Szolgáltatásfejlesztés facilitálással

Május 20-21. között került megszervezésre képzéssorozatunk első alkalma Marosvásárhelyen Szolgáltatásfejlesztés facilitálással címmel.

Ez a képzés a régiókban szolgáltató kollégáknak volt meghirdetve, azzal a céllal, hogy – különböző participatív módszereket használva – hatékonyabbá tudják tenni a munkájukat. Erre a képzésre én is jelentkeztem, remélve, hogy mint kezdő munkatárs ennél a szervezetnél jobban meg tudom érteni, hogy mit is jelent a facilitálás, és hogyan tudnám az időscsoportokban is alkalmazni azt?

Jelentkeztek udvarhelyi, szentgyörgyi és marosvásárhelyi kollégák is, gyerekekkel foglalkozó nappali központokból, korai fejlesztéssel foglalkozó területről is. A képzés két napig tartott és tematikusan volt felépítve. Az első nap ismerkedős játékai alatt hamar feloldódott a kezdeti feszültség. Az érzékenyítő játékok alatt beleképzelhettük, beleélhettük magunkat különböző szerepekbe. Személy szerint nekem az tetszett a legjobban, mikor mindannyian kaptunk egy fehér lapot, és ugyanazokat az instrukciókat követve különbözően kivágott mintát alkottunk. Mindannyian másképp csináljuk ugyanazt, jól. És ez megnyugtató.

Ugyanakkor Isú segített rálátni arra, hogy mindnyájan értékesek vagyunk, különbözőek vagyunk, egyediek vagyunk, és ettől sokszínű és értékes a munkánk. Szükségünk van a megerősítésre, a bátorításra, az igazi jelenlétre a kapcsolatokban.

A nap további részében Kovács István vont be minket tárlatvezetés formájában a cigányság történetébe a középkori vándorlásuktól napjainkig.

Hubbes Kinga betekintést engedett zabolai munkásságukba, nehézségeikbe, sikereikbe, módszereikbe. Úgy gondolom, itt több kolléga is meríthetett erőt abból, hogy van még központ, hely, ahol ugyanazokkal a nehézségekkel küzdenek, és ez az alkalom tapasztalatcsere szempontjából is kiváló volt. Hogy a siker apró, és sokszor nem is látszik, de az ír magja valahol, valamikor kicsirázik….

A képzés végére mindannyiunkban kialakult egy kép arról, hogy milyen is kellene legyen egy jó facilitátor.

Egy facilitátor jelen van a pillanatban, a helyzetben, amikor kell, és segíti a folyamatot, bizalmi légkört teremt, igyekszik úgy megnyilvánulni, hogy elkerülje a záró attitűdöket, kompromisszumot köt, szolidáris, partner és együttműködő. Igyekszik, hogy meghallja a közösség szükségleteit, és segíti azt a folyamatot, ahol ezekből a szükségletekből igények születhetnek.

A képzés végén útmutatót kaptunk Récsei Máriától, hogy mire fókuszáljunk a terepmunka során, mikor ezeket a participatív módszereket használjuk: jelen lenni, bizalmi kapcsolatot kiépíteni, meghallani a közösség aktuális témáit, szükségleteiket, és terepnaplót vezetni erről. Ezt követi pedig egy 6 hónapos coaching időszak, amikor a kijelölt coach-al kéthetente konzultálhatunk a kérdéseinkről, kétségeinkről, segít a megoldáskeresésben, az elakadásainkban, segít megtartani a participatív szemléletet, hogy ezáltal is hatékonyabban tudjuk elvégezni a munkánkat.

A képzés végén a visszajelzések pozitívak voltak, azt gondolom, mindenki azt vett le magának a felkínált svédasztalról, amire szüksége volt, és jelezték, hogy mennyire fontos volt számukra ez a képzés.