Október elsején az időseket ünnepeltük
Több éve már, hogy a Gyulafehérvári Caritas megünnepli az időseket az év egy napján. A napirenden zajló idősprogramok között október elseje az a nap, amikor különösen odafigyelünk rájuk
Az Idősek Világnapját az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján először 1991-ben rendezték meg, 1999-ben pedig hasonló elnevezésű éves rendezvénysorozatot tartottak. A cél az, hogy középpontba helyezzék a méltóságteljes öregkort, valamint az idősöket visszaintegrálják a gazdaságba. A demográfiai adatok szerint jelenleg a Földön körülbelül hatszázmillióra tehető az idősek száma, az elkövetkező húsz évben pedig számuk megkétszereződik. Romániában az ország 21,6 millió lakosából 10,5 millió felnőtt, 5 millió gyermek és fiatal, 6 millió idős, ötven év múlva pedig ez a helyzet teljesen átalakulhat: a lakosság fele nyugdíjasokból áll majd, kevés lesz a gyermek és felnőtt (Országos Lakossági és Fejlesztési Bizottság: Románia lakosságának Zöld Könyve, 2007).
Ebből az alkalomból a Gyulafehérvári Caritas más szervezetekkel, helyi egyházakkal, polgármesteri hivatalokkal és sok lelkes támogatóval együttműködve idén is érdekes programokat készített az idősek számára. Színes beszámolók érkeztek a helyi rendezvényekről, ezekből tallózunk:
Marosvásárhelyen Oláh Dénes főesperes köszöntötte a Deus Providebit Házban ünnepségére jövő több mint 100 idős személyt , majd a Bolyai Farkas Líceum XII. osztályos diákjai lepték meg zenés-verses összeállítással és egy-egy szál virággal őket. Az öregedésről és annak problémáiról Kristóf Mária pszichológus tartott előadást ezután pedig Puskás Győző előadóművész és meghívottaink színvonalas előadása szórakoztatta az időseket. A szünetben vérnyomást mértek a Caritas-munkatársak, teával és süteményekkel kínálgatták a résztvevőket majd a végén bőséges terített asztalhoz hívták őket.

„Ennél szebbet el sem tudtam volna képzelni. Csodálatos volt, ahogyan figyeltek ránk” – áradozott egy néni Szovátán az Erdélyi Tündérkert Alapítvánnyal közösen szervezett rendezvényen. Kodály Zoltán-akkordoktól volt hangos a szovátai Teleki Oktatási Központ zsúfolásig telt Bíró István-terme, a magyarországi Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Zoltán Női Kara és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar hozott vidámságot és jókedvet, örömteli pillanatokat a zene nyelvén a Szovátai Szépkorúak Szeretet-csoportja és a Nyárádremetei Szépkorúak Kitartás-csoportja tagjai számára. Ezt megelőzően megható és szívhez szóló köszöntő beszédeket hallhattunk Nagy László családsegítős szociális munkás, Samu Imola főasszisztensnő, valamint Szolláth Hunor helytörténész, könyvtáros, a Sóvidék kulturális folyóirat főszerkesztője szájából. A végén pedig a Caritas-munkatársak és önkéntesek lelkes közreműködésével – egyeseknek meglepetésszerű – szeretetvendégség következett.
Gyergyószentmiklóson a korábban születettek számára az ünnepség a Szent Miklós templomban bemutatott szentmisével kezdődött, majd a Korona nagy termében fogadta és köszöntötte Mezei János polgármester és Portik Hegyi Kelemen főesperes őket. A színes műsor a Fogarassy Mihály általános iskola székely népviseletben öltözött II. osztályos tanulóinak néptáncával kezdődött, amit a Step Dance sportklub kisgyerekeinek előadása követett. A Caritas családsegítős munkatársa vetítettképes-zenés előadásában az időskor és a közösséghez való tartozás szépségeire hívta fel a figyelmet. A 77 éves Köllő Vilma néni, a csomafalvi idősek klubjának tagja saját versével köszöntötte a jelenlévő 200 kortársát. A rendezvény igazi meglepetése egy fiatal hölgy által előadott hastánc volt, amit a nyugdíjasok nagy érdeklődéssel fogadtak és többször is megtapsoltak, ezt pedig a Fábián Ferenc amatőr színtársulat humorelőadása követte. Inne sem hiányzott a szetetetlakoma, a virág és az ajándékcsokoládé. Hogy sikerült-e megörvendeztetni időseinket? Ezt talán egy 70-es éveiben járó hölgy szavai mondhatnák el a legjobban: „Hát én olyan boldog vagyok, hogy szállok el!”.

Gyergyócsomafalván október 5-én szentmisével kezdődött a rendezvény, majd délután folytatódott a művelődési házban ahol Márton László-Szilárd polgármester és Magyari Vencel, a Szt. Erzsébet Öregotthon igazgatója köszöntötte az időseket. Üzenetük, hogy nemcsak a mai nap kell figyelnünk időseinkre, hanem az év minden napján, megköszönve, hogy vannak nekünk és tudást, értéket adnak mindennapjainknak. A gyergyószentmiklósi Step Dance kicsinyei táncokkal, Köllő Vilma néni erre az ünnepre írt versével, a Köllő Miklós általános iskola diákjai egy szép szeretettörténettel, a Szent Ferenc Alapítvány napköziotthonának gyerekei zenés-verses összeállítással, a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc színjátszótársulat humoros színdarabokkal ajándékozta meg és szórakoztatta a jelenlévő 110 idős személyt. Kétszeres ünnep volt ez a nap, mivel az Idős klub 5 éves évfordulóját is ünnepelték, oklevelek átadásával jutalmazták azokat a személyeket akik hozzájárultak, hogy elinduljon és működjön a klub. Az ünnepség a klub tagjainak közös éneklésével, szeretetvendégséggel zárult és mindenki feltöltődve egy-egy szál virággal, csokoládéval térhetett haza otthonába.
Gyimesfelsőlokon október 4-én ünnepeltek az Árpádházi Szent Erzsébet Líceum hittantermében, ahol rendszeresen az idősklub működik. A jelenlévőket Timár Zsombor László, polgármester, Berszán Lajos atya és Rétyi Julianna családsegítős kolleganő köszöntötte. Az öregkor beláthatatlanul sokféle előnyt, de ugyanakkor sokféle feladatot, kihívást, felelősséget jelent a fiatalok számára is. A napot a diákok népviseletbe öltözött csoportja tette emlékezetessé, énekeltek, szavaltak, könnyeket csaltak elő az idősek szeméből, akik később egy-egy szál virágot kaptak és agapén vettek részt. Az ünnepség a líceum kápolnában bemutatott szentmisével zárult, ahol az iskola diákjai és az idősek együtt vettek részt és adtak hálát a felejthetetlen élményért.

Hasonló keretek között emlékeztek, illetve emlékeznek meg az idősekről még a Maros megyei Erdőszentgyörgyön, Marosszentgyörgyön, Gyulakután, Székelyvéckén, a Hargita megyei Máréfalván, Gyergyóremetén, a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban, Csíkszentkirályon, illetve a Kovászna megyei Berecken.
(Szabó Attila, Bartalis Kinga, V. Moni Gabriella, Rétyi Julianna beszámolóiból összeállította Molnár József)