Falugondnoki szolgálat
A szolgálat célja a hátrányos helyzetű, szolgáltatások hiányában lévő kistelepülések esélyegyenlőségének növelése, az ott élők életfeltételeinek javítása, a köz- valamint szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, a települések szolgáltatási funkcióinak bővítése, közösségfejlesztés, a jobb életminőség elérése. Célcsoport: ezeken a kistelepüléseken, településrészeken élő, elsősorban idősek, sérültek, szociális szempontból hátrányos helyzetben élő, valamint az alapvető szociális szolgáltatásokhoz és közinformációkhoz nem jutó személyek, családok.
Szolgáltatásaink:
- egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, gyógyszerek kiváltása;
- szociális alapellátás;
- tanácsadás a bürokratikus ügyek intézésében;
- közösségi és szociális információk eljuttatása a település lakóihoz;
- tömegközlekedési járatok elérése;
- háztartási gépek javíttatása, szállítása;
- közösségfejlesztő tevékenységek;
- egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése (szociális, kulturális, stb.).
Az első Caritas által működtetett falugondnoki szolgálat 2004-ben indult Hargita megyében, jelenleg hét kistelepülésen öt falugondnok tevékenykedik:
- Gyimesközéplokhoz tartozó Háromkúton Nagy Erzsébet (tel.: 0735-735.127);
- Gyergyószárhegyhez tartozó Güdücön Szász Hajnal (tel.: 0735-735.128);
- Farkaslakához tartozó Székelypálfalván Kerestély Edit (tel.: 0735-211.260);
- Gyergyóremetén Nagy Róbert (tel.: 0730-014.961);
- Gyergyótölgyeshez tartozó Récefalván, Péntekpatakán és Hágótőn Péter Mária (tel.: 0736-220.078).
Falugondnoki szolgálat székhelye: Gyergyóalfalu 1248., tel.: 0266-364.868.
A falugondnoki szolgálatról
Nem tudom fölmérni, hogy két év alatt mit lehet elérni, tíz év alatt mit lehet elérni, de azt biztosan merem állítani, hogy más lett az élet minősége azokban az elhagyott, intézményhiányos falvakban, ahol a falugondnok rendszer jól működik. (Kemény Bertalan 1928-2007, a falugondnoki hálózat ötlegazdája)
A falugondnoki szolgálat gondolata az 1980-as évek elején merült fel magyarországi településfejlesztési szakemberek körében, akik nem akarták tétlenül nézni az aprófalvak elsorvadását. A falugondnoki szolgálat olyan sikeres, magyar kezdeményezés, amelyre az Európai Unió is felfigyelt.
Romániában ez a fajta szolgáltatás a szociális ellátás és gondozás területéhez tartozik. 2004-ben a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztő programja a Mocsáry Lajos Alapítványnál kiírt pályázaton két kis autóbuszt nyert, amelyből az egyiket a Gyimesközéplokhoz tartozó Háromkúton használták, a másikat pedig Alfaluhoz tartozó Borzont használatában állt. 2004 után más településeken is indult falugondnokság: a Gyergyószárhegyhez tartozó Güdücön, a Farkaslakához tartozó Pálfalván 2008 óta működik a szolgálat, Gyergyóremetén, a Gyergyótölgyeshez tartozó Recefalván, Péntekpatakán és Hágótőn pedig 2011-től. A Korondhoz tartozó Fenyőkúton és Pálpatakán 2008 és 2014 között működött a falugondnokság.
Erdély területén ma már 27 falugondnoki szolgálat működik, ebből öt falugondnok a Gyulafehérvári Caritas alkalmazottja, ők látják el a szolgálathoz tartozó teendőket. 2015-től a falugondnoki szolgálat a Gyulafehérvári Caritas Szociomedikális Ágazatához tartozik, 2009-től akkreditált szociális szolgáltatás.
Ki is valójában a falugondnok?
A falugondnok munkáját több kifejezés jellemezi: szociális segítő, településüzemeltető, lakossági szolgáltató, intézményellátó (beszerző, szolgáltató), közösségszervező, településfejlesztő, helyi gazdaságszervező, kultúraterjesztő, közvetítő, népművelő, információszóró, kapcsolatszervező.
A falugondnok több településen is kihordja a szociális ebédeket azoknak, akik nem tudják magukat ellátni. Kiváltja a recepteket a távol eső, nehezen megközelíthető gyógyszertárakban. Ház körüli munkákat lát el, javításokat végez (pl. megigazítja vihar után a háztetőn a cserepet, megjavítja a búvárszivattyút a kútban). Mindemellett más, nem feltétlenül szociális jellegű feladatokat is végez, például tanácsot ad a hivatalos ügyek intézésében.
Kemény Bertalan szerint a polgármester a falu esze, a falugondnok a falu szíve kell, hogy legyen. Mivel nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma falu sem, hiszen a falu az ott élő emberek közössége. Minél jobb az ott élő emberek egymással való együttműködése, egymásra figyelése, annál inkább működik az, amit a falu közösségének lehet mondani. Ez a falugondnok érdeke is, mert egyetlen ember sem tud mindent megtenni. A jó falugondnok azon dolgozik, hogy minél hamarabb felesleges legyen.
A tevékenység a helyi önkormányzatok és Hargita Megye Tanácsának hozzájárulásai révén valósul meg.
