Törődés a hét minden napjára

Biliboc Bernadette szívvel-lélekkel végzi ápolói munkáját Gyimesközéplokon. Mint vallja, ezt másképp nem is lehetne. „Egyszerűen csak szeretem ezt a munkát, nem tudom pontosan megmagyarázni, miért. Ha nem szereted, ha nem szívből teszed, akkor ezt a munkát nem lehet elvégezni” – vélekedik a szeretetszolgálat munkatársa. A vele eltöltött nap után bátran kijelenthetem: pozitív hozzáállásával, kedvességével, biztató mosolyával reményt visz az idősek szívébe, ha pár perc vagy óra erejéig is, de elfeledteti velük a gondokat.

A borospataki Veronka néni úgy érzi, a négy gyerekén kívül van még „két leánkája”: Bernadette és Annamária, akik már évek óta ápolják. Mi lehet ennél szebb fizetség és elégtétel a befektetett munkáért, mint amikor egy ápolt és ápoló között olyan szoros viszony jön létre, mint anya-lánya között?

„Olyan időbe itt vannak örökké, általában reggel fél nyolckor. Az ők munkájuk még nehezebb, mert a csíki községekben közel vannak a házak egymáshoz, de itt milyen nagy távolságok vannak. Az csuda, hogy át tudják fogni. A meleg ebéddel is olyan korán itt vannak, még meg sem kell melegítsem”- meséli Veronka néni.

Ahogy ő fogalmaz, mind a két lábán fehér csizma van, a trombózis miatt kisebesedett lába folyamatos kezelésre, kötözésre szorul. „Nagy segítség ez mindenkinek. Olyan figyelmesek, még a gyógyszert is megveszik, mindenben segítenek, amiben kell. Ügyesek, türelmesek” A trombózishoz többféle betegség társult az évek folyamán, négy éve oxigéngépre van szorulva, amelyet nem tud nélkülözni, így kérdéses, hogy az idén nyáron ki tud-e menni az udvarra, vagy a házban kell teljenek a mindennapok. Veronka néni kitartása csodálatra méltó: kilenc hónapja özvegy, mozgástere korlátozott, gyenge, de mégis lenyűgöző nyugodtsággal és lelki békével fogadja a megpróbáltatásokat.

György Mária Angéla

A MOL Románia támogatja az otthoni beteggondozói tevékenységet, amelynek célja a betegek és idősek számára egészségügyi és szociális szolgáltatások nyújtása.