Szentmise az elhunyt gondozottakért

Az előző évekhez hasonlóan, a Gyulafehérvári Caritas idén is szentmiséket szervezett a halottaiért, azokért az elhunytakért, akik a gondozásukban voltak, akik szenvedésének enyhítésében részt vállaltak. November 15-én Gyergyóalfaluban, míg 23-án Csíkszeredában a harangok emlékezni hívták össze a munkatársakat és a hozzátartozókat.

A szertartásokon a résztvevők gyertyát gyújtottak, a jelenlevőket meghatottság és tisztelet járta át. A lángokban, melyek az élet múlandóságát és az örök világosságot jelképezik, a lelkek találkozhatnak az emlékek és a hit ereje által.

Az emlékezés és a gyász szomorú hangulata ellenére a szentmise vigasztalást nyújtott az elhunytak hozzátartozóinak, és erőt ad a jelenlegi munkatársak áldásos munkájuk folytatásához.

Csíkszeredában Ft. Tamás József segédpüspök celebrálta a szentmisét, amelyet a Caritas otthongondozó szolgálatának és a Nappali foglalkoztató központ elhunyt időseinek és azok hozzátartozóinak szentelt. Prédikációjában arra buzdította a híveket, hogy imádkozzanak az elhunytakért. Hisz az azokra való emlékezésen kívül, akik már nincsenek köztünk, csak az értük való imádkozás maradt, ami soha nem eredménytelen vagy hiábavaló, akkor sem, ha a lelkek már üdvösséget nyertek.

Az otthoni beteggondozó szolgálat 2001-től van jelen Gyergyóalfaluban. A szentmisén az elmúlt tizenöt évben, a közel 300 elhunyt gondozott személy üdvösségéért imádkoztak. Emlékeinkben örökké élni fognak.

„ Gyertya vagyok az éjszakában,
fényért harcoló gyönge bajnok. –
Neheztelsz-e rám, én Uram,
hogy jobbra hajlok, balra hajlok?
Úgy szeretnék kedvedre égni
reszkető, boldog éji útban! –
Ha gyöngeségem fáj Neked,
sóhajts nagyot, – s én kialudtam.” (Dzsida Jenő)

(Összeállította: Bedő Krisztina)