Út Kishilibből a színház világáig

Beszámoló az ozsdolai fiatalok képzéséről

Február hónap első heteiben egy két alkalomból álló személyiségfejlesztő képzést szerveztünk az ozsdolai fiataloknak, akik a Kishilib nevű romatelepen élnek. A Gyulafehérvári Caritas United Networks integrált, közösségi projektjének munkatársai 2015-től vannak jelen az Ozsdolához tartozó Kishilibben, ahol a rendszeres tereplátogatások és közösségi gyűlések alkalmával közösen feltártuk a helyi közösség problémáit, rangsoroltuk azokat, és úgy oldottuk meg közösen, hogy hozzárendeltük a helyi erőforrásokat. Az elmúlt években több közösségi akciót is szerveztünk, melyek által az adott közösség tagjai is kivették részüket a tevékenységekből.

A kishilibi fiataloknak korábban hetente szerveztünk csoportfoglalkozásokat, közösségi akciókat, különböző felzárkóztató tevékenységeket, képzéseket, melyeknek célja a fiatalok önállóságra nevelése, a jövőképük kialakítása, a felelősségtudatuk erősítése, ugyanakkor bevezettük őket az önkéntesség szolidáris világába, több alulról jövő kezdeményezésük, akciójuk is volt, mely által segítettek a helyi közösségen.

A képzésre a sepsiszentgyörgyi Fekete Zsoltot, roma származású színészt kértük fel, aki színházpedagógiai foglalkozásokat tartott a fiataloknak, mivel őket nagyon érdekli a színház és a filmkészítés világa. A képzést két alkalomra osztottuk: február első hetében volt az első találkozó Kézdivásárhelyen, amelyen 13 fiatal vett részt, a második héten 10-en voltak jelen Ozsdolán a Nagyági óvodában.

A képzés színházpedagógiai foglalkozásokat, koncentrációs, mozgásos játékokat és improvizációs gyakorlatokat foglalt magába. Zsolt beszélt a film készítésének alapjairól, valamint a színház titokzatos világáról.

A kishilibi fiatalok nagyon várták ezt a képzést, annál is inkább mivel sokat meséltem nekik Fekete Zsolt színészről, munkásságáról és szerették volna őt jobban megismerni. Fontos a roma fiatalok számára a példamutatás, pozitív példák kiemelése.

A képzést ismerkedésssel kezdtük: mindenki röviden bemutatkozott és mesélt arról, hogy mi az amivel szívesen foglalkozik. A fiatalok többsége a külföldi munkatapasztalatairól és életmódjáról beszélt, érdekes tapasztalatokat osztottak meg egymással. Ezt követően ráhangoló-, koncentrációs játékok következtek, melynek lényege az egymásra figyelés, együttműködés a csoporttal, koncentrációs képességek felmérése.

Egy rövid ebédszünetet követően a fiatalok kérdezhettek és kulisszatitkokat tudhattak meg a színház világáról, majd Zsolt mesélt a filmes szerepeiről, tapasztalatairól is.

Délután pedig különböző improvizációs gyakorlatok voltak a programba: a fiatalok 3-4 fős kis csoportokba szerveződve kaptak egy-egy rövid történetet, amit a megadott keretek között, improvizálva bemutattak a többieknek. A nap végére Zsolt szakmai tanácsait megfogadva nagyon jó szituációk jöttek létre, a fiatalok is felszabadultak és boldogan szerepeltek egymás előtt a jelenetekben. 

A képzés végén a nap lezárásánál mindenki visszajelzett, arról, hogy hogyan érezte magát és hogy mit visz magával.

A képzés második felére a következő héten került sor, amikor Fekete Zsolt bemutatta a fiataloknak filmes projektjét: szeretne egy rövidfilmet forgatni helyi fiatalokkal, melynek célja a Kovászna megyei, hátrányos helyzetű fiatalok életsorsának megfilmesítése, ezáltal érzékenyítve a lakosságot a hátrányos helyzetű fiatalok helyzetére.

A film alapkoncepcióját a gyerekotthonban nevelkedő fiatalok saját történetei adják, hogy milyen életkörülmények között nevelkedtek, milyen nehézségekkel szembesültek. Február közepéig küldik a történeteket, majd Fekete Zsolt kiválaszt néhány filmre vihetőt ezek közül és felépíti egy filmötlet vázát.

A képzés során egy felmérés készült, hogy kit érdekelne a filmkészítés és ki szeretne szívesen szerepet vállalni, kipróbálni magát a forgatásokon. A kishilibi fiatalok csoportjából négyen jelentkeztek erre a feladatra, a többiek azért nem jelentkeztek, mert hamarosan családjaikkal külföldre utaznak munkavállalás céljából. 

A képzésen még arról is beszéltünk, hogy tavasszal lenne egy színházi előadás Sepsiszentgyörgyön, ahová külön olyan fiatalokat hívnak meg a hátrányos helyzetű közösségekből, akik mostanig még nem voltak színházba.

A fiatalok végig aktívak voltak, az improvizációs gyakorlatokon megmutatták tehetségüket és érdeklődően követték Zsolt szakmai megjegyzéseit.

A képzés végén lezárásként a fiatalok egy-egy visszajelzést, bátorítást kaptak Zsolttól, majd egy közös csoportkép készült.

(Péter Szabolcs)