Önként, roma gyerekekkel Marosszentgyörgyön

A gyerekekkel való munkánk során nagy segítség az önkéntesek jelenléte és aktivitása is. Önzetlen segítségük a tanulásban és feltétel nélküli szeretetük nagy mértékben segíti munkatársainkat, és legfőképpen a gyerekeknek nagy öröm, hogy foglalkoznak velük.

 …azért vállaltam az önkéntességet, hogy új emberekkel találkozzak, ugyanakkor szerettem volna hasznosnak érezni magam, valami olyan munkát akartam vállalni, amivel én is hozzájárulhatok, hogy kicsit is szebb legyen a világ, a mi kis romániai társadalmunk.

Markaly Imola a marosvásárhelyi kirendeltségű Babeș-Bolyai Egyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar hallgatója. Már két éve segíti önkéntes tevékenységével a marosszentgyörgyi roma gyerekekkel való foglalkozásokat.

– Milyen tapasztalataid vannak a roma gyerekekkel?
– Eddig minden alkalommal, amikor velük voltam, az egy pozitív élmény volt! A legjobb, amikor készültünk Karácsonyra és díszeket, mézeskalácsot díszítettünk az idősekkel együtt. Melengető érzés volt látni, hogy minden gyerek készíteni akar valamit és haza akarja vinni a szüleinek, a testvérének. Nagyon tetszett, ahogy a nagyobb gyerekek segítettek a kisebbeknek. Itt voltak a csejdi roma gyerekek is és ebben a nagy közösségben megszületett a szívünkben az összetartozás, a szeretet, közben néztük a magunk mögött hagyott év képeit. Jó volt érezni, hogy én is részese vagyok ezeknek a képkockáknak. Nagyszerű élmény volt!

– Milyen fejlődést láttál a gyerekeknél?
– Egyes gyerekek nagyon nagy hátránnyal indultak, először találkoztam azokkal a nehézségekkel, hogy mindenki nem egyszerűen tanul meg írni, olvasni, számolni, hanem sok- sok és még több munka révén. Azt tapasztaltam, hogy mivel igyekszünk mindenkivel egyénileg dolgozni, ezért az is, aki nagy hátrányokkal indult többnyire behozta elmaradását. Lassabban tanul, de most már tudja melyik milyen betű, jobban számol stb. természetesen saját magához mérten. A nagyon sok házi feladat ellenére a gyerekek kitartóak és iskola után mindig örömmel jönnek, annak ellenére, hogy tudják tanulásról van szó.

– Miért választottad a roma gyerekekkel való foglalkozást?
– Mivel pedagógusi pályára készülök, úgy gondoltam nem szabad elzárkóznom a témától. Fontos, hogy lássam mivel küzdenek ezek a gyerekek, milyen formában jöhet létre az integrálás egy osztályban. S mivel ez egy teljesen más kultúra nagyon kíváncsi voltam, hogyan működik. 

Muresan Vilmos is gyakran része a délutáni foglakozásoknak, segít a gyerekeknek a tanulásban, a házi feladatok elvégzésében.

– Csak jó tapasztalataim vannak velük, mintha fogékonyabbak a nevelésre, mint mások, de lehet ez csak a koruk miatt. Egyik nap megesett, hogy egyik közülük leverte a segíteni akarásában a parizelt, amit ebédjükre szántunk, s azzal, hogy megmondtuk, hogy most nincs, mert leverte és koszos lett, nemcsak megszidták a többiek, hogy leverte, de ettől arrafelé még jobban értékelték amikor volt és nemcsak úgy nézték, hogy természetes, hogy van.

– Milyen fejlődést láttál a gyerekeknél?
– Fegyelmezettebbek lettek  a hónap végére, de ugyanakkor hamar is tanultak, talán a tudáshiányból adódóan ment könnyebben nekik.

– Miért választottad a roma gyerekekkel való foglalkozást?
– Mivel részben egy új kihívás,hogy mások által megbélyegzettekkel dolgozni, de szeretek is gyerekekkel foglalkozni, ugyanakkor nem kell senkit külseje vagy lakóhelye miatt elítélni. 

Szász Bálint:  Azért vállaltam az önkénteskedést, mert szeretek másoknak segíteni, fontosnak érzem, hogy a munkám által mások javát szolgáljam.

– Milyen tapasztalataid vannak a roma gyerekekkel?
– Nagyon ügyesek a gyerekek, szeretnek új dolgokat csinálni, e mellett sok törődést igényelnek.

– Milyen pozitív emléked, élményed van a gyerekekkel?
– Egyszer amikor a felső iskolában voltam Orsival és még egy munkatársával, a gyerekekkel foglalkoztunk, ahol 3 gyerek volt jelen és leültünk velük játszani. Annyira jó volt látni a boldogságukat, hogy játszhatnak és van aki foglalkozik velük. Egy másik kellemes emlékem, amikor a közösségi teremben foglalkoztunk a gyerekekkel, az iskola másként tevékenységeken belül külön délután volt szervezve nekik, ahol rajzfilmet is nézhettek. Körülbelül 10 gyerek volt jelen, akik nagyon ügyesek voltak minden feladattal könnyedén megbirkóztak és jól érezték magukat. Látszott rajtuk, hogy értelmes okos gyerekek, csak több odafigyelésre, törődésre van szükségük.

– Milyen fejlődést láttál a gyerekeknél?
– Folyamatosan fejlődnek  a gyerekek, észrevehető az iskola utáni tevékenységeken, hogy egyre ügyesebbek.

(Lőrincz Beáta)