Tavaszi képzéssorozat gazdáknak
Egész hetes képzésben lehetett része annak a gazdának, aki a Caritas Vidékfejlesztés hívására Gyergyószentmiklósra érkezett. Február 21-től tematikus napok következtek, így gyarapíthatták tudásukat a szarvasmarha-körömpucolás, fejőgép-higiénia, fejőrendszerek, állattenyésztés, törzskönyvezés, nemesítés, székelyföldi biogazdálkodás témakörben.
A gazdák tavaszi képzésére a Varga Katalin utcai tangazdaságban, illetve a Csiky-kerti tanulmányházban került sor, a Svájcból érkezett sajtkészítő mester és körömpucolás szakértőjének, valamint a Romániai Pirostarka Szarvasmarhatartó Egyesület küldötteinek társaságában. Az együttlét alkalmat adott arra is, hogy gazdaságokat látogassanak meg, így például Varság sem maradt ki az úti célok közül.
Amint a Caritas Vidékfejlesztés vezetője, Kastal László elmondta, a gazdák találkoztatása volt a legfőbb cél. Arra kívánt lehetőséget teremteni a Vidékfejlesztés, hogy a gazda megismerhessen korszerű eljárásokat, és ezen ismeretek által minőségibb gazdálkodást folytasson, hogy sor kerülhessen tapasztalatcserére, illetve hogy válasz érkezzen a fajtanemesítés, törzskönyvezés ezernyi kérdésére.
A Romániai Pirostarka Szarvasmarhatartó Egyesület technikai igazgatója, Marcusa Anamaria és tenyésztésért felelős munkatársa, Takács Zoltán hetven gazdának mutatta be a fajtanemesítés lehetőségeit, beszélve a bürokratikus visszásságokról, tanácsot adva azoknak, akik információ hiányában elakadtak a haladásban. Kérdésünkre Takács Zoltán állattenyésztő mérnök elmondta: minőségi és nem a mennyiségi állatállomány hozhatja a nagyobb hasznot. Erdélyt nem lehet összehasonlítani Svájccal, ahol 120 éve folyamatos az állománynemesítés, de az elmondható, hogy országos szinten Hargita megye az élen áll a minőségi állatállomány terén. Sokszorosan felhívta a figyelmet, fontos, hogy tenyészbika genetikai anyagát használják az állománygyarapításhoz.
A termékértékesítés témakörben kifejtette: sajnos, még nem tart ott a piac, hogy a tejnek ne csak a mennyiségét, hanem a minőségét, a fehérje és zsírtartalmát is értékelje, e szerint differenciálva az árat, illetve kevés gazda tart ott, hogy a tejet ne nyersanyagként, hanem termékként értékesítse. Ezzel szemben úgy látja a szakember, hogy ha egy településen megjelenik egy termelő, mások is kedvet kapnak a tejfeldolgozáshoz. Üzenetként Takács Zoltán azt hangsúlyozta, hogy csak jó állatot érdemes tartani, a kevesebb és jó állomány után kevesebb a munka, de jobb a minőség, így nagyobb a haszon.
A székelyföldi biogazdálkodásról szóló napon már mindenki számára világos volt: ez a képzéssorozatnak nem a vége, az érdeklődők újra találkozhatnak március 2-án, amikor a silócirok termesztéséről és az erdélyi tapasztalatokról tudhatnak meg többet.
Balázs Katalin