Szebbé tenni az elmúlást

Különleges szándékra tartják a csütörtök esti szentmisét Gyergyóalfaluban: november 7-én 18 órától azon elhunytakért imádkoznak, akiket a Gyulafehérvári Caritas otthoni beteggondozói ápoltak egykor.

Nagy számokról beszélünk, hiszen 1997-től létezik a caritaszos otthoni beteggondozás, de ha csak az elmúlt tíz év adatait követjük, a főegyházmegyében 37 492 ellátott volt, közülük 11 577-en hunytak el úgy, hogy a gondozók utolsó percig mellettük voltak. Ha Gyergyóalfalura és a hozzá tartozó Borzontra korlátozzuk a számokat, ahol 18 éve van otthoni beteggondozás, akkor is közel háromszáz egykori gondozott lelki üdvéért ajánlják fel a szentmisét.

Több mint tíz éves kezdeményezése ez a szeretetszolgálatnak, az alfalviak csíki mintára hozták létre, és esztendőről esztendőre halottak napja után megszervezik. Ilyenkor mécsessel érkeznek a Caritas munkatársai, osztanak a misén résztvevőknek, és kerül gyertyafény az oltár köré is, mely őszi színekkel díszített. Megszépül itt az elmúlás.

Ahány lángocska annyi lélek, akikre legalább évente egyszer közösen emlékeznek. Csak ebben a gyergyószéki községben tízen vannak, akik Caritas-alkalmazottak, és ilyenkor a környékről is jönnek munkatársak, talán azért a szomorú szépségért, aminek élményét András Ildikó, az otthoni beteggondozók ápolási vezetője így idézi fel: „Ott vagyunk, mi, caritaszosok az első sorokban, óriási a csend, mi is gyászolók vagyunk. Látjuk, ahogyan sorban jönnek elő áldozni azok gyermekei, unokái, akiket egykor mi ápoltunk. Olyan, mintha újra látnánk bennük az elhunytakat, akikhez szeretettel jártunk. Amikor véget ér a mise, nem mozdulnak az emberek, megvárják, amíg mi elindulunk az ajtó felé, hogy még egyszer megfogják a kezünket, megköszönjék, amit hozzátartozójukért és értük tettünk. Ünnep ez nekünk, elismerés és elengedés, ilyenkor szépül az elmúlás.”