Velünk ünnepeltek az angyalok is!

„Talán nem történnek csodák, de mélyen megérintheti a lelket egy gyermek önfeledt nevetése: megnyílik egy közös ajtó mindannyiunk számára, a sajátos nevelési igénnyel rendelkezőknek is, amely ajtón belépve egymásért lehetünk korlátok nélkül.” Mindazok számára, akik az elmúlt öt év során kapcsolatba kerültek a Gyulafehérvári Caritas, a Hargita Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság és a Szent Gellért Alapítvány közös szervezésű Őrangyal programjával, ismerős, akár sokszor is hallott mondat lehet ez, hisz számos Őrangyal programra való meghívó szövegében szerepelt már. Most, amikor a december 9-én megrendezett Őrangyal program ötödik születésnapjáról szeretnék szólni, újra ez a mondat tör elő bennem: úgy érzem e néhány óra alatt megteltek élettel e sorok, és számomra az elmúlt események mégiscsak a csoda jelei. Ezért érzem azt, hogy velünk ünnepeltek az égiek, talán az őrangyalok is!

Köszöntőbeszédében Demeter Zsuzsa, a születésnapi ünnepség házigazdája, a Gyulafehérvári Caritas fogyatékkal élőkért szervezett programjainak koordinátora, a kis patakról szóló meséjével érzékletesen szemléltette a program bővülését, gyarapodását. Szász Emesével, a szolgálat gyógypedagógusával az egész termet megmozgató játék során sikeresen meg is jelenítették e patakocska folyóvá duzzadásának morajlását. Az Őrangyal programhoz fűződő személyes, mély élményeiket osztották meg, illetve a program fontosságát méltatták meghívottaink: Demeter Gergely szentszéki tanácsos, mindszenti plébános, Csiki András, a Hargita Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság igazgatója, György Attila, a Szent Gellért Alapítvány vezetője, Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas Szociális Ágazatának igazgatója, illetve Péterfi Attila-Csongor, a Gyulafehérvári Caritas Gazdasági Ágazatának igazgatója.

Szervezőként a csoda jele volt számomra látni, ahogy annyi ember kellő időben megmozdul, és szíve ügyének érzi azt, hogy ez az esemény valóban ünnep legyen! A 430 személy vendégül látására, akik Hargita megye 16, fogyatékkal élőket segítő szervezetétől, intézményétől és településéről érkeztek, a csíkszentléleki polgármesteri hivatal jóvoltából a csíkmindszenti sportcsarnok adott otthont. Hálával tartozunk Pál Péter polgármesternek, Nagy Elemér gondnoknak, illetve kollegáinak, akik nemcsak nagy készséggel és segíteni akarással bocsátották rendelkezésünkre rendezvényhez szükséges kellékeket, hanem fizikai erejükkel, ráfordított idejükkel és energiájukkal is támogatták a rendezvényünket!

A Gyulafehérvári Caritas 12 elköteleződött, lelkes önkéntese és koordinátoruk, Roth-Vízi Réka segítségével valósulhatott csak meg az, hogy mindannyian azt érezhessük, hogy sikerült igazi születésnapi ünnepséget teremtenünk, és jó vendéglátói lehettünk meghívottainknak, kedvébe járhattunk a vendégeinknek: köszönettel tartozunk nekik nemcsak azért, mert előkészítették a termet, megkentek több száz zsíros kenyeret, fogadták, leültették, megkínálták a vendégeinket, majd rendet raktak az esemény után, hanem azért is, hogy egész évben kitartó jelenlétükkel támogatták a programot. Az önkénteseknek járó köszönet megilleti továbbá azt a 12 fiatalt is a csíkszeredai Szent Anna Speciális Szakiskolából, akik rengeteg színes lufival díszítették ki a termet, illetve zenés előadásukkal bensőséges hangulatot teremtettek a születésnapi műsor során.

Itt szeretnék köszönetet mondani Ráduly Beáta és Dálnoky Csilla színművésznőknek a fergeteges bohócelőadásukért. Vastaps kísérte a teremben való megjelenésüket és elbúcsúzásukat is: hiszem, hogy sok résztvevő gyermek és fiatal, de felnőtt számára is ez volt a nap fénypontja! Volt, aki a gyergyószentmiklósi székhelyű Napsugár az esőben Alapítvány fiataljai által előadott zenés sportbemutatóért volt nagyon hálás.

Igen, talán mindenki számára volt az események sorában egy pillanat, egy érzés, egy látvány, amikor megérintette a lelkét valami, amikor úgy érezhette: „utolért a lelkem”, hogy ez nemcsak emberek munkája, hanem csoda! Látni egy életre összezárt ujjú fiatalt tortaevés közben, vagy négy csillogó gyermekszempárt annak örömén, hogy most hazavihetik feldíszített karácsonyfájukat, amiről már lemondtak, vagy talán nem is álmodtak volna az idén.

Lehet, hogy majd később, otthon érik be majd valami. Ezért reménnyel teli a hivatásunk: talán egyesek értelemmel fel nem fogták, hogy mi történt akkor ott, de hisszük, hogy sikerült, sikerül megérezniük, hogy öröm volt nekünk a találkozás, öröm volt örömet szerezni!

Szeretnénk hálánkat kifejezni Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának az anyagi támogatásért, a Harmopan RT-nek és Madár Lajosnak a kenyerekért, a Csíksomlyói Közbirtokosságnak a fenyőfákért, a Bakó Cukrászdának a nagyon finom tortákért, Péterfi Attila-Csongornak és munkatársainak a több száz karácsonyi csomagért és szállításért, a Lia-Wolter Alapítványnak a csokoládékért, Farkas Leilának az 500 lufi felfújásáért. Köszönetet szeretnénk mondani az Open World Kft. munkatársainak is a szállításban nyújtott önzetlen támogatásukért, a gyimesfelsőloki és kászoni polgármeseri hivataloknak, a csikszeredai Xántus János Általános Iskola munkatársainak nemcsak a szállítóeszközök biztosításáért, hanem azért is, mert fontosnak és hasznosnak érezték az Őrangyal program egész évben való támogatását. Hála legyen a helyi segítőinknek, akik mint mindig, most is összefogták a csapatot! Végül, de nem utolsó sorban köszönöm a partnerszervezetek kis szervező-csapatának és őket segítő munkatársaiknak az anyagi és emberi ráfordítást!

 

Megnyílt egy közös ajtó: úgy hiszem, az Őrangyal program által valóban lehetőséget kaptunk, hogy életünket tartalmasnak, értelmesnek, teljesnek élhessük meg. „Úgy gondolom, ez nem nagy teher volt számunkra, sőt inkább egy örömteli nap volt nekünk is, mivel örömet, boldogságot és sok szeretetet tudtunk nyújtani… Remélem még sok ilyen alkalom lesz, számíthatsz rám/ránk…” – írta Csilla önkéntesünk a fárasztó nap után.

Istennek legyen hála, aki éltessen még sokáig, Őrangyal program!