE!

(Szőke Henriette)