Tóparti parti
Kémenes István vagyok, aki feleségemmel együtt 1996. december 17-én költöztünk be a Szent Erzsébet Idősek Otthonába. Egyik legrégebbi bentlakóként szeretném megosztani az olvasókkal a Gyergyóremetére szervezett kirándulásunk élményeit. Mielőtt bármit is írnék, köszönjük elsősorban Scheubeck Szeréna lelkigondozónak, a parti ötletgazdájának és Nagy György Dénesnek a szervezést és a befektetett munkájukat, valamint az otthon vezetőségének és személyzetének, továbbá Portik Hegyi Kelemen főesperes-plébánosnak, hogy az el- és visszaszállításban segítséget nyújtott.
Fotó: Kiss Gabriella
Annyi jó hatás ért minket, hogy nehezen tudom összefoglalni egy cikkben. Amikor megérkeztünk, elsősorban a táj szépsége fogott meg. A nagy halastó, a park a sok fenyőfával körbevéve, a kis vendégház a tó partján, az előre előkészített kidíszített asztalok, az asztalok fölött az ernyők az erős napsütés ellen. Kihúzott zsinóron a felfújt lufik, díszek tették hangulatosabbá a környezetet.
Nem sokkal a megérkezésünk után jöttek a remetei nyugdíjasok, akikkel már többször találkoztunk közös rendezvényeken. Együtt énekeltünk, Laczkó-Albert Elemér polgármester édesanyja egy Dzsida Jenő-verssel köszöntötte a jelenlévőket. A remetei moderntánc-csoport egy színvonalas műsorral kedveskedett nekünk. Az otthon személyzete felszolgálta az előételt, majd jött a finom ízletes pityókástokány, amit Szeréna és Mariska néni főzött. Volt többféle ital: hűsítők, ásványvíz, sör, pálinka, sütemény, dinnye és estére Nagy- György Dénes miccset és kolbászt sütött. A jó hangulatot erősítette az élő zene, két hegedűs és egy harmonikás. Jó volt a kedve mindenkinek. Körbe álltunk és táncoltunk, segítettek minket az otthonból a nővérek. Senkinek sem fájt semmije.
A zenekar kíséretével minden időshöz elment, és mikrofonba elénekeltük a kedvenc nótánkat. Aki nem tudott énekelni, helyette is elénekelték a dalt, ebben segített Kiss Gabriella. A szépszámú közönség nagyon jól szórakozott. Voltak, akik a gyönyörű halastóban halászgattak, köztük az otthon igazgatója Magyari Vencel is. Elmondhatom teljes lelkemből és szívemből, hogy 68 év alatt ilyen gyönyörű napban nem volt részem, de reménykedem, ha a Jó Isten is engedi, még lehet részem. Köszönet Portik Hegyi Kelemen főesperes úrnak, hogy megtisztelt jelenlétével. Ő vitt le minket Remetére és haza is hozott, közben imádkoztuk a Rózsafűzért. Mindenkinek hálás köszönetet mondunk, akik egy kicsit is hozzájárultak, hogy ez a gyönyörű ünnepség létrejöhessen.
Teljes szívünkből köszönünk mindent!
Kémenes István, a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Otthon bentlakója