Új barátai lettek Szellőnek

Visszatérő vendégként érkezett Szellő kutya a Korai Nevelő és Fogyatékkal Élőket Támogató Program meghívottjaként. Míg tavaly csak Gyergyószentmiklóson találkozhattak vele, idén a székelyudvarhelyi gyerekek is ismeretséget köthettek a golden retrieverrel, és a cél, hogy gyakrabban, több településen bukkanjon fel Caritas-körökben.

Egy-egy hetes program keretében vesznek részt gyerekek és fiatalok az együttléteken, melyeknek legfőbb célja, Szellő gazdájának megfogalmazása szerint az, hogy megtanulják, hogyan lehet biztonságosan közeledni a kutyusokhoz. Fülöp Csilla gyógypedagógus, terapeuta és kutyafelvezető elmondta, állatasszisztált tevékenység zajlik, a kutyus jelenléte ösztönzi a gyerekeket, hogy részt vegyenek a játékokban. Nem terápia ez, hangsúlyozta Fülöp Csilla, a terápia során ugyanis a gyerek fejlődése érdekében meghatározott célok mentén zajlik a közös munka szoros kapcsolatban a gyerekkel, szakemberrel és kutyafelvezetővel. E tevékenység hátterében pedagógiai célok vannak, ezek közül elsődleges olyan ismeretek átadása, melyekkel elkerülhetőek például olyan balesetek, hogy a kutyus megharapja a hozzá közeledőt, a találkozásból rossz élmények keletkezzenek. „Ezek általános szabályok, melyek minden kutyával alkalmazhatóak, és ez nem csak a gyerekeknek, fiataloknak hasznos, a szülők is tanulhatnak belőle, hogyan segítsék gyereküket a kapcsolatfelvételben. Az együttléteken ugyanis jelen vannak a szülők is, illetve a Caritas részéről gyógypedagógusként Kassay Noémi, aki a résztvevők jó ismerőseként segít koordinálni a tevékenységet.”

Lelkesek, aktívak a résztvevők, és bár a kutya jelenléte rajongást vált ki belőlük, megtapasztalhatják, hogy van, amikor vissza kell fogniuk magukat. Az élménydús együttlétek során további készségek is fejlődnek, Kassay Noémi három nap után kijelentette: látható az együttlét jótékony hatása. Az egyéni fejlesztésre járók közül vannak, akiknek ez volt az első csoportélményük, a harmonikusan fejlődők és elakadással élők együttléte alkalom a másság megtapasztalására, elfogadására. „Nagyon érdekes, hogy azzal, ahogy a kutya a keretet adja, arra késztet, hogy a saját határainkat tágítsuk, a megszokott mintáinkon változtassunk. Világosan látható az énvédelem, a saját igényem kifejezése, határaim tiszteletben tartásának a jelzése, illetve jól követhető az önszabályozás szülőnél, gyereknél egyaránt. A szülő mintaként szolgál, amint saját szorongását leküzdve jelen van ebben a helyzetben, a gyerek pedig biztonságos környezetben szerezhet itt olyan tapasztalatokat, melyek a hétköznapokban is hasznosíthatóak.”

A Hargita Megye Tanácsa által támogatott program gyergyói két csoportjában, gyerekek és fiatalok vesznek részt összesen tizennyolcan háromtól huszonévesekig. Integrált csoportok, a harmonikusan fejlődőekkel együtt vannak mássággal élők, akiknek a fejlődésben valamilyen elakadás észlelhető.

A székelyudvarhelyi programban közel harmincan vettek részt, ott külön csoportot alkottak a sérült gyerekek és fiatalok. Zsombori Katalin gyógypedagógus elmondta, a gyergyói példa és saját tapasztalataik is arra ösztönzik, hogy jövőre vegyes, kisebb létszámú csoportokkal várják vissza Szellőt. Az együttlét ereje még a szervező szakembereket is meglepte, mert bár nem terápiás jellegű volt, különlegesen hatott az egyéni fejlődésre. A legnagyobb élményként Katalin két kislány történetét mesélte el: ők annyira féltek az állatoktól, hogy közelükbe sem merészkedtek, és az egyhetes barátkozás végére mindketten le tudtak feküdni a földre behunyt szemmel, megengedve Szellőnek, hogy a testükre tett eledelt elfogyassza.

Balázs Katalin