Tudom, hogy miért féltenek így a szüleim!

Az elmúlt héten 23 serdülőnek szervezetünk Tini-útravaló tábort az Ivó-i Kolpingba. A program segíteni kíván, hiszen a serdülő fiatalok rengeteg problémával, gáttal, előítélettel, téves információkkal találkoznak, melyet nem tudnak megoldani, kezelni.

A táborba érkezve egy intenzív vicces ismerkedőn vettek részt, amely segítségével már az első óra után úgy tűnt, mintha évek óta ismernék egymást. Második tevékenységként mindenki elfoglalta a szállását, berendezkedett, majd következett a vízzel töltött lufik hűsítő és nevettető bajnoksága.

Naponta több tiniket foglalkoztató témát dolgoztak fel, mint például a drogok, az énkép és a szexualitás. Az előadások közben didaktikai anyagok is előkerültek, hogy érthetőbbé váljanak az elmondottak. A serdülők rengeteg kérdéssel fordultak az előadókhoz, melyekből megint bebizonyosodott, hogy mennyire fontos beszélni ezekről a témákról, hisz a tinédzserek össze vannak zavarodva a tabukkal övezett világ és az internet által felkínált perverziók között.

Mindennap különböző izgalmakat rejtegetett, már az első nap humoros olimpián vehettek részt, megtapasztalhatták, hogy „Mindannyian mások vagyunk!”, voltak akik a szappancsúsztató versenybe jeleskedtek, mások a lábbal való gombhordásba, paraolimpiába, gátfutásba, vagy egyéb vicces feladatban tűntek ki.

Második nap helyszínéül a zetelaki víztároló szolgált, ahol a pancsolás mellett mindenki kenukba ült és cirkált a nagy tavon, felemelő érzés volt látni, hogy milyen összhang alakult ki a táborozók közt, ahogy együtt hajtották a kenukat. Majd következett a nagy dinnyeevés!

A harmadik napnak több csúcspontja is volt, hisz élesben ment a honfoglaló játék, a serdülők maguk voltak a bábuk és a játékosok egyszerre. Mindenki a saját országán belül kellett teljesítse a király által megszabott feladatokat és országrészeket foglaljon.
Miközben a tábortűz az eget „nyaldosta”, minden csoport kürtöskalácsot dagasztott, majd lakozatlan seprűnyeleken sütögette a hangos énekszó közben a pattogó parázs felett. Mikor elkészültek a nem túl piacos, de annál értékesebb kalácsok, akkor jött a kínálgatás: „a kóstold meg, az enyém lett a legfinomabb!”, „sosem gondoltam, hogy ilyen egyszerű!” és „még egy dolog amit el tudok készíteni!”

Sok egyébbel is volt még díszítve ez a tini tábor, hisz az esti nagy éneklések, az ebéd utáni intenzív pihenők, mikor is klasszikus zenét hallgatva kémlelte mindenki az eget, személyiség fejlesztő játékokon keresztül, tábori tánc, buli, staféta játékok, stb.

Igazi serdülőknek való étkeztetés volt, hisz a reggeli svédasztalon keresztül, ahol is a „roskadásig megterített” ping-pong asztal után következett a háromfogásos ebéd, majd a délutáni dinnyézés és a meleg vacsora. „Sosem gondoltam volna, hogy egy nap ilyen sokszor jól lehet lakni”- mesélte az egyik táborlakó

A rengeteg értékes információ és helyreigazítás mellett a fiatalok rájöttek, hogy a szabadidejüket sok jó dologgal le tudják kötni, olykor egy megvizezett póló, vagy egy mankó, esetleg egy homokkal töltött zsákkal is el lehet játszódni órákig, nem feltétlenül kell a fél életüket a televízió, internet és a mobiltelefon bűvkörében élni.

(Sándor István)