Otthoni gondozói hálózat Hargita megyében
Sajtótájékoztató keretében ismertették a Gyulafehérvári Caritas és Hargita Megye Tanácsának képviselői az idei eredményeket és a jövőbeli terveket
December 15-én zárult a Gyulafehérvári Caritas és Hargita Megye Tanácsának közös éves programja, amelynek célja egészségügyi ápolás és szociális gondozás biztosítása az ágyhoz, házhoz kötött idős, beteg emberek számára Hargita megyében. Az otthoni beteggondozás, amely szak- és alapápolási, valamint szociális jellegű szolgáltatásokat foglal magába, az egyik leghumánusabb, leghatékonyabb és egyben a legköltségkímélőbb ápolási rendszer. Hargita Megye Tanácsa 2001-től támogatja a Gyulafehérvári Caritas-szervezetnek azt a kezdeményezését, hogy otthoni beteggondozói szolgálatot építsen ki Hargita megyében, hogy az idős, beteg emberek megfelelő egészségügyi és szociális ellátásban részesüljenek saját otthonukban. Egy európai uniós pályázatnak köszönhetően, a Gyulafehérvári Caritas, Hargita Megye Tanácsa és a helyi önkormányzatok összefogásával 2003 végére sikerült teljes egészében kiépíteni az otthoni gondozói hálózatot Hargita megyében, amely az első, teljes megyét lefedő hálózat Romániában. Az otthoni gondozói program, amely követendő példája a közszféra és a civil szféra összefogásának, a Hargita megyei egészségügyi intézmények, az orvosi kamara megyei szervezetének, a családi orvosok regionális szövetségének, valamint több, hasonló profilú civil szervezet támogatását is élvezi. 2003-tól folyamatosan minden évben egyezmény születik Hargita Megye Tanácsa, a Gyulafehérvári Caritas, valamint a helyi önkormányzatok között a megyei otthoni gondozói program támogatásáról.
A két intézmény vezetősége a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott sajtótájékoztató keretében ismertette az otthoni gondozói program eredményeit és terveit. Tamás József püspök beszédében a Máté evangéliumából kiragadott idézet alapján – „Beteg voltam, s meglátogattatok” – azt fejtette ki, hogy az egyház elsősorban a Caritas-szervezeten keresztül valósítja meg a betegek intézményes gondozását. Ez szerencsés módon valósult meg a Hargita megyei otthoni gondozói szolgálat kiépítésével. Tamás püspök ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a jelenlegi gazdasági válságban nem a szociális projektek fogják megszenvedni a pénzvisszafogásokat.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke röviden összefoglalta a Hargita megyei program létrejöttének körülményeit. A lentről építkező kezdeményezéshez csatlakoztak a helyi önkormányzatok, illetve Hargita Megye Tanácsa. A tanácselnök örömének adott hangot, hogy időközben az önkormányzatok is felismerték az otthoni gondozás fontosságát. A Hargita megyei modell iránt az ország több megyéjének vezetősége is érdeklődik. Borboly Csaba ugyanakkor kiemelte, hogy a megye központi forrásainak a várható csökkenése ellenére is az otthoni gondozói programra továbbra is biztosítani fogják a szükséges pénzkeretet.
Dr. Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója az otthoni gondozás európai kontextusáról beszélt. Bár az EU a szociálpolitikai kérdéseket az egyes kormányokra bízza, ajánlásai és direktívái alapján igyekszik egy egységes szociálpolitikai álláspont kialakítására. A Hargita megyei program több közép-kelet-európai ország Caritas-szervezete számára nyújtott követhető modelleket. Állandó kihívást jelent számunkra, hogy mennyire tudjuk visszaadni az embereknek a méltóságukat, akik egészségi állapotuk miatt már nincsenek abban a helyzetben, hogy kikövetelhessék ezt saját maguknak.
Végezetül Péter György, az otthoni gondozói program vezetője az idei év eredményeit mutatta be, illetve a rövid- és középtávú tervekről beszélt. Hargita megyében mintegy 140 Caritas-alkalmazott tevékenykedik a programban, akik havonta több mint 4500 személyt gondoznak. A tervek között szerepel egy új minőségbiztosítási rendszer bevezetése a kinesztetika alkalmazása révén. A kinesztetika a mozgás tudatosítását jelenti, lényege, hogy az ápolt erőfeszítés, nehézségek nélkül tudjon mozogni. Hangsúlyt helyeznek ugyanakkor a gondozottak hozzátartozóinak a képzésére, mivel ők azok, akikre a legtöbb felelősség hárul a beteg, idős családtag gondozásában. A középtávú tervek között szerepel egy segélyhívó rendszer kiépítése, illetve a palliatív ápolási (hospice) rendszer kiépítése, a gyógyíthatatlan betegek utolsó életszakaszának az emberséges és szakszerű kísérését, elviselhetővé tételét, valamint az elhalálozás után az elhalálozott hozzátartozói gyászának feldolgozását célozza meg. (Knecht Tamás)